Visszavágyom a régi iskolámba

2014-ben kezdtem el a középiskolát egy kisvárosban, egy családias hangulatú gimnáziumban. Nyelvi el?készít?re jártam, így az els? évben csak nyelvet tanultam, ami megadta az önbizalmam, mivel nekem sikerült el?ször nyelvvizsgát szereznem az osztályban, mellette pedig éltanuló is voltam. De sajnos a második év végén rá kellett jönnöm, hogy nincsenek barátaim, akikkel el tudnék menni valahova, vagy éppen komoly dolgokról beszélgetni. Úgy éreztem, nem oda való vagyok. Elkezdtem gondolkodni az iskolaváltáson. Úgy döntöttem, hogy a szomszéd nagyobb városban lév? nagyhír? gimnáziumba jelentkezem. Éreztem magamban annyit, hogy képes vagyok megugrani a tanulással kapcsolatos akadályokat, mivel híresen nehéz gimnázium. Hát tévedtem! Az elejét?l kezdve hatalmas nyomás nehezedett rám, a tanárok és a diákok fel?l egyaránt. A jegyeim is romlottak, egyeseket kezdtem kapni.A tanárok verbálisan is sértegetni kezdtek, és elkezdték belém táplálni, hogy nem vagyok oda való. Mindennap sírok, és semmihez nincs kedvem. A reggeli iskolába indulást pedig kínszenvedésként élem meg. Sokszor vagyok beteg, leginkább gyomorproblémáim vannak. Nem nagyon tudok koncentrálni, és amiket régen imádtam csinálni és örömmel töltöttek el, azokat most már ki nem állhatom. Úgy érzem, hogy nem az vagyok, aki régen voltam, és visszavágyom a régi iskolámba...

Kedves Középiskolás Lány!!

Ilyen rövid id?n belül meg kellett tapasztalnia mindazt a nyomást, ami egy fiatalt érint: a társas és a teljesítménnyel kapcsolatos elvárásokat. Nagyon nyomasztó lehetett, hogy nem voltak barátok Ön körül, de az is szorongató, ha nap mint nap kudarcokkal kell szembenéznünk a munkánk kapcsán. Érdekes, hogy levelében nem említi a családja véleményét. Biztosan olyan szempontokat is tudnának adni a döntéséhez, amikre ez a levél nem tér ki, hiszen ?k ismerik Önt.

A következ?ket érdemes mérlegelni egy esetleges következ? váltás el?tt. Valóban úgy érzi, nincs kiút a teljesítménye javulásával kapcsolatban? Esetleg valamelyik szül?je beszélt az osztályf?nökével, hogy ? mit lát problémának? Beszélt valaki az Önt sérteget? tanárral? Ha Ön, az iskola és a család is úgy érzi, hogy az egyetlen megoldás a váltás lenne, akkor érdemes lépni. Emellett érdemes arra is gondolni, hogy vajon milyen lesz visszamenni oda, ahonnan azért jött el, mert nem érezte jól magát. Id?vel, és szorult helyzetben megszépülnek az emlékek, de vajon tényleg jobb lesz ott? Lehet, hogy igen a válasz, de érdemes tudatosan készülni arra, hogy nem mindig a váltás hozza meg a változást, hanem a mi hozzáállásunk. Egy iskolaváltás - ahogy Ön is tapasztalta - sok szempontból igényel alkalmazkodást, ami igencsak sok er?feszítést igényel. Javaslom, akkor váltson, ha a mérleg nyelve ezen szempontok figyelembevételével is ezt a döntést er?síti.

Üdvözlettel,

Kovács Réka