Félelem nélkül?

Félelem nélkül?

Frissítve: 2015. 08. 24.

A fogászattal kapcsolatban igen er?s kollektív rémképek élnek az emberek fejében

Ki ne ismerné azt a bénító érzést, amelyet akkor érzünk, amikor ismét a fogorvos rettegett székébe kerülünk? Leginkább a fúrótól és az injekciós t?t?l, mint fájdalmat kelt? eszközökt?l félünk, de sok egyéb tényez? is növelheti rossz érzésünket. Arról viszont kevesen tudnak, hogy vannak olyan alternatív módszerek, amelyek képesek csökkenteni ezt a negatív élményt. Ilyen lehet?ség a pozitív szuggesztió, illetve a hipnózis alkalmazása a kezelés során. E sorokban inkább a szuggesztiókra fektetnénk a hangsúlyt, felhívva a figyelmet egy egyszer? lélektani jelenségre, ami átszövi napjainkat, és aminek esetenként tudatos alkalmazása jobbá tehetné életünket, néhány szorongató helyzetben.

Hirdetés

Azt mondják, hogy a XXI. század a kommunikáció évszázada. Talán nem véletlenül az egészségügy területén is mostanság figyeltek fel arra, hogy a páciens nem egy gép, akit „meg kell szerelni”, hanem egy emberi lény, aki fogékony az ?t körülvev? világ üzeneteire.

Szuggesztiónak tekinthet? bármiféle „üzenet” a legtágabb értelemben, ami hat: hatással vannak ránk a megszólítások, elnevezések, feliratok, kérdések, nem-verbális jelzések, a környezet, a közeg. A szuggesztió jellemz?je, hogy az üzenet teljesítése nem engedelmességb?l, hanem önkéntelenül következik be. Leginkább azzal a hasonlattal élhetnénk, amikor az utcán szembe jöv? mosolyára mosollyal reagálunk.

Szuggesztió alkalmazható – és alkalmazzuk is – bármilyen helyzetben: iskolában, munkahelyen, sportban a teljesítmény értékelésénél vagy motivációs céllal, egészségügyben, reklámokban vagy a politikában. Éber és módosult tudatállapotban egyaránt használható. Mindenki ad és kap szuggesztiókat, még ha ennek nincs is tudatában, pozitív és negatív hatásúakat egyaránt.

A hipnózis olyan sajátosan módosult tudati állapot, amelyben az el?re tervezett magatartásváltozás mértéke csökken, a figyelem átrendez?dik, a fantáziaképesség növekszik. A hipnózis alatt is szuggesztiókat kapunk, amik jobban hatnak ebben a „rendkívüli” helyzetben.

A szuggesztióval ellentétben ezt a módszert már nem alkalmazhatjuk a mindennapokban, hiszen levezetése szakértelmet kíván.

A két módszer közül a hipnózis szélesebb körben ismert, bár többnyire olyan tévhitek kapcsolódnak hozzá, mint például hogy olyan dolgokra is rávehet? a hipnotizált személy, amit magától soha nem tenne meg, vagy „titkos” információkat lehet bel?le kiszedni a tudta és akarata ellenére.

Miért is félünk a fogorvostól?

A fogászattal kapcsolatban igen er?s kollektív rémképek élnek az emberek fejében. Els?sorban a beavatkozás során jelentkez? fájdalom kelt bennünk félelmet, amelyhez hozzájárulnak korábbi tapasztalataink is. Ehhez a negatív állapothoz járulnak a rendel?vel együtt járó speciális ingerek, mint a fert?tlenít? szaga, a fehér köpeny vagy a fúró hangja. Az orvos belép a beteg intim szférájába és a kezelés alatt viszonylag hosszú ideig kényelmetlen testhelyzetben tartja ?t, ami tovább er?síti a beteg kiszolgáltatottságát és negatív érzéseit. A páciensek azt érzik, hogy nem uralják a helyzetet, a kontroll nem az ? kezükben van, és ez szorongást kelt bennük. Félelmet kelt? vagy idegen helyzetekben a szuggesztiók még er?sebben hatnak ránk.

Súlyosabb esetben bizonyos pácienseknél nem csupán egyszer? félelemr?l beszélhetünk, hanem pánikrohamról vagy akár fogászati-, esetleg t?fóbiáról is.

