VRelaxáció – avagy a semmittevés m?vészete

Édes semmittevés?

Persze a semmit is sokféleképpen tehetjük. Lehet kimerít?, ha utána fáradtnak érezzük magunkat, és lehet pihentet?. Ez utóbbi a relaxáció, azaz a koncentrált semmittevés m?vészete. Ennek során igen rövid id? alatt igen sokat tudunk pihenni. A profi relaxálók (és nem nehéz azzá válni), kb. 7 perc alatt úgy érezhetik, hogy mintegy 4 órát pihentek. Robertson Ay tehát tulajdonképpen a munkáját végezte: er?t gy?jtött a nap további teend?inek elvégzéséhez.

Relaxálni annyi, mint a szervezetünk természetes nyugtatórendszerét használni. Ez az er?forrás bárkinek rendelkezésére áll, emiatt is érdemes elsajátítani alkalmazásának m?vészetét. Ha szabadjára engedjük képzeletünket, és az álmot folyóként, az ébrenlétet szárazföldként jelenítjük meg, akkor a kett? között, a folyóparton találhatunk egy olyan partszakaszt, amely már nem a szárazföld része, de még nem is tartozik a folyóhoz. A relaxáció titka: ezen a félig száraz, félig nedves folyóparton kell sétálni. Amikor relaxálunk, nem alszunk, de nem is vagyunk ébren. Még halljuk a küls? hangokat, de azok már keverednek a bels? képekkel. Nap mint nap átéljük ezt elalváskor, ébredéskor – de olyankor pusztán rövid id?re. Ha ezt az id?tartamot meg tudjuk hosszabbítani, máris relaxálunk. A relaxáció alatt másként telik az id?. Az id? relativitását elemezve nem feltétlenül kell Einstein munkáit tanulmányoznunk, elég például arra gondolni, mennyire különbözik egymástól egy futballmeccs els? és utolsó perce. Ha a csapatunk nyerésre áll, az utolsó perc kibírhatatlanul hosszú, ha vesztésre, akkor pedig „Ugyan, mit lehet tenni egy perc alatt?”. A relaxáció az id? érzékelésének e relativitását aknázza ki. Emiatt lehetséges, hogy igen rövid id? alatt igen sokat tudunk pihenni.

Eszközök a relaxáció szolgálatában

A relaxáció során tapasztalt testi-lelki ellazulás megteremtéséhez számos eszköz áll rendelkezésünkre. A legjobb természetesen a fantáziánk. Ha el tudjuk képzelni, hogy egy olyan helyen pihenünk, ahol szívesen id?zünk, akkor könnyebben, gyorsabban eljutunk a kívánt, relaxált állapotba. Ám ha nehezünkre esik a képzeletünket mozgósítani (esetleg túl sok a küls? vagy bels? zavaró tényez?), akkor igénybe lehet venni a virtuális valóságot. 

A VR szemüveget alkalmazó, úgynevezett immerzív virtuális valóság (Virtual Reality, avagy VR) segítségével bármely környezetet olyan valóságh?en lehet megjeleníteni, mintha valóban ott id?zne az ember. Ki-ki egy pillanat alatt eljuthat a számára legnagyobb ellazulást biztosító környezetbe, legyen az tengerpart, hegytet?, erd?, vagy akár a tenger mélye, esetleg a csillagközi ?r.  Agyunk hátsó zugában persze ott az érzés, miszerint ez nem valóság, viszont – ugyanúgy, mint egy jó film nézése közben – bele tudunk feledkezni a látványba és hangokba annyira, hogy végül képesek leszünk realitásként elfogadni.

VR a terápiában 

A relaxáció azonban nem csupán pihenésre alkalmas, regenerációt – és adott esetben más terápiás célokat – is szolgálhat. 

* A Covid-19 pandémia miatti kényszer? elszigeteltség er?s stresszkelt? tényez?nek bizonyult, a relaxáció pedig igen hatékony stresszcsökkent? eszköz. A megnyugtató természeti környezet a virtuális valóság révén azonnal elérhet?vé válik, még abban az esetben is, ha a VR-élményt kipróbáló személy kényszer? elszigeteltségben kénytelen élni az életét. Az Aerospace Medicine and Human Performance c. folyóirat jóval a Covid-járvány kitörése el?tt, már 2017-ben felhívta a figyelmet arra, hogy az izolált környezetben él? emberek számára stresszcsökkent? és hangulatjavító hatással bír a virtuális természeti környezet megtapasztalása, annak élvezete.

