A gyermekek képi világa

Frissítve: 2023. 03. 11.

A gyermekkor világában kiemelt helyet foglal el a rajzolás: a kicsik számára ez az önkifejezés egyik legáltalánosabb, legtöbbet használt és legtöbb élményfeldolgozási lehet?séget magában rejt? formája. A rajzfejl?dési korszakok és a megjelenített tartalmak azonban a gyermekek növekedésével állandóan változnak.

Az óvodások rajzait nézegetve egy félig képzeletbeli, félig valós elemeken alapuló, elvarázsolt világ bontakozik ki a feln?tt szemlél? el?tt

Nekünk, feln?tteknek folyamatos igényünk, hogy megértsük, mit és miért úgy rajzolnak, ahogyan azt látjuk. A gyermekrajzok értelmezése azonban komplex és bonyolult feladat.

A kezdeti firkáktól az óvodások rajzolásáig

A kicsi gyerekek már egészen korán, akár a második életév elején is felfedezhetik a rajzolás örömét. A szó klasszikus értelmében azonban ebben a korban még nem beszélhetünk rajzolásról, hisz a kezdeti amorf, szándéktalan és differenciálatlan firkák esetében még csupán a mozdulat öröme dominál. A végeredmény viszont a gyermek számára szinte maga a csoda: a ceruza nyomot hagy a papíron.

Hirdetés

A Lowenfeld által firkakorszaknak nevezett id?szak végére, vagyis a harmadik életévben a firkák egyre szándékoltabbakká, szerkesztettebbekké, kontrolláltabbakká válnak, és az éntudat fejl?désével párhuzamosan a rajzokban megjelenik a kör motívuma is. Ebben az életszakaszban a kicsik már értelmezni is kezdik saját rajzaikat: sokszor címet adnak nekik, és beléjük látnak az életükb?l ismer?s formákat, tárgyakat, él?lényeket, tehát a rajz projekciós felületként kezd m?ködni számukra.

Az óvodások rajzait nézegetve egy félig képzeletbeli, félig valós elemeken alapuló, elvarázsolt világ bontakozik ki a feln?tt szemlél? el?tt, mely immár nem a firkáláson, hanem a konkrét ábrázoláson alapszik. A kicsik azonban még nem a valóságh?ségre törekszenek: azt rajzolják le, amit a látott dolog felidéz bennük, ahogy ?k személyesen megélik az eseményeket, a világot. Rajzaikban ennek függvényében az a motívum lesz nagyobb, ami számukra jelent?ségteljesebb, valamint az lesz színesebb, díszítettebb vagy más szempontból hangsúlyosabb, ami szubjektív világuk fontos történését s?ríti magába. Ezek az emocionális képi csomópontok adják az óvodásrajzok sajátos esztétikumát, egyszersmind jelenítik meg az események érzelmi-indulati feszültségét. A gyermekek ebben a korban bels? tartalmaikat még spontán vetik papírra, s?t, kifejezetten szívesen élnek azzal a lehet?séggel, hogy az üres rajzlap és a sok vonzó rajzeszköz segítségével érzéseiket, feldolgozatlan konfliktusaikat rajzban elaborálják, vagyis éljék meg.

Ebben az úgynevezett presematikus szakaszban egyre kidolgozottabb, részletesebb és megmunkáltabb alakokat, állatokat, tárgyakat és természeti jelenségeket felvonultató, sokszor a bels? m?ködést (pl. emberi test, gépek, járm?vek...) röntgenszer?en láthatóvá tév? m?veken felfedezhetjük az elvonatkoztatás els? jeleit és a különböz? néz?pontok (általában az el?l-, oldal- és felülnézet) váltakozását.

A vizualitás és a személyiség fejl?désével az óvodás rajzi fejl?dése a kezdeti, darabos vonalvezetés? fej-láb embert?l pár év alatt egy egyéni stílusjegyekkel rendelkez?, spontán papírra vetett, harsányan színezett, sokszor aprólékosan díszített és komplex helyzeteket megjelenít? ábrázolásig jut el.

Az iskolások és a serdül?k képi világa

Iskoláskorba lépve a gyermekek gondolkodása nagyot változik. A realitás, a logikai összefüggések, az analízis és szintézis újonnan tanult képességei egyre inkább a mentális folyamatok irányítói lesznek, így az intellektus felváltja a korábban domináns mágikus, fantasztikus, érzelmi beállítottságú látásmódot, és a világ megismerésének f? eszköze lesz. A kisiskolások egyre nagyobb motoros biztonsággal rendezik kompozíciókba immár a saját maguk által kialakított jeleket és egyéni sémáikat. Ebben az intellektuális realizmusnak is nevezett rajzfejl?dési szakaszban a rajzolás tevékenységében a mozgás helyett már egyértelm?en a vizualitás dominál, a relatív nagyság lassan a helyére kerül, a színezés is a valóságoshoz kezd közelíteni, a formák letisztulnak, és a rajzok szépsége immár nem a bels? tartalmak indulati feszültségének spontán megjelenéséb?l, hanem a tudatosan megkomponált díszítésb?l fakad. Az ábrázolással ebben a korban a gyermekek már egyértelm?en közölni szeretnének valamit: életük eseményeit minél pontosabban és h?ebben igyekeznek ábrázolni. A rajzokon megjelenik a cselekvés is, illetve felt?nnek az egymás utáni jeleneteket ábrázoló képregények vagy az úgynevezett szalagképek is.

Fels? tagozatra a gyermekek az egocentrizmust meghaladva képesek a világot más néz?pontjából is látni, gondolkodásukban pedig az érzelmi-indulati megélés helyett egyértelm?en a racionális megértés dominál. Rajzfejl?désük ennek megfelel?en elér az úgynevezett vizuális vagy szemléleti realizmus korszakába, mikor is a rajzlapon a körülöttük lév? valóság minél életh?bb megjelenítésére törekszenek. A térbeli arányok, a perspektíva, a cselekvések és mozdulatok pontos visszaadása érdekében el?szeretettel használják a halványan el?rajzolt kontúrokat és a radírt, azonban sokszor még így is elégedetlenek teljesítményükkel és szégyellik rajzaikat, hisz a papíron nem az az objektív valóság köszön vissza, amit látni szeretnének. Így a legtöbb gyereknél még az általános iskola vége el?tt bekövetkezik az úgynevezett “rajzi törés”, vagyis a serdül?k a rajzolgatás helyett inkább a konkrét, több sikerélményt tartogató megtapasztalások felé fordulnak: fotóznak, zenélnek, írnak, ruhákat és tárgyakat terveznek, lakberendeznek, vagy akár az elektronikus médiában élik ki alkotókedvüket.

Azon kevesek, aki meg?rzik a rajzolást mint önkifejezési formát, inkább a vizuálisan tehetségesebb, emocionálisan érzékenyebb fiatalok közé tartoznak. ?k serdül?ként általában egyéniségükre jellemz? sajátos stílusban hangulati képeket készítenek, és a világból számos olyan részletet vesznek észre, ami mellett kortársaik elmennek. Alkotó m?vészként megérzik, hogy valójában nem csak a valóságot életh?en másoló rajzok a “jól sikerültek”, hanem minden egyes papírra vetett alkotás önmagában is értéket hordoz.

MIPSZI hírlevél

Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.

Feliratkozom