50 dollárért Casanova?

A feromonok a fajon belüli kémiai kommunikáció – a csoport m?ködése szempontjából létfontosságú – útját jelentik. A fogalmat  Martin Lüscher és Peter Karlson vezette be a Nature-ben 1959-ben publikált tanulmányában (1). M?ködésüket els?ként rovarkolóniák esetében – így selyemhernyóknál, vagy a méhek és hangyák ennek köszönhet?en is bámulatra méltóan szervezett m?ködésében – dokumentálták, s mára rengeteg feromon-típust megismertünk, így például  félelem-, menekülés - (patkányok), territoriális viselkedéshez köthet? (pl. kutyák, medvék), illetve párosodást el?segít? (szex-) feromonokat. A humánbiológia négy f? feromon-típust különít el: anya-gyermek kapcsolatot – els?sorban a felismerést – segít?, a n?i termékenységi ciklust jelöl?, territoriális és szex-feromonokat. Utóbbi szerepe az emberi m?ködésben természetesen okkal csigázta fel mind a biológusok szakmai, mind a keresked?k profit-motivált figyelmét.

 A kínálat

A reklámelemz?k kedvence lehetne, de bárkib?l gyöngyöz? kacajt válthat ki az online megrendelhet? feromonkészítmények hirdetéseinek áttanulmányozása. Szórakoztató esszenciáit jelentik mind az emberi találékonyságnak, mind a befolyásolás m?vészetének.

A piacvezet? termék (2) készít?i például költ?ien a „kulcs a n? szívéhez” szlogennel villognak, s a hitelesség kedvéért ábrát is mellékelnek a sprében megtalálható adrosztenon, alfa-adrosztenon és adrosztadienon térszerkezetér?l. Nemcsak az urak meglév? kapcsolatainak robbanásszer? kivirágzását, de lehengerl? els? benyomást is ígérnek. Egy másik (3) személyes megment?nkként a cyberszex ördögi köréb?l való kitörés lehet?ségét kínálja.  Az egyik online piactér (4) 98 találata a ’pheromone’ kulcsszóra önmagáért beszél, s itt már a hölgyekre tervezett készítmények is felbukkannak. 7-8 dollárért találhatunk csodaszert,  a márkanevek egy része leginkább n?i fehérnem?k fantázianeveire emlékeztet, a többi szerényen meghúzódik a mérsékeltebben kreatív „Pheromone” névvel s egy látszólag id?rendben hozzárendelt sorszámmal. Részletes leírásukat szúrópróbaszer?en átolvasva csodálattal kezdünk adózni a korábban leírt sprének, amelyr?l legalább sejthetjük, mit tartalmaz.

Vannak azonban, akik ennél merészebb küldetésre vállalkoztak: kaphatunk hipno-CD-t, melynek delejes hatására „kémiai rendszerünk magától reagál”,  feromon-termelésünk az egekbe szökik, s „animális magnetizmusunk úgy er?södik, hogy vonzzuk a partnerünket, mint molylepkét a t?z”. (5)

 Kutatási eredmények

 A humán feromonok vizsgálatát érint? legtöbbet kutatott terület az emberi testszag értékelése. Nagy egyezés mutatkozik az emberek testszag-preferenciájában, valamint, hogy a saját testszagot pozitívabbnak értékelik (Burney, Levin, Cavanaugh, 1976) (6), ami egyrészt a rokonszelekció és az inkluzív fitnessz elméletével összeegyeztethet? tendencia (Hamilton, 1964) (7), melynél a rokonokat segít?, tehát a génállomány terjedését el?mozdító altruista viselkedés kulcsmozzanata a rokonfelismerés. Másrészt azonban a párválasztásnál sokat hangoztatott immun-különböz?ség elvével ellentétes, mely az utód életképességének er?sítését szolgálná. Az immun-különbséget meghatározó HLA (humán leukocita antigén) figyelembevételével végzett vizsgálat (Wedekind és mtsai, 1995) egyértelm? összefüggést talált az immun-különböz?ség és a testszag vonzónak ítélése között (8). Valószín?, hogy a biológiai apa kiválasztása esetén eltér? tendenciák m?ködnek, mint például közeli barátok kiválasztásánál.

