Metakognitív módszerek a klinikai gyakorlatban

A klinikai kutatások egyértelm?en alátámasztják a metakognitív terápia (Wells, 1994) hatékonyságát a terápia rezisztens depressziós és szorongásos zavarok valamint a rekurrens állapotok esetében. Jó klinikai tapasztalatok  vannak nemcsak a hipochondriasis és a krónikus kényszerbetegségek kezelésében alkalmazott metakognitív módszerekkel kapcsolatosan de a szomatizációs kórképek kezelésében is egyre jobb  eredmények születnek, de ezeket a módszereket nemcsak a klinikai súlyosságú zavarok kezelésében hanem minden olyan esetben lehet alkalmazni ahol a ruminációnak és aggodalmaskodásnak nagy szerepe van a pszichés distressz fennmaradásában.

Az utóbbi években a szkizofréniával kapcsolatos klinikai pszichológiai kutatások megalapozták a metakognitív tréning (Moritz, 2004, Fekete és mtsai, 2015) bevezetését a szkizofrénia kiegészít? terápiájaként. Ennek célja azoknak a gondolkodásbeli torzításoknak a korrekciója (elhamarkodott következtetés, monokauzális attribúció, kognitív merevség), amelyek szerepet játszanak a pszichózisok kialakulásában és fenntartásában, valamint a szociális kogníció (empátia, mentalizáció) deficitjeinek fejlesztése. Újabban a metakognitív tréninget a borderline személyiségzavar kezelésében is eredményesen alkalmazzák (Schilling, Moritz, 2015), és megalkották a depresszió (Jelinek, Moritz, 2015) és a kényszerbetegség (Hauschildt, Moritz, 2016) kezelésére szolgáló metakognitív tréningeket.

További részletek a VIKOTE honlapján:

https://vikote.hu/programok/me...