A nagy nyelvi modellek (large language models) olyan mesterségesintelligencia-típusok, amelyek képesek ember alkotta szövegekhez hasonló tartalmak létrehozására. Ezek a modellek – például a népszer? ChatGPT – forradalmi változást hoztak az AI világában, és mára már képesek igen életh?en utánozni az emberi képességeket.

A szakembereket régóta foglalkoztatja, mennyire intelligensek a gépek az emberekhez képest. A klasszikus összehasonlító tesztek (mint például a Turing-teszt) azonban nem képesek differenciálni az emberi teljesítményben: csak azt lehet mérni velük, hogy a gépek mennyire képesek utánozni az emberi kogníció univerzális aspektusait, például a kommunikációs készséget. Ezzel szemben az emberi intelligencia vizsgálata épp az egyéni különbségekre fókuszál – maga az IQ is egy olyan relatív mutató, amely a teljesítményünket másokéhoz viszonyítja.

Egyes kutatók szerint az AI intelligenciáját úgy lehet a legjobban mérni, ha a modellekkel embereknek tervezett pszichometriai teszteket végeztetünk el. Ennek fényében Kovács Kristóf, az ELTE PPK tudományos f?munkatársa, a Kognitív Képességek Kutatócsoport vezet?je és a tesztez? platformokkal foglalkozó Klein Balázs vizsgálatukban két mesterséges intelligencia alkalmazás (ChatGPT és Bing) verbális intelligenciáját hasonlították össze több mint 9000 emberével.

Ehhez egy számítógépes adaptív szókincstesztet használtak, ahol kilenc felsorolt szó közül mindig azt a kett?t kellett kiválasztani, amelyek jelentésben a legközelebb álltak egymáshoz. Az adaptív tesztelés során egy algoritmus választja ki az elemeket egy kérdésbankból úgy, hogy a nehézségi szint mindig közel legyen az alany képességeihez. Ezáltal pontosabb eredményt kaphatunk, mint egy fix kérdésekb?l álló teszt esetén.

A teszten mindkét nyelvi modell magas teljesítményt nyújtott: 20-ból 19 embernél – azaz az emberek 95%-ánál – jobb eredményt értek el, és jobban teljesítettek a doktori fokozattal rendelkez? anyanyelvi beszél?knél is. Ha ezek a gépek emberek lennének, kiemelked? tehetségnek számítanának – hívják fel a figyelmet a szerz?k, akik szerint valószín?síthet?, hogy az AI alkalmazásoknak a közeljöv?ben az emberek 100%-ánál jobb szókincsük lesz.

A gépek kiemelked? teljesítményük ellenére azonban vétettek néhány hibát is. Az ismétl?d? kérdések 42%-ánál eltér? válaszokat adtak az egyes alkalmakkor – ilyen embereknél nem történik. Emellett esetenként „hallucinációik” is voltak: olyan szavakkal válaszoltak, amelyek nem szerepeltek a megadott opciók között. (Ez akkor is megtörtént, ha korábban már megválaszolták helyesen az adott kérdést, tehát nem arról volt szó, hogy nem tudták a megoldást.) Ezek a hibák azonban nem a szoftverek hiányosságaira utalnak, hanem sokkal inkább arra mutatnak rá, hogy az embereknek szánt pszichometriai teszteknek a mesterséges intelligencia esetében vannak korlátai.

Az eredményeket olvasva felmerülhet a kérdés, hogy miként különböztethetjük meg a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat és az ember által írt szövegeket, ha már a gépek is ilyen magas verbális teljesítményre képesek. A kutatók azt tanácsolják, ne a túl felszínes, hanem épp a túl szofisztikált kommunikáció esetén fogjunk gyanút – hiszen könnyen el?fordulhat, hogy egy AI szoftver színesebb szókincsb?l dolgozik, mint mi.

forrás: ELTE kommunikáció