A kutatók több mint kétszáz önkéntest kértek arra, hogy gondoljanak egy olyan esetre, amikor barátjuk megbántotta vagy megsértette őket. Az egyik csoportnak a haragra kellett összpontosítania az utasítás szerint, míg a többieknek a megbocsátásra és a történtek elfogadására. Ezután ötperces figyelemelterelés következett, végül pedig ugyanazon esemény tetszőleges attitűddel történő felidézése. Mindeközben folyamatosan ellenőrizték az érintettek vérnyomását és szívműködését.A dr. Britta Larsen vezette orvoscsoport a haragot érzőknél sokkal magasabb vérnyomás-emelkedést mért az első szakasz után, s a különbség a nyugalmi időszakot követően is fennállt – a pulzusban azonban nem mutatkozott lényeges eltérés. A Journal of Biobehavioural Medicines című szakfolyóiratban publikált eredmények alapján világosan látszik, hogy a megbocsátás csökkenti a szervezet válaszát, és bizonyos mértékű védelmet nyújt a testnek és a léleknek egyaránt. A rövid idejű vérnyomás-emelkedés káros következményei egyelőre nem ismertek, de az állandóan magas érték vagy a túl gyakori kiugrás növeli a szívroham és az agyvérzés kockázatát. Becslések szerint Magyarországon napjainkban több mint két és fél millió ember, tehát a lakosság negyede küzd vérnyomásproblémákkal, ami elsősorban a nem megfelelő életmód és a túl sok stressz számlájára írható.