Haragunk er?t ad ahhoz, hogy védekezni kezdjünk, vagy éppen visszatámadjunk
Hirdetés
Rejtett és nyílt haragjaink
Az agressziókezelés m?vészete
Frissítve: 2015. 08. 24.
Bizonyára mindenki átélt már hirtelen, er?s haragot – amolyan „meg tudnám fojtani egy kanál vízben” jelleg? érzést –, amelyben benne volt a gyilkos indulat. Ezek az agresszív késztetések ijeszt?ek lehetnek. Amikor az újságban borzalmas tettekr?l olvasunk, akkor lényegében arról van szó, hogy ilyenkor hiányzik az impulzuskontroll, a harag tettlegességhez vezet – vagyis az indulat cselekvésbe fordul.
Ezek az agresszív késztetések ijeszt?ek lehetnek. Amikor az újságban borzalmas tettekr?l olvasunk, akkor lényegében arról van szó, hogy ilyenkor hiányzik az impulzuskontroll, a harag tettlegességhez vezet – vagyis az indulat cselekvésbe fordul. A fizikai bántalmazásnál némileg jobb, ha szóban fejezzük ki haragunkat. Dühünkben kiabálunk, és bár ilyenkor testileg senki sem sérül meg, az adok-kapok szócsata mindkét félnek lelki sérüléseket okoz. A mérgünkben kimondott szavak szó szerint „mérgezik” a kapcsolatot. Bár a veszekedések után ki lehet békülni, a sok sért? szó lerakódik, rombolja az önbecsülést, s a felgyüleml? harag id?vel tönkreteheti a (szül?-gyerek, partner-, pár-, stb.) kapcsolatot.
Hirdetés
Éppen ezért sokak számára az agresszió csak negatív felhanggal bír, holott – s ezt talán kevesen tudják – önmagunk megvédéséhez, vágyaink kifejezéséhez, a rivalizációs helyzetekben megfelel? pozíció kivívásához elengedhetetlenül szükséges saját – konstruktívvá tett – agressziónk. Vagyis az agresszió nemcsak rombolni tud, hanem segítségével építkezni is lehet – persze ehhez el?bb némi mentális munkát kell rajta végezni...
Tudattalan szinteken a haragunkat veszélyesnek élhetjük meg, mert érzelmileg távolítanak szeretteinkt?l. Ha megharagszunk valakire, legszívesebben otthagynánk – sokszor éppen azt, akit?l a biztonságot várjuk. Ezért nehéz sokszor a „fontos másikra” (szül?, pár, f?nök) megharagudni, mert a tudattalanul veszélyesnek megélt érzést még a tudatba kerülés el?tt elhárítjuk. A tudattalanunk nem tud különbséget tenni érzések és tettek között, a haragot rombolónak tekinti, ezért hárítja, s nem engedi tudatosulni. Vagyis elhárítjuk, anélkül, hogy tudnánk róla. Számos „elhárító mechanizmust” m?ködtetünk, például elfojthatjuk a haragunkat, ami ha sikerül, nem okoz gondot. Az elhárító mechanizmusokat más néven védekez? mechanizmusoknak is nevezzük, hiszen védenek a túlterhel? érzések tudatba kerülését?l.
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 3. számában olvasható
MIPSZI hírlevél
Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.
Hirdetés
Aktuális magazinból
Technológia és pszichológia találkozása
Lélek és gépek
A nyomtatott kiadás február 22-én jelent meg az újságárusoknál, de az idei év els? lapszámát regisztrált felhasználóként már online is olvashatja fiókjából! Legyen mindig kéznél a ...
Tovább olvasom
MIPSZI HÍRLEVÉL
Értesüljön következő lapszámunk megjelenésekor.
Küldünk egy rövid értesítést, amikor megjelenik az új MIPSZI lapszám és elérhetők a friss magazinos tartalmak.
Értesítést kérekMagazinok
Hogyan olvasnál?
eMagazin
Digitális magazin
A Mipszi lapszámai digitális formában is elérhetők. Válaszd az online olvasást, ha gyorsan szeretnél hozzáférni az aktuális és korábbi tartalmakhoz.
Print kiadványok
Nyomtatott magazin
Rendeld meg a Mipszi nyomtatott lapszámait, ha kézbe vehető kiadványként szeretnéd olvasni a magazint, vagy egy-egy konkrét lapszámot vásárolnál meg.
Válogatott tartalmak
Tematikus magazinok
Válogatott tematikus csomagok egy-egy pszichológiai témára rendezve. Akkor hasznos, ha célzottan egy témakör cikkeihez szeretnél hozzáférni.
