Az írás gyógyít

Az írás gyógyít

Frissítve: 2015. 08. 24.

A kamaszok sokszor maguktól rátalálnak lelki egyensúlyuk visszaállításának módjára, még ha nem is tudatosan. Zenét kezdenek el tanulni, saját dalokat komponálnak, énekelnek, verset faragnak, naplót írnak, órákig csüngnek a telefonon, vadul sms-eznek, órákig chatelnek. S mindezt azért, hogy – akár szavakkal, akár zenével, verssel, dallal – kifejezhessék érzéseiket, melyekkel még nem tudnak mit kezdeni.

fontos, hogy az írás ne váljon a cselekvés kerékköt?jévé, ne vigyük túlzásba az önfeltárulkozást, tudjuk a helyét és az idejét

Ha bánat ül a lelkünkön, sokszor már az is segít, ha elpanaszolhatjuk valakinek. Ha van, aki meghallgat, úgy érezzük, nem vagyunk egyedül. Azzal, hogy kimondtuk a problémáinkat, kívülre helyeztük, már nem nyom annyira belülr?l, és jobban rálátunk a lényegre.

A serdül?kor különböz? érzelmei viharos gyorsasággal váltják egymást. Egyik percben még minden vidám, a másikban már komor és sötét, ma még men? az a dzseki, holnap már egyenesen ég?. Jó érzés, hogy ott vannak a szül?k, akikre támaszkodni lehet a bajban, de az iskolában velük mutatkozni ciki. Nehéz id?szakot élnek át a kamaszok, éppen a továbbtanulás küszöbén, amikor az iskolában is elvárják t?lük a teljesítményt. A serdül?kor sikeres lezárása után, feln?ttként is kerülhetünk hasonló, érzelmileg viharos helyzetbe, mikor a gondolatok és a hangulatok percek alatt váltják egymást, és óriási z?rzavart érzünk a lelkünkben. Hogyan juthatunk túl a kétségbeesésen, a tehetetlenség érzésén, hogy végre hozzáfoghassunk a probléma megoldásához?

Hirdetés

Érdemes visszatekinteni a serdül?korba. A kamaszok sokszor maguktól rátalálnak lelki egyensúlyuk visszaállításának módjára, még ha nem is tudatosan. Zenét kezdenek el tanulni, saját dalokat komponálnak, énekelnek, verset faragnak, naplót írnak, órákig csüngnek a telefonon, vadul sms-eznek, órákig chatelnek. S mindezt azért, hogy – akár szavakkal, akár zenével, verssel, dallal – kifejezhessék érzéseiket, melyekkel még nem tudnak mit kezdeni. Egy amerikai pszichológus, James W. Pennebaker kutatásainak középpontjában az írás és a beszéd gyógyító hatásai álltak. Észrevett egy jelenséget, amit „poligráf vallomás hatás”-nak nevezett el. Amikor egy b?ncselekményt elkövetett személyt elfognak és vallomásra kényszerítenek, megfigyelhet? – és sokan be is számolna róla –, hogy sokkal jobban kezdik érezni magukat, megkönnyebbülnek b?nük „lerakásától”. Ilyen folyamat zajlik le a gyóntatófülkében is, mikor a hívek elmennek, hogy szemt?l szemben megvallják téves cselekedeteiket, s cserébe elfogadást és megbocsátást kapjanak a pap tolmácsolásában Istent?l. Sokszor tapasztaljuk mindezt kisgyermekeknél is, mikor önként jelentkeznek, hogy elmondhassák, ?k törték el a vázát, ?k firkálták össze a falat. Freud hasonlatával élve: az elfojtott érzések felszabadítása úgy enyhíti a lelki feszültségeket, mint ahogyan a fed? felemelése kiengedi a g?zt a fazékból.

Nem mindig van kivel megosztani érzéseinket, és el?állhat olyan helyzet is, amikor a másik „nagyobb gondokkal” küzd, mint mi, és úgy érezzük, nem akarjuk ?t terhelni. A pszichológusok kitaláltak erre egy gondolat-vokalizációnak nevezett technikát, melynek lényege, hogy még elalvás el?tt diktafonba kell mondani minden gondolatot. Ami eszünkbe jut, mintha hangosan gondolkodnánk, ki kell mondani. A módszer olyan hatékony, hogy alvászavarok kezelésében is jelent?s eredményt tudtak elérni vele. Ugyanígy hatékony a naplóírás is, bár a gondolataink gyorsabbak, mint az írási sebességünk, de így közben letisztulhatnak a megfogalmazandó érzések. Ha egy hosszadalmasabb problémát kell megoldanunk, hasznos visszaolvasnunk a korábbi feljegyzéseket – más megvilágításba helyezheti jelenlegi érzéseinket, és emlékeztethet véletlenül (vagy „szándékosan”) elfelejtett, fontos részletekre.

Ugyanakkor fontos, hogy az írás ne váljon a cselekvés kerékköt?jévé, ne vigyük túlzásba az önfeltárulkozást, tudjuk a helyét és az idejét, és használjuk hídként, melyen a kusza, gomolygó gondolatok partjáról eljuthatunk a probléma megoldásáig.

„Mondd el, mi nyomja a szívedet, és beszélj szabadon. A szavak áramlása megkönnyebbíti a szív bánatát, olyan ez, mint amikor megnyitjuk a völgygátat, ha a malom tava túlduzzadt.” (Howard Pyle)

A pályamunka szerz?je a Károli Gáspár Református Egyetem.BTK Pszichológia szakának végz?s hallgatója

MIPSZI hírlevél

Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.

Feliratkozom