Feln?ttmesék - elég-e a hit?

Frissítve: 2015. 08. 24.

Mi okozhatja azt, hogy a placebo egyes esetekben pozitív, máskor negatív hatást vált ki a betegekb?l? Valóban megmagyarázható ez a jelenség a betegek gyógyulásba vetett hitével? Létezhet, hogy valaki akkor is meggyógyuljon, ha gyógyulását orvosilag semmi sem támasztja alá? És mi köze ennek a jelenségnek a pszichológiához? Érdekes kérdések ezek, amelyekre az utóbbi id?ben egyre több kutatás és vizsgálat keresi a válaszokat, és ezek a válaszok nagymértékben meg tudják változtatni életünket, a betegségekkel és a gyógyulással kapcsolatos hiedelmeinket, meggy?z?déseinket.

mi okozhatja azt, hogy a placebo egyes esetekben pozitív, máskor negatív hatást vált ki?

Nem minden az, aminek látszik. Mindennapi életünkben ezt számtalan történet igazolja, s ebb?l adódóan érdekes helyzetek keletkeznek. Drága dédnagyapám rendkívül makacs ember hírében állt. Számos, az id?s korra jellemz? betegsége, panasza volt, azonban meg volt gy?z?dve róla, hogy bármilyen gyógyszert írt is fel neki az orvosa, az biztos, hogy nem fog használni, s?t, száz százalék, hogy még ront is az állapotán. Meglep? módon valóban egyetlen orvosság sem volt nála hatásos, jóllehet orvosilag semmi sem indokolta az állapotjavulás hiányát. Édesanyám, aki az egészségügyben dolgozik, és aki az egyetlen ember volt, akinek a szavára dédi adott valamicskét, új ötlettel állt el?. Egy doboz C-vitamint szerzett be, és a pirulákat egy jelöletlen gyógyszeres fiolába gy?jtötte, majd odaállt dédi elé, és közölte, hogy a pirulák egy vadonatúj fejlesztés eredményei, és kizárt, hogy ne használjanak. Hosszas gy?zködés után dédi ráállt, hogy elkezdje szedni a tablettákat, és csodák csodája, már egy hét után kezdtek enyhülni, kés?bb pedig sz?nni a panaszai. Ez a látványos javulás sajnos nem tartott soká: egyszer ugyanis felfedezte, ahogy anyukám az egyik dobozból a másikba teszi a tablettákat. Ezután állapotának javulása, amilyen gyorsan elkezd?dött, olyan gyorsan le is állt…

Hirdetés

A fenti történet jól példázza azt a napjainkban egyre több figyelmet élvez? jelenséget, amit úgy hívnak: placebo-hatás. Ez egy mérhet?, nem kezelés eredményéb?l származó javulás az egészségi állapotban, amely az úgynevezett placebo hatására jön létre. (A placebo latin eredet? szó, jelentése egy ígéretet sugall: „örömet szerzek”). Kevesen tudják, de a placebo nem feltétlenül azonos gyógyszerrel vagy kezeléssel – ugyanazt a hatást lehet elérni egy m?szeres vagy m?téti beavatkozással is, de ide sorolja a szakirodalom a tudományos alátámasztást nem nyert gyógyító eljárásokat is (például: homeopátiás szerek). A fent leírt történet azonban nem csupán ezt a pozitív hatást példázza. Létezik egy, a placebo-hatással ellentétes jelenség. Ez akkor következik be, ha a beteg abban hisz, hogy egy szer ártani fog neki. A történetben szerepl? dédi is meg volt gy?z?dve róla, hogy az orvosa által felírt szerek ártalmasak, ezért az állapota romlani kezdett. Ez az állapotromlás akkor is bekövetkezik ilyen esetekben, ha a beteg által szedett gyógyszer valójában placebo. S?t, a negatív hatáshoz nem szükséges gyógyszer sem, elég annyi, ha a kezel?orvos kimondja, hogy a beteg állapotán semmi és senki nem segíthet. Ezt a fajta negatív hatást nevezik nocebo-hatásnak (a latin nocebo szó azt jelenti: „ártani fogok”).

De mi okozhatja azt, hogy a placebo egyes esetekben pozitív, máskor negatív hatást vált ki a betegekb?l? Valóban megmagyarázható ez a jelenség a betegek gyógyulásba vetett hitével? Létezhet, hogy valaki akkor is meggyógyuljon, ha gyógyulását orvosilag semmi sem támasztja alá? És mi köze ennek a jelenségnek a pszichológiához? Érdekes kérdések ezek, amelyekre az utóbbi id?ben egyre több kutatás és vizsgálat keresi a válaszokat, és ezek a válaszok nagymértékben meg tudják változtatni életünket, a betegségekkel és a gyógyulással kapcsolatos hiedelmeinket, meggy?z?déseinket.

