Minden negyedik várandósság veszteséggel ér véget

Évente 13–14 ezer magzatot veszítenek el szüleik a várandósság idején. A perinatális veszteség ma már nem tabutéma, de sok esetben még a szakembereknek sincsenek meg az eszközeik ahhoz, hogy valódi támaszt nyújthassanak a gyászoló szülőknek. Október 15. a perinatális gyász világnapja, amelyre egy hagyományteremtő esttel hívta fel a figyelmet a régóta gyermekre vágyó házaspárokat segítő Anna–Joachim-program.

Forrás: 123rf

Átsuhanó babák – így nevezik azokat a magzatokat, akiket a várandósság idején veszít el édesanyjuk. Magyarországon a becslések szerint minden negyedik-ötödik terhesség vetéléssel ér véget, a hivatalos adatok szerint tavaly több mint 13 ezer magzattól kellett elbúcsúzniuk szüleiknek. Október 15. a perinatális gyász világnapja, amelynek előestéjén az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Anna–Joachim-programja hiánypótló eseménnyel hívta fel a figyelmet az érintett szülőkre. „Ezen az alkalmon olyan házaspárok, férfiak és nők, anyák és apák vettek részt, akik elvesztették meg nem született gyermeküket – akár egy háromnapos embriót vagy egy húszhetes magzatot. Mindenkit vártunk: azt is, aki néhány hónapja élte át ezt, és azt is, aki évtizedekkel ezelőtt” – mondja Homokiné Hollósi M. Cecília tanácsadó szakpszichológus, az Anna–Joachim-program szakmai vezetője.

Hirdetés

Eszköztelenek vagyunk, ha perinatális veszteségről hallunk „Egyre többet beszélünk a perinatális veszteségről, ám a hétköznapi ember – sőt sok esetben a szakma is – még mindig eszköztelen, amikor egy ilyen történettel szembesül. Egyszerűen lefagyunk, ha arról hallunk, hogy egy várandós édesanya elvesztette a babáját. Tudattalan szinten bekapcsol a saját halálszorongásunk, értetlenül állunk a történtek előtt, hiszen a perinatális veszteség éppen akkor történik, amikor egy család egy új életre készül. Ez diszkomfortérzetet okoz, és sokszor védekező mechanizmusok indulnak el bennünk ahelyett, hogy kapcsolódni tudnánk a gyászolóhoz” – magyarázza Szimon Petra gyásztanácsadó, hozzátéve: az is nehezíti a családtagok, barátok, ismerősök dolgát, hogy nagyon egyedi, mire van szüksége annak, aki ilyen veszteséget él át. A szakember úgy véli, a perinatális veszteségről nyíltan kell beszélni, érzékenyítve, edukálva a társadalmat. „Emellett folyamatosan foglalkozni kell a veszteséget megélő párokkal, ám valójában már a gyermekvállalásra készülőket is érdemes felkészíteni, kapaszkodókkal ellátni – beszélni arról, mi van akkor, ha baj történik. Egy várandóssága elején járó édesanya nem biztos, hogy be fogja engedni ezt az információt, de ha mégis átéli a veszteséget, tudja majd, hová fordulhat segítségért” – mondja, hozzátéve: ma már több szakember és szervezet nyújt támaszt az érintett szülőknek, többek között az átsuhanó babák fogalmát meghonosító, Sevcsik M. Anna által vezetett Élet.Érzés Egyesület.

Minden sikertelen hónap előhozhatja a gyászt A meddőségi problémákkal küzdő pároknál mindez különösen fontos, ők ugyanis gyakran élnek át perinatális veszteséget. „Az Anna–Joachim-programban megfordult házaspárok több mint fele nézett már szembe a perinatális gyásszal, sokuk nem egy, hanem több magzatot vesztett el. Amikor újra a gyermekvállalásra koncentrálnak, minden egyes sikertelen hónap ezt a gyászt tudja előhozni” – mondja Homokiné Hollósi M. Cecília. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola hat éve indította el a nehezített gyermekvállalással küzdő pároknak szóló ingyenes, intenzív pszichológiai és mentálhigiénés támogatást nyújtó tréningjeit. A házaspárok sorstársaikkal két hétvégét és két péntek estét töltenek együtt, így megélhetik a problémák megosztásából és közös feldolgozásából fakadó erőt, akár saját közösségeket is létrehozva. Párkonzultációkon vehetnek részt, emellett a szakemberek többek között az érzelemfókuszú terápia, a pszichodráma, a kognitív pszichológia, a szexuálpszichológia módszereit használva is segítséget nyújtanak nekik. A program szakmai vezetője arra is felhívja a figyelmet: egy pár könnyen magára maradhat a gyászával, ha a várandósság korai szakaszában veszítik el a magzatot. „Egy korai terhességről általában még nem beszélnek a környezetüknek, így viszont a veszteségről sem tudnak mesélni, amely megoszthatatlan fájdalommá válik” – fogalmaz a szakember.

Hogyan lehet szakemberként segíteni a gyermekre vágyó vagy meddőségi problémákkal küzdő párokat? Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2022 óta minden évben meghirdeti négy féléves reproduktívegészség-fejlesztő és meddőségi szaktanácsadó képzését, amelynek célja olyan szakemberek képzése, akik mentálhigiénés vagy lelkigondozói eszközökkel, keresztény szellemiséggel vagy arra nyitott módon támogatják a párokat. Az akkreditált szakirányú továbbképzés hallgatói a termékenységi problémák pszichológiai és pszichoszociális, valamint biológiai és orvosi vonatkozásai, megelőzési és kezelési lehetőségei mellett többek között megismerhetik a meddőségi ellátás és az örökbefogadás hazai intézményrendszerét, a segítségnyújtás eszközeit és a keresztény bioetikát is.Forrás: Apor Vilmos Katolikus Főiskola