A B C CS D E F G H I J K L M N O P R S SZ T V
Cs
-
Megmutatja, hogy a családok mennyire nyitottak a családszerkezeten belüli változásokra. Az adaptivitás dimenzióját négy övezetre oszthatjuk. Az extrém alacsony adaptivitást merevnek, az extrém magasat kaotikusnak nevezzük. A közbüls?, kiegyensúlyozott területek neve: strukturált és rugalmas. Ezeket jó házastársi és párkapcsolati funkcionalitás jellemzi. Egy strukturált családnál jellemz? az alkukat is elbíró, demokratikus vezetés. A szerepek stabilak, de megoszthatók, és kevés a változtatható szabály. A rugalmas családoknál egyenl?ségalapú a vezetés, és demokratikus a döntéshozatal. A tárgyalásokba akár a gyermekek is bevonódhatnak. A szerepek közösek, folyamatosan változhatnak, és igazodnak a különböz? családciklusokhoz.
-
A kohézió a családon belül kifejezi azt, hogy az egyes családtagok hogyan egyensúlyoznak az elkülönülés (függetlenség) és az együttesség (függ?ség) között. A családi kohézió er?ssége alapján négy szintet lehet megkülönböztetni az alacsonytól a magas szintig: szétesett, tagolt, összetartó, egybefonódott.
-
Olyan er?, amely az egyént csoportokhoz köti, például: büszkeség, h?ség, elkötelez?dés.
S
-
Szabályozás.
-
A latin salus (jóllét, egészség) és genesis (teremtés) szavakból álló kifejezés. Aaron Antonovsky amerikai szociológus 1979-ben közzétett elmélete a pozitív pszichológia egyik legfontosabb programpontja lett. Szerinte a pszichológiának nem els?sorban a betegségek okaival kellene foglalkoznia, hanem azzal, hogy milyen tényez?k hatására lesz valakib?l egészséges, a stresszel hatékonyan megküzd? személy. Úgy vélte, hogy e tényez?k közül a koherenciaérzék (a világ egységben látása, a globális gondolkodás, az összefüggések felismerésének és megteremtésének képessége) a legfontosabb.
-
Egy dimenzión sokféle érték? vagy elhelyezkedés? dolgok összessége.
-
Megbélyegzés. Eredetileg azt jelentette, hogy valakin Krisztus szent sebei jelennek meg. Társadalomtudományi értelemben a stigma olyan tulajdonság, amit a többség b?nösnek, megvetend?nek, szégyenletesnek vagy undorítónak ítél, így az ilyen tulajdonsággal rendelkez? személyt megbélyegzik, kirekesztik. Stigma lehet a kisebbségi származás, a krónikus betegség (pl. rák, AIDS), a fogyatékosság, a homoszexualitás, a vallás, a b?rszín, de bármi olyan tulajdonság, ami az illet? társadalomban negatívnak, nemkívánatosnak min?sül. A stigmatizáció következménye a kirekesztés.
-
Serkentés, ingerlés.
-
Serkent? (hatású anyag).
-
Egy stockholmi túszdrámáról kapta a nevét. Lényege, hogy a túszok – és a kiszolgáltatott helyzetben lév? emberek – általában szeretetet kezdenek érezni kínzóik, rabtartóik iránt.
-
A szervezet olyan állapotát jelenti, amely az egyénnek a környezetével való interakciójából származik, viszonylag széls?ségesnek tekinthet?, a fenyegetettség érzésére figyelmeztet, és amely a személy saját integritását és egészségét érinti. A kiindulópont a követelmények és a megküzdési kapacitás közti egyensúlyhiány felismerése.
Cannon írta le a vészreakciót: els? szakasza az alarm-reakció, mely a bels? egyensúly védelmét szolgálja, majd az ellenállás szakaszában leger?sebb a védekezés, ez kés?bb a kimerülés szakába megy át, mely a túl er?s ingerek vagy a szervezet védekez? erejének legyengülése miatt alakul ki. -
Élettani vagy érzelmi stresszt kiváltó tényez?.
-
A tanulás egyszer? formája, amelyben az él?lény feler?síti egy olyan ingerre adott reakcióját, amelyet fenyeget? vagy fájdalmas inger követ.
-
Érzékeny.
-
Ingermegvonás.
-
Szétválás. A pszichoanalitikus irodalomban leggyakrabban az anya és a növekv? kisgyerek fokozódó elkülönülésére vonatkozik. A gyermek szükségszer?en egyre önállóbb lesz, fokozatosan kialakítja saját, „külön”, személyes énjét, de az anyától való elválás nem optimális esetben intenzív félelmi reakciót idézhet el?. Az anyától való elszakadás következtében a gyermek félelmét ebben az esetben szeparációs szorongásnak nevezik.
