A húsevés szerepe az ember fejl?désében

Amint azt Elia Psouni, a svédországi Lund Egyetem tanársegéde a PLoS ONE cím? lapban kutatásukat ismertetve kifejtette, ?seink a korábbra tolódó elválasztás révén több utódot tudtak világra hozni még a termékeny id?szakukban, aminek szerepe lehetett a kés?bbi populációnövekedésben is. Az úgynevezett természetes szaporulatú népeknél – vagyis azoknál, akik nem alkalmaznak semmilyen születésszabályozást – az anyák átlagosan két éves és négy hónapos korukban hagyják abba gyermekük szoptatását. A kutatókat igen meglepte ez az arány, ugyanis a többi emberszabású – élettartamukhoz arányítva - nagyjából négyszer ennyi ideig teszi ezt. Ezeknél az emberszabásúaknál a táplálék nagy részét gyümölcs, zöldség és egyéb növényi eredet? eledel teszik ki, a csimpánzok például – akik az ember legközelebbi él? rokonai – kalóriabevitelük csupán öt százalékát szerzik húsból, szemben az emberekkel, akiknél ez az arány húsz százalék. Hogy kiderítsék, valóban van-e szerepe az étrendbeli változásnak az elválasztás id?zítésében, a kutatók 67 különböz? eml?s fejl?dési jellemz?it hasonlították össze. Számítógépes modellek és egyéb elemzések segítségével végül arra a következtetésre jutottak, hogy három tényez?: a test- illetve agyméret, valamint az étrend együttesen 90 százalékban felel?s az elválasztás id?zítésének megválasztásáért. Valamennyi eml?s kicsinye akkor hagyja abba a szopást, amikor agyuk elér egy bizonyos fejlettségi szintet, és ezt a szintet a húsev?k korábban érik el.