A B C CS D E F G H I J K L M N O P R S SZ T V
P
-
PTSD - Poszttraumás stressz zavar
Elviselhetetlen érzelmi megterheléssel járó helyzetek (pl. katasztrófa, er?szak) következményeként kialakuló lelki – de gyakran testi tünetekkel is járó – betegség.
-
Önellentmondás.
-
Kórosan gyanakvó (személy), aki mások ártatlan cselekedeteinek ártó, ellenséges szándékot tulajdonít.
-
A vegetatív idegrendszer egyik ága, amely nyugalmi állapotban aktív. Bizonyos mértékig a szimpatikus idegrendszer antagonistája.
-
A parietális (fali) agykéreg része, mely a különböz? érzékelési min?ség? információk egységesítéséért, összehangolásáért felel. Feladata a testérzékleti (szomatoszenzoros) integrácó, valamint a látási és a sajáttest mozgásának érzékeléséb?l fakadó (proprioceptív) ingerek egyesítése. Az egységes agytérképen a Brodmann 5-ös és 7-es áreákat (területeket) fedi le.
-
Észlelés.
-
Érzékeléssel kapcsolatos, érzékelésb?l származó.
-
Tökéletességre törekvés. Ha kényszerességig fokozódik, a perfekcionista személynek szenvedést okoz, hogy úgy érzi, nem tud maximális teljesítményt nyújtani és megfelelni (irreálisan magas) elvárásainak.
-
A születés körüli, a születéssel kapcsolatos.
-
Megszemélyesítés.
-
A közvélemény olyan gyógyszereket tekint placébónak, amelyek nem tartalmaznak valódi hatóanyagot, így nem a szer farmakológiai hatása, hanem pusztán a benne való hit gyógyhatású. Tudományos értelemben placébó minden olyan kémiai anyag vagy orvosi beavatkozás, amelyet egy betegség tüneteinek enyhítésére alkalmaznak, de specifikus hatása a betegségre nincsen. A gyógyszer, a fehér köpenyes orvos jelenléte, a vizsgálat már maga eredményezhet több-kevesebb javulást, mert ezek is tartalmaznak (nem direkten a betegség kezelésére irányuló) placébóhatást. (A szó egy latin nyelv? zsoltárból származik: Placebo Domino in regione vivorum, vagyis ’Megörvendeztetem az Urat az él?k birodalmában’, Károli Gáspár fordításában: „Az Úr orczája el?tt fogok járni az él?knek földén” – Zsolt 116:9.)
-
Többszempontúság, több megközelítés egymást megenged? alkalmazása.
-
A XX. század végén bontakozott ki ez a cselekv?, proaktív hozzáállást kifejez? pszichológiai irányzat, mely f?képp az emberi élet er?forrásait: a boldogságot, az élettel való elégedettséget és a jóllétet (well-being) tanulmányozza a tudományos lélektan módszereivel.
-
Bejósló tényez?.
-
Az oldalsó (fali) agykéreg része, az én-érzés szervez?désében, a tudatosságban, a vizuális-téri tájékozódásban játszik szerepet.
-
A menstruációt megel?z? néhány napban jelentkez? fizikai és pszichés tünetek együttese.
-
A motoros (mozgásért felel?s) agykérgi terület egy része, amely agyunk frontális (elüls?) lebenyén helyezkedik el. Ennek a területnek az aktivitása a mozgások szenzoros vezérlésével és az izomm?ködéssel függ össze. Az agy egységes referenciatérképén a Brodmann 6-os áreával (területtel) egyezik meg.
-
A pszichoanalitikus iskola fogalma. Arra az állapotra és gondolkodásra utal, amikor a csecsem? vagy kisgyermek a – szimbólumokon alapuló – nyelvhasználatot még nem sajátította el. Az analitikusok szerint sok lelki probléma eredete a preszimbolikus vagy preverbális (nyelv el?tti) korszakban keresend?.
-
Az enzimek el?anyagai.