Egyértelm? hatás mutatkozik a n?k menstruációs ciklusának követésében, az ugyanis mind a n?k (McClintock, 1971) (9), mind a férfiak számára detektálható (Havlícek és mtsai, 2005). (10). Ezt er?síti, hogy a n?k szaglása ovulációkor jóval er?sebb, el?segítve ezzel a megfelel? apa-jelölt felkutatását. Érdekes eredmény, hogy szoptató n?k által kibocsátott feromonok fokozzák n?társaik szexuális késztetését, fantáziáit. (15) Kimutatható a férfiarcok szimmetriája és a testszag pozitív értékelése közti összefüggés, míg ugyanez n?k esetében nem igazolódott (14).  Az arc szépségének szubjektív megítélése azonban az illat kedvelésének jó „bejóslója”. A feromonok feldolgozása a vomeronazális szerven (a szaglóhám speciális területén) keresztül történik. Mivel az adrosztadienon (4, 16-adrostadien-3-one, mely legintenzívebben férfi izzadságban mutatható ki) képalkotó eljárással igazoltan viselkedéses változást indukál a fajtársakban (15), els?sorban a hipotalamikus aktiváció révén, így tehát megfelel az általános definíciónak, m?ködése alapján feromonnak min?sül. A vizsgálatokban leggyakrabban szerepl? n?i feromon az esztratetraenol. 

M?ködik?

A mesterségesen adagolt szex-feromonok hatását vizsgáló kutatások eredményei bizonytalanok. Az adrosztadienon hatása konzisztensnek t?nik n?i kísérleti személyeknél (11). Férfiak esetében az esztratetraenol látszik hasonló szerepet betölteni, mely kimutatható a n?i vizeletben, és képalkotó eljárással végzett vizsgálat (Savic és munkatársai, 2001) során hipotalamikus aktivációt eredményezett kizárólag férfi kísérleti személyek esetében (12).  Ugyanez a vizsgálat az adrosztadienon egyez? hatását találta kizárólag n?i alanyoknál. Tudatosult hatás a hangulatra azonban hipotalamikus aktiváció esetén sem mindig kimutatható. Bensafi és munkatársai 2003-ban a hatást kulcsingerek függvényében értelmezték, nyugodt környezetben az esztratetraenol nem volt hatással sem a n?i, sem a férfi kísérleti személyek hangulatára vagy vegetatív idegrendszeri reakcióira, ám erotikus inger hatására férfiakban kimutatható volt mind érzékelt, mind vegetatív idegrendszeri változás. Jacob és McClintock 2001-es vizsgálata a társas kontextus hatását bizonyítja, a kísérletvezet? nemének variálása ugyanis meghatározta az adrosztadienon hatását n?k esetében a b?r h?mérsékletének megváltozásában, mely kizárólag férfi kísérletvezet? esetén volt megfigyelhet?, nem igazolódott azonban férfiaknál. Hasonlóképpen Lundstrom és Olson 2005-ben a férfi feromon hangulatjavító hatását tapasztalta n?k esetében, kizárólag akkor, ha a kísérletvezet? férfi volt. A hatás koncentráció-függ?, a Kaliforniai Egyetem 2004-es, (13) módszertanilag leny?göz?en precíz vizsgálatában (kontrollálták a h?mérsékletet, páratartalmat, egy speciálisan szaglásvizsgálatokra kialakított rozsdamentes acél kabinban mérték a személyek galvános b?rellenállását (GBR), szív- és légzésfrekvenciáját, valamint b?rh?mérsékletét) egyértelm?en a szexuális aktivációra jellemz? idegrendszeri és hangulati változásokat talált az adrosztadienon magasabb koncentrációja esetében – n?i kísérleti személyeknél, férfi kísérletvezet?vel. Ugyanez ismét nem jelentkezett férfiaknál. Bár kimutatható a feromonok kísérleti személyekre gyakorolt hatása, úgy t?nik, ez a szociális kontextus függvénye – nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a szignifikáns hatást mutató kísérletek fiatal, ellenkez? nem?, feltehet?en vonzó kísérletvezet?k esetében jelentkeztek. A vonzalomnak még egy elsöpr? biokémiai támadás sem lehetne kizárólagos meghatározója, az egészségi állapot tudattalan felmérése, berögzült preferenciák, csoport-hatások hasonlóan elsöpr? er?vel tudnak bírni.

