A haj az evolúciós pszichológia tükrében

Frissítve: 2015. 08. 25.

A hosszú és középhosszú hajú n?k szignifikánsan nagyobb tetszést arattak a férfi vizsgálati személyek körében, mint a kontyos, valamint a rövid, a rendezetlen vagy az ápolatlan frizurájú hölgyek. Olyannyira er?snek bizonyult a hosszú és középhosszú hajra vonatkozó preferencia, hogy egy kevésbé vonzó arcot is tetszet?sebbnek értékeltek, ha hosszú vagy félhosszú hajjal mutatták be. A hosszú haj azért is kedveltebb a férfiak körében, mert a haj feromonszállító-elosztó funkciókkal bír.

A haj az evolúciós pszichológia tükrében

A sz?keség a fiatalságra és termékenységre hívja fel a férfiak figyelmét

Nem csupán hajszálnyi a különbség, mely a férfiak és n?k közt rejlik – a hajhoz való viszonyulásukban sem. De vajon miért igénylik a hajápolást inkább a n?k, mint a férfiak? És valóban hátrányt jelent a férfiak számára, ha kopaszodni kezdenek?

A férfi evolúciósan meghatározott célja az, hogy minél több és egészségesebb utódot tudjon létrehozni. E folyamatban a n?i haj olyan tényez?, mely a férfi számára jelz?értékkel bír a n? egészségi állapotáról – és annak reproduktív képességeir?l is (Bereczkei, 2003). Els?sorban a fiatal lányok viselnek hosszú hajat; a fiatalság pedig az egészség képével kapcsolódik össze (Meskó, 2007).

Hirdetés

Így akár a haj jellemz?i is szerepet játszhatnak a párválasztásban: a n?i haj eszköz lehet arra, hogy kommunikáljuk hangulatunkat, státuszunkat – vagy akár a partnerhez való viszonyulásunkat. Például a hosszú haj és a vele való játszadozás segítség lehet a flörtölésben; de ha a n? azt szeretné, hogy munkájában komolyan vegyék, a legjobb megoldás, ha a haját összeköti (Pease és Pease, 2002). Azonban nem csupán a n?k használhatják hajukat az ellenkez? nem meghódítására. A fiatal férfi is – f?ként az általános iskola alsó tagozatában – a lányok haját „eszközként” igénybe véve, kifejezheti tetszését; e m?velet célpontja pedig a copf. A copfon való csimpaszkodással felhívja ugyan magára a kis hölgy figyelmét, de inkább fenyeget? ágensként, mintsem a potenciális partner szerepében. Kés?bb, szerencsére, a kis férfi is képes lesz a szeretet egyértelm? kifejezésére, s így válik a hajhúzás – a kevésbé izgalmas, de fájdalommentes – simítássá. Lehetséges, hogy a megkapaszkodás ösztöne áll e mozdulatsor mögött is?

Ehhez a gondolathoz köthet? az a kutatás is, melyben különböz? hajstílusokat kellett értékelni; a hosszú és középhosszú hajú n?k szignifikánsan nagyobb tetszést arattak a férfi vizsgálati személyek körében, mint a kontyos, valamint a rövid, a rendezetlen vagy az ápolatlan frizurájú hölgyek. Olyannyira er?snek bizonyult a hosszú és középhosszú hajra vonatkozó preferencia, hogy egy kevésbé vonzó arcot is tetszet?sebbnek értékeltek, ha hosszú vagy félhosszú hajjal mutatták be (Meskó, 2007). A hosszú haj azért is kedveltebb a férfiak körében, mert a haj feromonszállító-elosztó funkciókkal bír. Így ha hosszabb a n? haja, a feromonok is nagyobb felületen érvényesülnek (uo.), e kémiai anyag pedig szintén szerepet játszat a párválasztásban.