-
Kivetítés. A pszichoanalízis terminológiájában arra vonatkozik, hogy saját elfogadhatatlan tudattartalmainkat „átruházzuk” valaki másra.
-
Kivetít?, beleképzel?.
-
Kivetít, rávetít.
-
A jöv?re vonatkozó emlékek keletkezése, elraktározása és el?hívása. Fontos része a szándék és a sorrendiség („ha egy bizonyos esemény bekövetkezik, ezt és ezt kell tennem”). Viselkedésünk szervezésének fontos mechanizmusa.
-
Véd? hatású.
-
Mentális és testi (központi idegrendszeri) károsodásokkal járó.
-
A b?r m?ködése és a lelki folyamatok közötti összefüggést tanulmányozó interdiszciplináris tudományterület.
-
Egy lelki jelenség „mozgatórugóinak”, indító és gátló er?inek rendszere.
-
A beteg felvilágosítása betegsége lelki okairól és azok lehetséges megszüntetésér?l.
-
Valamilyen ingerre adott pszichés válasz „helye” vagy leképez?dése a testi folyamatokban.
-
Amikor az általános egészségi állapotot pszichológiai tényez?k befolyásolják, például stressz, szorongás, harag vagy depresszió. Tipikusan ilyen lehet az asztma, a gyomorfekély, a hipertónia, a szívkoszorúér-betegség, az olyan vírusos és bakteriális eredet? megbetegedések, amikor a mindennapi stressz az immunológiai m?ködést gyengíti, vagy a krónikus fejfájás. Ez utóbbi például a kutatások szerint a passzív személyiségtípussal hozható összefüggésbe, a krónikus tehetetlenségérzéssel, de hátterében állhat az ellenségesség, szorongás, depresszió és stressz is.
-
Lelki eredet?.
-
Az idegrendszer és a mozgás összefüggésével kapcsolatos.
-
Többnyire organikus hátter? súlyos mentális betegség, amelyben a gondolkodás, a realitás érzékelése, az érzelmek súlyosan károsodnak. Ma már nem használatos diagnosztikai kategória.
-
A pánikbetegség olyan szorongásos zavarnak tekinthet?, amely heves szorongás, félelem és rossz közérzet ismételten jelentkez?, több percig elhúzódó epizódjaiban nyilvánul meg. Leggyakoribb kísér? tünetei: légszomj és fuldoklásérzés, kábultság, bizonytalanság vagy tehetetlenség érzete, a szívverés felgyorsulása (tachycardia), remegés, izzadás, émelygés, elszemélytelenedés (identitásvesztés), vagy derealizáció (realitásvesztés), süketség, a végtagok bizsergése (paresztéziák), hideg- vagy meleghullámok, fájdalom, ill. fojtogató érzések a mellkasban, halálfélelem, az értelem vagy az önkontroll elvesztését?l való félelem.
P
-
Többszerelm?ség. Kett?nél több személy közötti intim kapcsolat egyidej? gyakorlata, elfogadása, melyr?l minden szerepl?nek tudomása van, és amelyhez hozzá is járulnak. Meghatározó jellemz?je az ?szinteség, nyíltság és erkölcsiség a kapcsolaton belül.
-
A jöv?re vonatkozó emlékek keletkezése, elraktározása és el?hívása. Fontos része a szándék és a sorrendiség („ha egy bizonyos esemény bekövetkezik, ezt és ezt kell tennem”). Viselkedésünk szervezésének fontos mechanizmusa.
-
A jöv?re vonatkozó emlékek keletkezése, elraktározása és el?hívása. Fontos része a szándék és a sorrendiség („ha egy bizonyos esemény bekövetkezik, ezt és ezt kell tennem”). Viselkedésünk szervezésének fontos mechanizmusa.
-
A jöv?re vonatkozó emlékek keletkezése, elraktározása és el?hívása. Fontos része a szándék és a sorrendiség („ha egy bizonyos esemény bekövetkezik, ezt és ezt kell tennem”). Viselkedésünk szervezésének fontos mechanizmusa.