* A relaxációt azonban számos tényez? megnehezítheti. Különösen nehéz ellazulni eleve stresszkelt? – például veszélyes – környezetben.  Egy tigris ugyan kényelmesen elalszik egy fa ágán is, egy ember azoban már nem biztos (nem is érdemes ezzel próbálkozni). Különösen nehéz a helyzet, ha ennek az embernek még tériszonya is van. Vajon lehet VR-relaxáció segítségével kezelni ilyen mélyen gyökerez? félelmeket? A kanadai Ryerson Egyetem kutatói  azt vizsgálták, vajon a virtuális valóságban folytatott relaxáció segítségére lehet-e azoknak, akik rettegnek a vihartól. Vizsgálatuk szerint a VR-csoportban egyórás relaxációt követ?en ez a félelem jelent?sen csökkent. 

* A stresszkelt? környezetek rangsorában el?kel? helyen áll a fogorvosi váró. Az itt üldögél?, egészségükért aggódó és az el?revetített fájdalomtól való (kés?bb néha indokolatlannak bizonyuló) félelmet leküzdeni próbáló, egymás tekintetét óvatosan kerül? páciensek látványa nem ritka dolog. Vajon nem lehetne másként tölteni ezt a várakozási id?t? Finn kutatók ennek is utánajártak. A váróban ül? betegek egy 1-3,5 perces VR-élményt próbálhattak ki. Ez id? alatt 360 fokos látvánnyal és az ahhoz tartozó hanghatásokkal élvezhették egy virtuális, békés táj élményét. A vizsgálat szerint már e rendkívül rövid idej? beavatkozás is képes volt jelent?sen csökkenteni a betegek orvosi beavatkozástól való félelmét.

* Az orvosi rendel?ben történ? vizsgálatok gyakran önmagukban is stresszkelt?ek. Sokan már a fehér köpeny látványától is aggódni, izgulni kezdenek, hiszen megpillantása automatikusan összekapcsolódik bennünk a betegség, a fájdalom, a kellemetlenség érzéseivel, képzeteivel. Ez akár egy egyszer? vérnyomásmérés közben is jelentkezhet, amikor is a páciens az orvosi rendel?ben magasabb vérnyomást produkál, mint otthon, megszokott körülmények között. Kutatások szerint ez a jelenség az emberek kb. 20 százaléka esetében megfigyelhet?. Neve is van, ez a „fehér köpeny szindróma”. Kínai kutatók sikeres kísérletet tettek arra, hogy a virtuális valóság felhasználásával történ? relaxáció segítségével a valódi, orvosi rendel?ben megélt benyomásokat virtuális, kellemes környezetben megtapasztalt élményekkel cseréljék fel. Ennek eredményeképpen a fehér köpeny szindróma által okozott megnövekedett vérnyomásértékek a normál, otthoni környezetben mértekre álltak vissza.

* Holland kutatók 50, szorongással, pszichózissal, depresszióval vagy bipoláris zavarral küzd? beteg megnyugtatása céljából alkalmazták a virtuális valóságban történ? relaxációt. A betegek 10 napon keresztül, rendszeresen kapták a VRelaxációs kezelést. A kutatók véleménye szerint a módszer egyszer?, könnyen alkalmazható, hatásos kiegészít? eszköznek bizonyul a pszichiátriai beavatkozások során is.

A felhasználók szemével

A VR-technológián alapuló módszerek természetesen nem m?ködnek minden esetben. Nem alkalmazható a technika, ha felhasználója szédül a VR-szemüveg használata közben, vagy más diszkomfortérzése támad, például bizonytalanság vesz er?t rajta. Gyerekek esetében különös el?vigyázatosságot igényel az alkalmazás, hiszen a kisgyermekek még nehezen különítik el a fantáziavilágot a valóságtól. Ezt a folyamatot virtuális valósággal megzavarni nem ajánlatos. A módszer új, az újdonságtól való félelem erejét sem szabad lebecsülni. Ugyanakkor egy 2021-es – 30 különböz? VRelaxációs alkalmazás hatását vizsgáló, 1379 tanulmányt elemz? – összefoglaló kutatás* eredménye szerint a felhasználók túlnyomó többsége kedvez?en fogadta ezeket a lehet?ségeket. Különösen nagyra értékelték, ha a szoftver valamilyen játékos alkalmazást is tartalmazott (pl. követ lehet dobni egy tóba), ezzel is növelve a jelenlét megélésének érzését.  

A virtuális valóság – amint nevében is benne van – természetesen csupán látszólagos élményt nyújt. Nem helyettesíti, pusztán másolja a valóságot. Akkor érdemes használni, ha más, természetes lehet?ségek nem állnak rendelkezésre, hiszen a valódi természet élvezetében való elmerülés élménye pótolhatatlan. Ezt Robertson Ay is tudta…

* Fagernas, S., Hamilton, W., Espinoza, N., Miloff, A., Carlbring, P., & Lindner, P. (2021). What do users think about Virtual Reality relaxation applications? A mixed methods study of online user reviews using natural language processing. Internet Interv, 24, 10037