A Romazsaruk elgondolkodtat – s a gondolkodás a sztereotípiák legf?bb ellensége
Hirdetés
Pszichológusszemmel a ROMAZSARUK cím? dokumentumfilmr?l
Ösztönz? példák - Romazsaruk
Frissítve: 2015. 08. 24.
Ha a néz? eljut odáig, hogy meglep?djön saját meglepettségén, ha rájön, mennyire abszurd dolog, hogy elképed azt látván, hogy a romák pont olyanok, mint a nem romák, akkor közelebb jut ahhoz, hogy felismerje, sztereotípiákban gondolkodik. A sztereotípiáktól való megszabadulásnak éppen az a legfontosabb mozzanata, hogy megértsük: a rabjai vagyunk. Ha rájövünk, hogy nem igaz, hogy nem kell gondolkodnunk, már meg is tettük a dönt? lépést azon az úton, mely kivezet a gondolati sablonok sivár labirintusából.
„Egyáltalán nem lepne meg bennünket, ha azt olvasnánk, hogy Japánban állva alszanak és fekve imádkoznak – viszont mélységesen megdöbbent?, ha azt olvassuk, hogy a japáni ember felszáll a japáni villamosra és szakaszjegyet vesz” – írta Szerb Antal a Nyugatban egy japán novellaantológiáról szóló ismertet?ben.
A szörny? az, hogy nemcsak a bolygó másik felén él?kr?l nem tudjuk elképzelni, hogy éppen olyan emberek, mint mi, hanem sokszor azokról sem, akikkel egy hazában élünk. A sztereotípiák – az el?re gyártott gondolati sablonvélekedések – használata sok fáradságos gondolkodástól kíméli meg az embert, de megkíméli attól is, hogy megértse az ?t körülvev? világot.
Hirdetés
A sztereotip gondolkodás megbillentésére, a kíméletlen automatizmussal felbukkanó el?ítéletek egyeduralmának megtörésére tett minden kísérlet hasznos. Mindegyikre szüksége van a társadalomnak. S a Romazsaruk cím? dokumentumfilm pontosan ilyen kísérlet.
Tanulságos elgondolkodni, miért is olyan érdekes ez a film. Hiszen semmi különös nem történik benne: egy érettségiz? lány rend?rnek szeretne továbbtanulni, egy fiatalember rend?rként szolgál, egy valamivel id?sebb, a rend?rségt?l korkedvezménnyel nyugdíjba vonult férfi pedig azon gondolkodik, hogy újra munkát vállalna a szervezetnél. A legesleghétköznapibb történetek. Miért nézzük mégis úgy, mint valami szenzációt? Nos, pusztán csak azért, mert ez a három ember cigány.
Ha a néz? eljut odáig, hogy meglep?djön saját meglepettségén, ha rájön, mennyire abszurd dolog, hogy elképed azt látván, hogy a romák pont olyanok, mint a nem romák, akkor közelebb jut ahhoz, hogy felismerje, sztereotípiákban gondolkodik. A sztereotípiáktól való megszabadulásnak éppen az a legfontosabb mozzanata, hogy megértsük: a rabjai vagyunk. Ha rájövünk, hogy nem igaz, hogy nem kell gondolkodnunk, már meg is tettük a dönt? lépést azon az úton, mely kivezet a gondolati sablonok sivár labirintusából. A Romazsaruk elgondolkodtat – s a gondolkodás a sztereotípiák legf?bb ellensége.
Ám magukra a hátrányosan megkülönböztetett csoport tagjaira is ráfér, hogy egy kicsit más fényben lássák magukat. Néhány évvel ezel?tt egy amerikai pszichológus, Rusty B. McIntyre egy lélektani kísérlet során matematikai tesztet töltetett ki egyetemista n?kkel. Miel?tt a diáklányok munkához láttak volna, a kutató azt mondta, volna még itt egy egészen más feladat is, át kellene olvasni néhány szócikket, amelyek egy lexikonban jelennek majd meg. Ezzel kiosztott egy, kett?, három vagy négy rövid szöveget, mely egy-egy kiemelked?en sikeres n?r?l szólt. Volt azonban olyan résztvev? is, aki más jelleg? – cégeket ismertet? – leírást kapott. Ezek után következett a matekdolgozat – és a csoda! Azok a lányok, akik sikeres n?kr?l olvastak, sokkal jobb eredményt értek el, mint azok, akik nem ilyen szöveget kaptak; az el?bbi csoport teljesítménye átlagosan 61% volt, az utóbbié mindössze 47%. McIntyre férfi egyetemi hallgatókkal is elvégezte a kísérletet, az ? teljesítményükre a n?i életrajzok semmilyen hatással sem voltak. S ebben semmi rejtélyes nincsen: a példaképek azáltal, hogy demonstrálják: a siker igenis lehetséges, javítják a velük egy csoportba tartozók önbecsülését. Az önbizalom növekedése pedig a szorongás csökkentésével segíti el? a jobb eredmények elérését. A Romazsaruk pontosan ilyen ösztönz? példákat mutat fel a cigányságnak. Ezekb?l pedig minél több kellene – filmen is, az életben is.
MIPSZI hírlevél
Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.
Hirdetés
Aktuális magazinból
Technológia és pszichológia találkozása
Lélek és gépek
A nyomtatott kiadás február 22-én jelent meg az újságárusoknál, de az idei év els? lapszámát regisztrált felhasználóként már online is olvashatja fiókjából! Legyen mindig kéznél a ...
Tovább olvasom
MIPSZI HÍRLEVÉL
Értesüljön következő lapszámunk megjelenésekor.
Küldünk egy rövid értesítést, amikor megjelenik az új MIPSZI lapszám és elérhetők a friss magazinos tartalmak.
Értesítést kérekMagazinok
Hogyan olvasnál?
eMagazin
Digitális magazin
A Mipszi lapszámai digitális formában is elérhetők. Válaszd az online olvasást, ha gyorsan szeretnél hozzáférni az aktuális és korábbi tartalmakhoz.
Print kiadványok
Nyomtatott magazin
Rendeld meg a Mipszi nyomtatott lapszámait, ha kézbe vehető kiadványként szeretnéd olvasni a magazint, vagy egy-egy konkrét lapszámot vásárolnál meg.
Válogatott tartalmak
Tematikus magazinok
Válogatott tematikus csomagok egy-egy pszichológiai témára rendezve. Akkor hasznos, ha célzottan egy témakör cikkeihez szeretnél hozzáférni.