Szuggesztiók és hipnózis a fogászatban

Az eddig említetteket tekintve tehát nem meglep?, hogy a páciensek egy része már negatív „transzban” van, mire a fogorvosi székbe kerül. Az orvos feladata, hogy ezt pozitív irányba fordítsa. Vannak olyan fogorvosok, akik képzettségük mellé megszerezték a hipnoterapeuta képesítést – ?ket nevezik hipnodontáknak. A szuggesztív kommunikáció használatát a „Szuggesztió a szomatikus orvoslásban” cím? képzés keretein belül lehet elsajátítani.

Az ilyen képesítéssel rendelkez? orvosok el?ször igyekeznek személyes információkat szerezni a betegükr?l, akár személyes beszélgetés, akár e-mail formájában. Ennek egyrészt van egy szorongásoldó funkciója, másrészt az orvos segítséget kap ahhoz, hogy a kezelés alatt alkalmazandó szuggesztiókat a lehet? legjobban a páciensre tudja „szabni”. El?fordulnak olyan betegek is, f?leg a gyerekek körében, akik egyszer?en nem akarják kinyitni a szájukat, tehát az orvosnak még a legalapvet?bb kooperációt is ki kell „udvarolnia” bel?lük. A kezelés során a fogászok, ha lehetséges, igyekeznek pozitív szuggesztív kommunikációval csökkenteni a páciens ellenállását és együttm?ködésre bírni ?t – de ha ez nem megy valamilyen okból, és az orvos képes hipnózisra, a beavatkozást – a beteg beleegyezésével – hipnózisban is el lehet végezni. Ez azonban egy hosszabb folyamat.

Egy kutatás során vizsgálták a szuggesztiók hatását a fogászatban hipnózis alatt álló pácienseknél. Az eredmények azt mutatták, hogy a kezelésre való emlékezés, a fájdalomérzés elvesztése sokkal inkább azoknál a betegeknél fordul el?, ahol hipnózisban direkt szuggesztiót alkalmaztak, ahhoz képest, ahol nem alkalmaztak szuggesztiót.

A standard direkt szuggesztiók hatékonyságát fogászati beavatkozás során vizsgálta egy másik egyetemi kutatás is, amelynek eredménye szerint a pozitív szuggesztióban részesült páciensek sokkal pozitívabb élménynek élték meg a kezelést, mint a többiek.

Egyéb területek

A pozitív szuggesztiók és a hipnózis használatát nemcsak a fogorvosok használhatják munkájuk során, de több olyan terület is van az egészségügyön belül, ahol ezeket a módszereket alkalmazzák. Így például szülészn?k, akiknek munkájuk során sokkal kevesebb komplikációval, császármetszéssel és szöv?dménnyel végz?d? szülésük volt, mint azoknak a kollégan?iknek, akik pozitív szuggesztiókat nem alkalmaztak.

Szerencsénkre az egészségügyben dolgozók között egyre több az ilyen módszereket használó orvos, pszichológus, n?vér, ápoló, gyógytornász, szülészn?, dietetikus, véd?n?, mentálhigiénikus is.S?t, a hétköznapi életben mi magunk is alkalmazzuk nap mint nap a meggy?zés eszközeként.

Lehet, hogy kedvenc orvosaink, akikt?l jó érzéssel távozunk, nem is a legkiválóbb szakemberek, de jól, pozitívan kommunikálnak – és persze az is lehet, hogy akihez nem szeretünk járni, az valójában jó szakember. Számunkra – páciensek számára – az lenne a legmegfelel?bb, ha az orvosok mindkét kritériumnak egyszerre felelnének meg.

Mint az a fentebb említett eredményekb?l látható, a szuggesztió alkalmazása a gyógyászatban rengeteg pozitív hatással jár, és csak némi odafigyelést és energia-befektetést igényel az orvosok részér?l. A páciensek pedig a szuggesztív kommunikáció megismerésével felvértezhetik magukat az esetleges negatív hatások ellen.

A pozitívabb kommunikáció alkalmazásával, az egymáshoz való jobb alkalmazkodás kiépítésével az élet sok területén tehetnénk hatékonyabbá mind saját feladatvégzésünket, mind mások munkáját.

A pályamunka szerz?i a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakának negyedik évfolyamos hallgatói.

MIPSZI hírlevél

Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.

Feliratkozom