Létezik egy pszichológiai elmélet, mely szerint a placebo-hatás pszichológiai folyamat, egy szubjektív, javulással kapcsolatos érzés eredménye. Irving Kirsch és Guy Sapirstein antidepresszánsokat vizsgáló klinikai teszteket elemzett. Következtetésük szerint a pozitív hatás közel 75 százalékban nem biokémiai elváltozások, hanem sokkal inkább a javulás elvárásának az eredménye. Ezek szerint a hit és a remény már önmagában elegend? ahhoz, hogy javulás következzen be egy beteg állapotában. De elképzelhet?, hogy ennyi valóban elég? További vizsgálatok eredményei szerint az esetek túlnyomó többségében olyan objektív javulás tapasztalható, amit már nem lehet pusztán pszichológiai hatásokkal magyarázni. Íme néhány példa ezekb?l a vizsgálatokból, melyeket a New York Times Magazine 2000. január 9-i száma jelentetett meg:

· Sikeres volt egy szemölcs eltüntetése, miután az orvosok színes festékkel kenték be azt, azzal az ígérettel, hogy elt?nik a festék lekopása után.

· Asztmások esetében a légutak már attól is kitágultak, ha a belélegzett anyag ugyan nem volt hörg?tágító, de a betegnek ezt mondták.

Egy másik elmélet arra hívja fel a figyelmet, hogy a kezelés során kapott figyelem és tör?dés az, ami elindítja a pozitív hatást eredményez? folyamatokat a szervezetben. Ez az elmélet Dr. Walter A. Brown amerikai pszichiáter nevéhez f?z?dik, aki szerint a placebo-hatás f?ként fizikai. Tehát nem a placebo eredményezi a javulást, hanem a folyamat, amelynek során a placebo a beteghez kerül. Ha a beteg érzi a tör?dést, a gondoskodást, akkor reményteli állapotba kerül, a szervezetében endorfin termel?dik, ami csökkenti a stresszt. A csökkent stressz pedig lassítja a további káros fizikai elváltozásokat.

A fent említett elmélet magyarázat lehet arra, hogy ha valaki hisz a gyógyulásában, akkor gyógyulhat – viszont ha abban hisz, hogy nincs segítség, akkor valóban romlás következhet be az állapotában. Egy 2008-as cikkében Mér? László is a hit gyógyító erejét veszi górcs? alá. Cikkéb?l kiderül, hogy a hit, legyen az akár vallásos, akár a tudományba vetett hit, sikeresen hathat az immunrendszerre, ösztönz? er?, ami a gyógyulást segíti. Egy amerikai felmérést említ, amely szerint az amerikaiak 64 százaléka úgy érzi, sokat segít, ha orvos és betege együtt imádkoznak. Ez természetesen kultúraközi különbségekb?l is adódik.

Sokan nem hisznek a placebo hatás jelenségében, mert kuruzslásnak, a beteg ember becsapásának tekintik azt. Maga a placebo alkalmazása, alkalmazhatósága természetesen felvet bizonyos orvos-etikai kérdéseket. Azonban az utóbbi id?ben túlságosan sok, a jelenséget igazoló eredmény született, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha valóban igaz, hogy pusztán a hit, a remény, és az érzés, hogy tör?dnek velünk, elegend? ahhoz, hogy minimális javulás következzen be egy betegség esetén (és ennek az ellenkez?je is bekövetkezhet), – még akkor is, ha nem létezik tudományosan igazolható magyarázat arra, hogy ez miért is történik, – semmiképpen nem lehet káros ennek a hitnek az éltetése, és meg kell gy?zni az embereket arról, hogy higgyenek még ezekben a reménykelt? „feln?ttmesékben”.

Felhasznált irodalom:

Mér? László: Maga itt a tánctanár? – A hit gyógyító ereje. Narancs XX. évf. 2008. 33. szám

Placebo – myth or reality? http://www.iif.hu/~lak13164/home/hio_placebo_m.htm

Placebo hatás http://www.freeweb.hu/skepdic/placebo.htm

A cikk szerz?i:

Kató Zsófia az ELTE BTK Pedagógiai és Pszichológiai Karának 3. évfolyamos,

Gombás Klára az ELTEBTK Pedagógiai és Pszichológiai Karának 5. évfolyamos hallgatója

MIPSZI hírlevél

Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.

Feliratkozom