Az Archives of General Psychiatry hasábjain ismertetett kutatás során a hartfordi Institute of Living intézet munkatársai David Tolin vezetésével 33 egészséges, 31 kényszerbetegségben, valamint 43 kóros gyűjtögetésben szenvedő beteget, 33 egészséges, és 31 rögeszmés-kényszeres zavarban (OCD) szenvedő embert vizsgáltak. Azt akarták ellenőrizni, vajon a kényszeres gyűjtögetésben szenvedők rendellenes agyi választ mutatnak-e azzal kapcsolatos döntésükben, hogy megtartsanak vagy eldobjanak tárgyakat. A résztvevőket arra kérték, vigyenek a laboratóriumba otthonról néhány levélszemetet vagy újságot, a laborban pedig ugyanilyen papírtárgyakat kaptak. Ezután el kellett dönteniük mindegyikről, hogy megtartják vagy a szemétbe dobják. A döntéshozás folyamata közben agyműködésüket funkcionális MR-vizsgálattal ellenőrizték. Az eredmények azt mutatták, hogy a kóros gyűjtögetők sokkal kevesebb tárgytól szabadultak meg, mint a más kényszerbetegségekben szenvedők és az egészségesek. Ráadásul az esetükben kimutatható rendellenes agyi aktivitás eltért a másik két csoportétól. A gyűjtögetők elülső cinguláris kérgében és az insulában az aktivitás különösen alacsonynak mutatkozott, amikor arról kellett dönteniük, hogy eldobják-e azokat a tárgyakat, amelyek nem az övék voltak. Amikor viszont a saját tárgyaikról kellett dönteniük, a két agyi terület aktivitása különösen magas volt. A kutatás következő szakasza arra próbál választ adni, vajon a kifejezetten a kóros gyűjtögetést célzó viselkedésterápia segít-e a betegeken.