Vajon a férfiak körében melyik a legkedveltebb hajszín? Magasabb ösztrogénszint jellemzi a sz?ke hajú n?ket, így a sz?ke haj vonzóbb lehet a férfiak számára, mint a barna hajszín. A sz?keség a fiatalságra és termékenységre hívja fel a férfiak figyelmét. Szülés után – a hormonális változások következtében – a haj sötétebb szín?vé válik (Pease és Pease, 2002). Lehetséges, hogy a n?i test így küld jelzést szül?i kötelességeir?l az ellenkez? nem irányába. A festett sz?ke haj természetesen nem feltételez magasabb ösztrogénszintet; a fiatalság mesterségesen feler?sített jegyével mégis sikeresen felhívhatja a férfiak figyelmét. Kérdéses, hogy a sz?két?l eltér? hajszín-preferenciák mögött milyen tényez?k állnak…

A n?k tehát – ha tisztában vannak a hajban rejl? lehet?ségekkel – az arcukat is vonzóbbá tehetik. Azonban a hajjal való elégedetlenség nemcsak a n?k önbecsülését érintheti érzékenyen. Míg a n?knél a hajlapulás, a fodrász rontotta frizurával való megbékélés, vagy a szakítást követ? új hajköltemény kiválasztása jelenthet problémát, a férfiak rettegett ellensége a hajhullás és az ?szülés. Az esztétikai kérdés zavarhatja leginkább a kopaszodás alanyait is. A kihullott hajszálakat számolgatva valószín?leg nem az jár a kopaszodó férfi fejében, hogy a küls? megfigyel?ben a kopaszodás látható jelei az érettséggel, a szociális dominanciával és a magasabb intelligenciaszinttel kapcsolódnak össze (Bereczkei és Meskó, 2006).

A n?i nem a dús és gyér hajú férfiakat egyaránt kedveli. Vizsgálatok ugyan rávilágítottak arra, hogy a kopaszodás hozzásegíthet a fizikai vonzalom csökkenéséhez (Meskó és Bereczkei, 2004), viszont a kopaszodással a két nem közti különbségek még hangsúlyosabbá válnak, így a kopaszság tetszet?s is lehet a n?k számára (Pease és Pease, 2002). Így tehát – a nemi különbségek hangsúlyozása révén – a kopasz fej a férfiasság egyik szimbóluma is lehet. Mivel a kopasz férfiakra magasabb tesztoszteronszint jellemz?, így el?fordulhat, hogy agresszívabban is viselkednek, mint a dúsabb hajú társaik – az agresszió pedig inkább férfias, mint n?ies viselkedésforma.

Tehát, a n?k szemszögéb?l tekintve, vonzóak lehetnek a dús hajú férfiak; viszont a kopaszodás sem szükségszer?en jelent a férfiak számára hátrányos helyzetet. Egy vizsgálat szerint például minél kopaszabb a férfi, a munkahelyen annál nagyobb hatalom és siker övezi (Pease és Pease, 2002). A férfiaknak pedig a bemutatott kutatási eredmények értelmében a hosszú, sz?ke haj lehet a legtetszet?sebb, mert az fiatalságról, egészségr?l és termékenységr?l árulkodik. Akkor sem kell azonban elkeserednünk, ha más hajszínnel és hajhosszal rendelkezünk. A barna hajú n?ket ugyanis intelligensebbnek tartják, mint a sz?kéket; a rövid hajhoz pedig a megkérdezett férfi vizsgálati személyek olyan jellemz?ket társítottak, mint az ?szinteség, gondosság, érzelmesség vagy n?iesség (Bereczkei és Meskó, 2006).

Irodalom

Bereczkei, T. és Meskó, N. (2006). Hair length, facial attractiveness, personality attribution: A multiple fitness model of hairdressing. Review of Psychology, 13 (1), 35-42. Elérhet?: http://meskonorbert.hu/hu_public.html

Bereczkei, T. (2003). Evolúciós pszichológia. Budapest, Osiris Kiadó

Meskó, N. (2007). Miért csalunk a frizuránkkal? A hajviselet szerepe az arc vonzerejének megítélésében. Természet Világa, 138 (8), 361-364. Elérhet?: http://meskonorbert.hu/hu_public.html

Meskó, N. és Bereczkei, T. (2004). Hairstyle as an adaptive means of displaying phenotypic quality. Human Nature, 15 (3), 27-46. Elérhet?: http://meskonorbert.hu/hu_public.html

Pease, A. és Pease, B. (2002). Miért hazudik a férfi? Miért sír a n?? Budapest, Park Könyvkiadó

(A pályamunka szerz?je a Szegedi Tudományegyetem pszichológia szakának V. évfolyamos hallgatója)

MIPSZI hírlevél

Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.

Feliratkozom