Már tudományos eredmények is vannak a délutáni alvásról
Jót tesz-e a szunyókálás?
Sokszor nehéz ellenállni egy jóles? ebéd utáni alvásnak, pláne nyáron, amikor a kinti h?ség sokszor a négy fal közé szorít bennünket. De mit is mond a tudomány a szunyókálás egészséggel kapcsolatos rövid és hosszú távú el?nyeir?l?
Bár van némi vita arról, hogy a délutáni alvás mindenkinek jót tesz-e, a kutatások szerint rövid távon fokozhatja a kognitív teljesítményt. A hosszabb távú hatások közé sorolják többek között a szív- és érrendszeri betegségek megel?zését, de véd?faktorként szolgálhat a demencia ellen is. A korábbi kutatásokat áttekintve – amelyek a rendszeres alvási ciklusokkal rendelkez? egészséges résztvev?kre összpontosítottak – azt láthatjuk, hogy a szundikálás a reakcióid?t?l kezdve az éberségen át a memóriateljesítményig számos kognitív tényez?n javít. A Science Advances cím? szaklapban 2021-ben megjelent tanulmány szerint egy rövid alvás a kreativitásunkat is befolyásolhatja. A kutatásban részt vev?k matematikai feladványokat kaptak, s azt találták, hogy azok, akik aludtak egy keveset a feladatok megoldása el?tt – vagy akár csak 30 másodpercet töltöttek az alvás legels? fázisában –, 2,7-szer nagyobb valószín?séggel jöttek rá a megoldásra, mint azok, akik végig ébren maradtak. A mélyebb alvási fázisba való belépés azonban negatív hatással volt a kreatív felismerésre.
A délutáni szunyókálás el?nyei azoknál az embereknél a leger?sebbek, akik nem alszanak eleget éjszaka. Az éjszakai m?szakban dolgozók, az újdonsült szül?k és a töredezett alvással rendelkez? id?sebb emberek azonban mindannyian kapnak egy kis lökést egy-egy szundi után. Egy csaknem tízéves kutatási áttekintés például kimutatta, hogy az éjszakai m?szakban végzett munka közbeni szundikálás csökkenti az álmosságot, és javítja az általános teljesítményt, még akkor is, ha az emberek kissé fásultak voltak, amikor felébredtek a rövid alvásból. Ezt a jelenséget „alvás utáni tehetetlenségnek” nevezik. Natalie Dautovich, a Virginia Commonwealth University pszichológusa és a National Sleep Foundation munkatársa szerint ha jól id?zítjük a szundikálást, csökkenthetjük ezt a jelenséget. Dautovich szerint már 20 perc is feltölt?dést jelenthet, a 60–90 perces alvás pedig még pihentet?bb lehet. A 20 percnél hosszabb és 60 percnél rövidebb szunyókálást ugyanakkor érdemes elkerülni, mert ez leginkább vezethet az alvás utáni kókadtság érzéséhez.
A hosszú távú hatások már kevésbé egyértelm?ek. Különösképp arról folyik vita szakmai körökben, hogy a szundikálás jó vagy rossz hatással van-e a szív- és érrendszeri egészségre, miután vegyes epidemiológiai kutatások jelentek meg a témában. Dautovich szerint nem megbízhatóak az önbevallások arról, hogy az emberek milyen gyakran és mennyi ideig alszanak, így nem mindig egyszer? meghatározni a szunyókálás és a konkrét egészségi eredmények közötti kapcsolatot. „A fokozott nappali fáradtság számos egészségi állapot tünete, ezért a gyakoribb szunyókálás nem feltétlenül oka, hanem inkább következménye lehet ezeknek az állapotoknak” – mondja. Ugyanakkor egy 2017-es publikáció szerint a középkorú feln?ttek körében végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a szundikálás összefüggésbe hozható a koszorúér-betegség, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az ezen betegségekhez köthet? halálozás csökkenésével. A rövid szunyókálás csökkentheti a vérnyomást és a pulzusszámot, valamint bizonyos hormonok, például az adrenalin felszabadulását is – ezek pedig mind olyan tényez?k, amelyek javíthatják a szív- és érrendszer egészségét. A 65 év körüli vagy annál id?sebb feln?tteknél azonban egyes tanulmányok szerint a hosszú, egyórás vagy annál hosszabb szunyókálás a szívproblémák nagyobb kockázatával függött össze. Lehetséges azonban, hogy ezek a hosszú alvások inkább egy fel nem fedezett betegség tünetei, mint okai – figyelmeztettek a felülvizsgálat szerz?i.Az Egyesült Királyság Biobankjának adataiból – amely 500 ezer egészséges, 40 és 69 év közötti személy genetikai és egészségügyi adatait tartalmazza – az derült ki, hogy azok a személyek, akiknek genetikai variációi a rendszeres szunyókáláshoz kapcsolódtak, nagyobb agytérfogattal is rendelkeztek. Garfield szerint az öregedés során minden agy veszít térfogatából, de a nagyobb veszteség olyan állapotoknál jellemz?, mint a demencia, az alvási apnoé és a kortizol nev? stresszhormon magasabb szintje. A rendszeres szunyókálás 2,6–6,5 évnyi öregedést „takarít meg”, legalábbis ami az agytérfogatot illeti – számoltak be a kutatók a Sleep Health cím? szaklapban
Fontos kiemelni, hogy vannak más, hasonlóan egészséges szokások is, amelyekkel kitölthet? a napi 30 perc, például egy séta, edzés vagy valamilyen más kikapcsolódás. De ha az ember id?beosztása és személyes preferenciái lehet?vé teszik, akkor a rendszeres szundikálás egészséges szokásunkká is válhat – ami nem egyenl? a lustasággal!
Hesz Rebeka
MINDENNAPI PSZICHOLÓGIA ONLINE MAGAZIN 2026/1 Lélek és gépek
Az el?fizetés ára 7,560 Ft. Több, mint 15% kedvezmény éves el?fizetés esetén!
Előfizetek