-
Bizony létezik olyan, hogy téli depresszió: Sesonal Affective Disorder (SAD). A legtöbben, akik ett?l szenvednek, semmilyen kóros hangulatingadozást nem tapasztalnak az év többi részében, a depresszió tünetei kizárólag télen vagy – bármilyen meglep? is – nyáron jelentkeznek. A tünetek: sok alvás, nehéz reggeli felébredés, energiahiány, koncentrációhiány, rosszkedv, hizlaló ételekre való vágy, szexuális késztetés-zavar. Az igazi SAD nem igazán gyakori, általában a hangulatváltozokat a fény hiányának, nem a h?mérsékletnek tudják be, bár télen abból is sokkal kevesebb jut, legalábbis Magyarországon. Azonban a SAD komolyabb lelki betegségbe, klinikai depresszióba is átcsaphat. Ha tehát szezonális depresszióra gyanakszunk, kezdjük el kényeztetni magunkat sok fénnyel, vagy bármivel, ami a rosszkedv ellen hathat, nehogy átcsapjon valódi depresszióba! Ha viszont tüneteink a tavasz beköszöntével sem múlnak, forduljunk szakemberhez! (PJN)
-
Jelent?s; statisztikai értelemben nagy valószín?séggel jelen lév? hatás.
-
A vegetatív idegrendszer egyik ága, amely a gerincvel?b?l ered. Emocionális izgalom során aktív. Bizonyos mértékig a paraszimpatikus idegrendszer antagonistája.
-
Egy idegsejt axonja és egy másik sejttestje vagy dendritje közti kapcsolat.
-
Az idegsejtek kapcsolódásainak rugalmas alakulásra való képessége – ez a tanulás idegélettani alapja.
-
Az adott helyzetb?l fakadó.
-
Súlyos elmebetegség, melynek több fajtája van. Tünetei általában két csoportba tartoznak: a „pozitív” tünetek a téveszmék, hallucinációk, a beszéd és a viselkedés szervezetlensége és a katatónia (merevség); „negatív” tünetei például a visszavonulás, az érzelmi elsivárosodás, a szociális kapcsolatok leépülése, az öngondoskodásra való képtelenség. A görög szkizein ’hasad’ és phren ’elme’ szavak összetételéb?l származik, a közvélemény talán ezért is gyakran összetéveszti a többszörös személyiségzavarral (bár megkülönböztetésük néha még a képzett szakembernek is nehézséget okozhat). Gyógyszeres pszichiátriai kezeléssel és pszichoterápiával tüneteit az esetek jelent?s részében enyhíteni lehet.
-
A társadalmi normákhoz való viszony kialakulásának folyamata.
-
A gondolkodás és a társas folyamatok egymásra hatását feltételez?, arra épül?.
-
Az öröklés társas, társadalmi jellegzetességeinek vizsgálata.
-
Társadalmi-gazdasági tényez?k rendszere, illetve e rendszer tudományos vizsgálata.
-
Olyan helyzetekre vonatkozó heves és tartós kerülési reakciók, amelyekben az érintettek középpontba kerülnek. Az ilyen helyzetekre való utalás is pánikszer? feszélyezettséghez, izzadáshoz, a szívm?ködés felgyorsulásához és a lélegzet szaggatottá válásához vezet. Az érintettek általában belátják szorongásaik eltúlzottságát, de uralkodni fölöttük nem tudnak.
-
Társas hatékonyság, az a képesség, hogy valaki szociális környezetében változást tudjon el?idézni.
-
Ultrahang-vizsgálatokat végz? szakember.
-
Emberek, jelenségek egy csoportjáról alkotott, általában túláltalánosított séma.
-
Antik görög filozófiai irányzat, amely a társadalom és az ember vizsgálatával foglalkozott. Négy követend? erényt állít: a bölcsességet, a bátorságot, az igazságszeretetet és a mértéktartást vagy szenvedélymentességet. Mai felfogásban a sztoikus ember belenyugvással, rendíthetetlen bels? egyensúllyal fogadja az eseményeket.
-
Egy szexuális impulzus úgy változtatja meg irányát, hogy egy társadalmilag elfogadott, nem szexuális jelleg? cselekvéshez vezet. Freud szublimációnak f?ként a m?vészi tevékenységet és az intellektuális munkát tekintette: „a nemi ösztön rendkívül nagy er?mennyiséget bocsát a kulturális munka rendelkezésére, s ezt ama különlegesen jellegzetes tulajdonsága folytán teszi, hogy célját képes eltolni anélkül, hogy lényegében veszítene erejéb?l. Azt a képességet, hogy az eredetileg szexuális célt egy másik, immár nem szexuális, pszichológiailag vele mégis rokonságban álló céllal cserélje fel, nevezzük a szublimáció képességének.”
-
Engedelmesség.
-
Alárendelt, függ? viszonyban lév?.
-
Olyan kommunikációs üzenet, amely a befogadóban önkéntelen viselkedéses választ vált ki.
-
Kiemelked?.
Sz
-
Olyan személyiségvonás, mely a változatos, újszer? és intenzív élmények keresését célozza meg. A viselkedés sokszor extravertált, kifele forduló, nagyon érzékeny a jutalomra. A magas szenzoros élménykeresésre jellemz? lehet még a jogi, pénzügyi, fizikai kockázatok vállalása is. Alacsony élménykeres? magatartásnál a fentiek elkerülése és az azokkal kapcsolatos szorongás megjelenése jellemz?.
-
A szociális élet problémáinak megoldására szolgáló készségek és ismeretek összessége. Ezeket a készségeket meg lehet tanulni, nem velünk születettek. Jelent?sége az emberi kapcsolataink kialakításában és ápolásában van.
