Mit (t)eszünk az egészségünkért?

Frissítve: 2023. 02. 18.

A lakosság több mint fele saját állítása szerint normálisan étkezik, hiszen úgy véli, szervezetébe automatikusan bekerülnek az alapvet? tápanyagok. Egyharmaduk pedig alapjában véve olyasmit eszik, ami ízlik – még akkor is, ha az vélhet?en kevésbé egészséges. Csupán a maradék egytized figyel oda arra, hogy gondosan válassza meg ételeit. A legfrissebb felmérések eredményei szerint szinte minden társadalmi csoportra egyformán jellemz?, hogy többet szeretne tudni arról, mit tehet a saját egészsége meg?rzése érdekében.

Az emberek nem mindig tudják, hogy mely termékek, készítmények szolgálják ténylegesen az egészségüket.

A legfrissebb felmérések eredményei szerint szinte minden társadalmi csoportra egyformán jellemz?, hogy többet szeretne tudni arról, mit tehet a saját egészsége meg?rzése érdekében. A GfK Hungária és a TÁRKI közös fogyasztói szegmentációs modelljét alapul véve a GfK megvizsgálta a lakosság egészségvásárlási szokásait, valamint az egészségtudatos élethez, táplálkozáshoz való viszonyát. (A 2008 végén bemutatott modell a korábbiaktól eltér?en a tényleges fogyasztói szokások alapján tipizálja a magyar lakosságot.) A kutatók által korábban azonosított 8 jellegzetes fogyasztói csoport – egyéb tényez?k mellett – markáns különbséget mutat az egészséghez kapcsolódó szemléletmód, az egészségtudatos táplálkozás, valamint az egészségvásárlás tekintetében.
A teljes lakosság több mint fele teljesen „normálisan” étkezik, mert úgy gondolja, hogy szervezetébe automatikusan bekerül mindaz, ami szükséges. Egyharmaduk zömmel olyasmit eszik, ami ízlik, még akkor is, ha a finom falatok vélhet?en kevésbé egészségesek. Csupán a maradék egytized figyel oda arra, hogy gondosan válassza meg ételeit. A csoportokat vizsgálva megállapítható, hogy a „fels? plusz” és „fels? klasszik” réteg tagjainak étkezéssel kapcsolatos attit?dje tér el leginkább az átlagostól. A társadalom 4 százalékát alkotó „fels? plusz” réteg egynegyede egészségtudatos – közel 50 százalékuk viszont inkább olyan ételt választ, ami nem feltétlenül egészséges. A társadalom 2 százalékát kitev? „fels? klasszik” csoportban a legmagasabb az egészségtudatosak aránya (33%), s ezzel párhuzamosan itt a legalacsonyabb a kevésbé egészséges ételeket fogyasztók száma. A „szegény nyugdíjasok” (25%) kétharmada bevallása szerint teljesen „normálisan” étkezik, azaz nem mérlegel, hogy az elfogyasztott étel egészséges-e vagy sem…

Hirdetés

„A magyar lakosság nagyobbik része továbbra is önpusztító életmódot folytat, rendszeresen dohányzik, a hagyományos magyar konyha szerint étkezik, rendszeresen iszik alkoholt, és alig mozog. Ezen adatok tükrében nem meglep? az európai átlagnál jóval alacsonyabb átlagos élettartam” – fogalmazott dr. Lantos Zoltán, a GfK LHS Healthcare divízióvezet?je.

A lakosság kisebb, egészségtudatosabb része azonban nemcsak az ételek gondos megválasztására figyel oda, hanem az élelmiszerek megvásárlása során azok összetev?it is rendszeresen ellen?rzi. A legfontosabb szempontok a megkérdezettek szerint: a termék mesterséges színezék és ízesít?anyag nélküli, illetve tartósítószer-mentes legyen. E három tényez? kiemelten fontos a „fels? plusz” és a „fels? klasszik” rétegek számára, de emellett az sem elhanyagolható, hogy az áru alacsony zsír-, szénhidrát- és kalóriatartalmú legyen. A társadalom 14 százalékát alkotó „befutott értelmiségiek” csoportja az élelmiszervásárlás során szintén az átlagosnál nagyobb súllyal veszi figyelembe a fenti tényez?ket.

Az életmóddal, a táplálkozással összefüggésben különösen fontos a testsúly és a sportolás kérdése is. A kutatásból kiderül, hogy a lakosság felének ismeretségi körében gyakran vagy néha szóba kerülnek a testsúlyproblémák (pl. elhízás, túlzott soványság). A „fels? plusz” rétegben ez az arány 60 százalék, a „fels? klasszik” csoportban mintegy 70 százalék. Legritkábban a társadalom 7 százalékát alkotó „városi alsóközép” és a társadalom legalján elhelyezked?, 18 százalékot kitev? „underclass” tagjai beszélnek ilyen természet? problémáról. A kívánt testsúly elérésére vagy megtartására a „fels? klasszik” és a „befutott értelmiségiek” közül figyelnek oda legtöbben: fontos számukra, hogy mindig a céljuknak megfelel? ételeket fogyasszák. A „befutott értelmiségiek” és a 17 százalékot alkotó „hedonista fiatalok” egyötöde rendszeresen, 40 százalékuk pedig alkalmanként sportol. Ez az arány kedvez?nek mondható, hiszen a lakosság egészében a soha nem sportolók aránya közel 60 százalék, a társadalom alsóbb rétegeiben pedig még ennél is magasabb.

A kutatás arra is rámutat, hogy a lakosság többet szeretne tudni arról, mit tehet a saját egészsége érdekében. Szinte mindegyik társadalmi csoport úgy véli, nem elégséges az egészségmeg?rzéssel kapcsolatban rendelkezésükre álló információ. A termékválaszték sokszín?sége, az élelmiszerbotrányok, az esetenként nem megfelel? tájékoztatás bizonytalanságot okoz. Az emberek nem mindig tudják, hogy mely termékek, készítmények szolgálják ténylegesen az egészségüket.

A „fels? plusz” és a „befutott értelmiségi” réteg a kutatási eredmények tanúsága szerint az átlagosnál többet tesz egészsége érdekében, mint egy évvel korábban, s ?k nagyobb mértékben egyetértettek azzal is, hogy ma többet érdemes költeni az egészségre, mint egy esztend?vel ezel?tt. A „városi alsóközép” értett egyet leginkább azzal, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben jobban odafigyel az egészségmeg?rzésre – ez persze esetükben nem feltétlenül jelenti azt, hogy többet is költenének erre a célra, akár sporttevékenység formájában…