Egy jó barátról van szó, segíteni szeretnék neki. Nagyon megváltozott az elmúlt id?ben, nem létez? dolgokat mond, gyanúsítja a barátait, követik, telefonbeszélgetéseket hall, fenyeget?zik. Nem akar elmenni orvoshoz, mert állítása szerint ? nem beteg, hanem mi, a barátok vagyunk azok. Tb-je sincs, nem is akarja, hogy legyen. Azt szeretném megkérdezni, hogy mit lehet tenni ebben az esetben, kezdünk félni t?le a fenyeget?zései meg a vádaskodásai miatt, amiket képzel. Pl. olyat csinált, hogy a telefonból kivette a sim-kártyát meg az akkumulátort, mert ?t lehallgatják. Megrongáltuk az autóját stb. Tanácstalan vagyok a barátokkal együtt, vissza szeretnénk kapni a régi személyt... A családjában sem bízik, ?k is meg akarják mérgezni...
Kedves Whiteangel,
a leírása alapján a barátja olyan állapotban van, amelynek javítása, tüneteinek kezelése orvosi, pszichiátriai segítséget igényel. Azt gondolom, hogy aggódó szerettei helyesen látják ezt - nem megy majd egyszer?en és gyorsan "visszakapni" a régi barátjukat. Ezt fontos tudatosítaniuk magukban, és felkészülni az Önök el?tt álló kihívásra, nehezebb id?szakra. Mindenképpen arra lenne szükség, hogy a barátja valamilyen módon hozzájuthasson a megfelel? segítséghez. Sajnos, a betegsége jellege pont ennek elfogadását lehetetleníti el. Illetve kevéssé valószín?, hogy olyan szenvedésnyomás alakuljon ki nála, ami miatt önként segítséget kérne.
Fontos lenne, hogy az ? nehezen elviselhet?, ellenséges viselkedése ellenére is maradjanak valamilyen formában mellette, kísérjék figyelemmel az állapotát, hogy közbe tudjanak lépni, ha szükségessé (és lehetségessé) válik! Illetve, hogy empatikusan, de határozottan képviselhessék számára a realitást, az elfogadásra törekvés mellett folyamatosan, finoman szembesíthessék ?t a valósággal. Azt feltételezem, hogy állapota hullámzó, tehát vannak "tisztább", az egészséges m?ködéshez közelebbi, nyugodtabb id?szakai - ilyen alkalommal talán sikerülhet ?t ellátáshoz juttatni. A barátok, családtagok jóindulatú összefogása, együttm?ködése létfontosságú ebben a helyzetben.
Kényszeríteni - egyel?re - persze nem lehet a gyógykezelésre. Eljöhet majd az a pont, amikor viszont már ki kell hozzá hívni a ment?t (ha viselkedése önmaga vagy mások számára veszélyessé válna).
Üdvözlettel
Benczné Simon Sarolta