A bájesszenciákat kínálók bevételét azonban semmilyen empirikus eredmény nem veszélyezteti, figyelembe kell ugyanis vennünk a feromon-spré hatásánál sokkal jelent?sebb tényez?t: a használók pszichológiáját. Az online fórumokat böngészve azt tapasztaljuk, hogy a megrendel?k teljes mellszélességgel kiállnak a szerek hatásossága mellett, sikersztorik tömkelegét olvashatjuk. Ennek legevidensebb oka a disszonancia-oldás – a méregdrága készítményeket megrendel? nem szívesen látná magát balekként – de a „hatásosság” tekintetében nem ez a leglényegesebb. A készítményt megvásárlóban ugyanis er?s a párkeresési és bizonyítási szándék, s a szer klasszikus, letaglózó placebo-hatásaként valóban vonzóbbnak érzi magát t?le. Magabiztosabban, nyíltabban kommunikál, s a pozitív elvárás serkent? hatása következtében ténylegesen er?södhet a társas kompetenciája és domináns viselkedése, mellyel férfitársai körében is el?rébb léphet a dominancia-hierarchiában. S itt jön a történet kulcsmozzanata: állatkísérletek alapján a dominánsabb hímek tesztoszteron-szintje valóban magasabb a hierarchia alacsonyabb fokán álló társaikénál, így az elvárások közvetetten a hormonháztartás tényleges megváltozását eredményezhetik. A farkasfalkákon végzett azonos témájú kutatások eredményeib?l úgy t?nik, ez a hatás oda-vissza m?ködik, vagyis nemcsak a magasabb tesztoszteron-szint? hím képes magasabbra jutni a ranglétrán, de a státusz visszaesésével is csökken az egyedek tesztoszteron-szintje. A tesztoszteron-rugalmasság logikája sejthet?en a falkán belüli agresszió mérséklése. A viselkedésváltozás szempontjából tehát lényegében irreleváns, hogy a formatervezett sprék valós feromonokat, vagy csak hidratáló testpermetet tartalmaznak…

 Hivatkozások:

(1)Karlson, P., Lüscher, M. (1959). Pheromones: a new term for a class of biologically active substances. Nature 183, 55-56.

(2) http://www.pheroline.com/

(3) http://www.pherozone.com/

(4) www.findstuff.com

(5) http://www.instant-hypnosis.com/hypnosis/increase_your_pheromone_production_hypnosis.aspx

(6) Donald H. McBurney, John M. Levine, Patricia H. Cavanaugh : Psychophysical and social ratings of human body odour. Personality and Social Psychology Bulletin, Jan 1976; vol. 3: pp. 135 - 138.

(7) Hamilton, W.D. (1964). The genetical evolution of social behaviour I and II. – Journal of Theoretical Biology 7: 1-16 and 17-52.

(8) Wedekind, C;Seebeck, T.;Bettens, F.; Paepke, AJ: MHC-dependent matepreferences in humans. Proc R Soc Lond B, 1995, 260:245-249.

(9) McClintock, M.C.:Menstrual Synchrony and supression. Nature, 1971, 291:244-245.

(10) Havlícek, J., Dvofiáková, R., Bartos, L., Flegr, J.: Non-advertized does not mean conceled: body odour changes across the human menstrual cycle. Ethology, 2005, 111:1-15

(11) Bensafi et Al., 2004, Jacob and McClintock, 2000, Lundstrom, Goncalves et Al, 2003, hivatkozik rájuk: Olsson, M.J.; Lundström, J.N.; Diamantopoulou, S.; Esteves, F. A putative female pheromone affects mood in men differently depending on social context. Revue européenne de psychologie appliquée 56 (2006) 279-284

(12) Savic et Al. 2001,  hivatk. r.: Olsson, M.J.; Lundström, J.N.; Diamantopoulou, S.; Esteves, F. A putative female pheromone affects mood in men differently depending on social context. Revue européenne de psychologie appliquée 56 (2006) 279-284

(13) Bensafi, M; Tsutsui, T., Khan, R., Levenson, R.V.;  Sobel, N.: Sniffing a human sex-steroid derived compound affects mood and autonomic arousal in a dose-dependent manner. Psychoneuroendocrinology (2004) 29, 1290-1299

(14) Thornhill, R.; Gangestad, S.W.: The scent of symmetry: a human sex pheromone that signals fitness? Evolution and Human Behaviour 20: 175- 201 (1999)

(15)  Spencer, N.A.; McClintock, M.K.; Sellergren, S.A..;  Bullivant, S.; Jacob, S.; Mennella, J.A.: Social chemosignals from breastfeeding women increase sexual motivation. Hormones and Behavior 46 (2004) 362-370

      A  szerz? az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának IV. évfolyamos hallgatója