Ön is kitöltötte? Visszajelzés a nem tudatos önértékelés tesztek eredményeir?l

Frissítve: 2015. 08. 24.

A Mindennapi Pszichológia honlapján 2014 tavaszán a Mipszi olvasói és a weboldal kedvel?i lehet?séget kaptak arra, hogy önbecsülésük különböz? formáiról teszteket tölthessenek ki.

Ön is kitöltötte? Visszajelzés a nem tudatos önértékelés tesztek eredményeir?l

A válaszadók inkább a jóhoz, mint a rosszhoz érzik közel magukat

Örömmel láttuk, hogy a téma iránt meglehet?sen sokan érdekl?dtek, és ezúton is szeretnénk megköszönni a több száz kitöltést, mellyel a vizsgálatban részt vev?k támogatták az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének kutatását. Vizsgálatunk f? célja az volt, hogy a külföldön már széles körben használt tesztek m?ködését magyar mintán is megismerjük.

De vajon az önbecsülésnek milyen különböz? formáiról szólt a kutatás, és melyek a legf?bb eredmények?

Nemzetközi vizsgálatok sokasága igazolja, hogy önbecsülésünknek két, alapvet?en eltér? szintje különböztethet? meg. Explicit szintr?l olyankor beszélhetünk, ha tudatosan és alaposan végiggondoljuk, hogy milyennek látjuk önmagunkat, míg az önbecsülés implicit szintje az önmagunkhoz való viszony nem tudatos elemeit ragadja meg. A tudatosságon kívül számos más tényez? is megkülönbözteti az implicit és az explicit önbecsülést: az explicit folyamatokat könnyedén kontrollálhatjuk, de több kognitív er?feszítést igényelnek és így viszonylag lassabbak. Ezzel szemben az implicit folyamatok lényegesen gyorsabbak és kevesebb kognitív er?feszítést követelnek, de szándékunktól függetlenül, automatikusan zajlanak, azaz nem kontrollálhatók.

Hirdetés

Az implicit önbecsülést kutatásunkban egy Implicit Asszociációs Teszt nev? mér?eszközzel mértük, melynek eredményét a résztvev? által megoldott kétféle feladat kitöltési sebességének összehasonlítása adja. Mivel reakcióid?k összevetésér?l van szó, így a kapott eredményt nem befolyásolja, hogy a résztvev? összességében milyen sebességgel halad a feladatban. Az explicit önértékelést hagyományos kérd?ívekkel mértük, melyek egyrészt azt vizsgálták, hogy a kitölt? pillanatnyilag milyen véleménnyel van magáról, másrészt pedig azt, hogy általában hogyan vélekedik saját magával kapcsolatban (lásd a cikk végén szerepl? példákat). Míg az Implicit Asszociációs Teszt eredménye tudatosan nem vagy csak nehezen módosítható, addig a kérd?íves felmérést a kitölt? könnyebben „manipulálhatja”. Kutatásunkban kíváncsiak voltunk arra is, hogy az öncsalás hogyan befolyásolja az önbecsülés implicit és explicit szintjét, így a vizsgálatban ezt a torzító tényez?t is mértük.

A felvett tesztek eredményei szerint az önbecsülésnek e két szintje csupán gyenge együttjárást mutat, ami azt jelenti, hogy implicit és explicit önértékelésünk egymástól nagymértékben eltérhet. Míg az implicit önbecsülés független az öncsalástól, addig az explicit önértékelést er?teljesen torzítja ez a tényez?. Akár az önmagunkkal kapcsolatos pillanatnyi tudatos véleményünket vizsgáljuk, akár azt, hogy általában hogyan vélekedünk magunkról, az öncsalás magasabb szintje mellett magasabb explicit önértékelést mérünk. Ennek az az oka, hogy ha hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a számunkra negatív információkat, akkor ez a pszichés mechanizmusunk valószín?leg az önmagunkra vonatkozó vélekedésünk esetében is m?ködésbe lép. Az implicit önbecsülést ugyanakkor nem befolyásolja az öncsalás, hiszen az implicit teszt eredményét nem (vagy sokkal kevésbé) tudjuk kontrollálni, torzítani.

Érdekes eredmény, hogy az implicit önbecsülés a semlegesnél pozitívabb: a jó – rossz tengelyen a válaszadók inkább a jóhoz, mint a rosszhoz érzik közel magukat. Ezt a tendenciát minden implicit önbecsülést feltáró vizsgálat alátámasztja, függetlenül attól, hogy az önértékelésnek ezt a szintjét milyen mér?eszközzel mérjük. A pozitív implicit önbecsülés egyszerre több okra vezethet? vissza: egyrészt kisgyermekkorunkban általában sok dicséretet, meger?sítést kapunk szüleinkt?l és tágabb környezetünkt?l, ami megteremti az alapját a kés?bbi pozitív implicit önértékelésnek. Másrészt valószín?leg evolúciós el?nyt is jelentett az önmagunkkal kapcsolatos nem tudatos, pozitív attit?d, hiszen akkor vagyunk képesek er?feszítést tenni saját érdekünkben, ha értékesnek tartjuk magunkat. Végül elképzelhet? az is, hogy az implicit önbecsülést mér? tesztek nemcsak valós énképünket, hanem részben az önmagunkkal kapcsolatos nem tudatos vágyainkat is mérik.

Vizsgálatunk az els? olyan kutatás, melyben magyar feln?ttek sokasága töltött ki implicit és explicit önbecsülést mér? teszteket. Az eredmények teljes mértékben összhangban vannak a nemzetközi vizsgálatokban kimutatott összefüggésekkel, és így arra utalnak, hogy az implicit önbecsülés szempontjából a magyarok nagyon hasonlóak más nemzetekhez. Legf?bb eredménynek talán azt tekinthetjük, hogy az önbecsülés tudatos és nem tudatos szintje nagymértékben eltérhet egymástól, és a tudatos szintet jelent?sen torzítja az öncsalás. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy sokszor nem látjuk magunkat reálisan, és így az érett önismeret kialakításához szükségünk lehet egy hozzánk közelálló személy vagy akár egy pszichoterapeuta empatikus, de mégis ?szinte visszajelzésére.

Példák a kérd?ívekr?l

1. Vonás-szint? önértékelés (azaz: általában hogyan vélekedünk önmagunkról)

A kérdés: Mindent fontolóra véve, elégedett vagyok magammal.

A válaszok: Egyáltalán nem értek egyet: 13 f? (4,2%), nem értek egyet: 120 f? (39,2%), egyetértek: 152 f? (49,7%), teljesen egyetértek: 21 f? (6,9%).

2. Állapot-szint? önértékelés (azaz: pillanatnyilag hogyan vélekedünk önmagunkról):

A kérdés: Elégedett vagyok azzal, ahogy éppen most kinézek.

A válaszok (mennyire érzi igaznak): egyáltalán nem: 48 f? (15,7%), egy kicsit: 49 f? (16%), valamennyire: 126 f? (41,2%), nagyon: 63 f? (20,6%), teljes mértékben: 20 f? (6,5%)

3. Öncsalás (ez a kérd?ív olyan állításokat tartalmaz, melyek irreálisan pozitív képet mutatnak az emberekr?l. Ha valaki azt gondolja magáról, hogy szinte soha nem hibázik, könnyen leszokik a rossz szokásairól, mindig ?szinte magához, stb., akkor valószín?síthet?, hogy gyakran él öncsalással, hiszen általában mindannyian hibázunk, nehezen szokunk le a rossz szokásainkról, és el?fordul mindannyiunkkal, hogy nem vagyunk ?szinték önmagunkkal. Természetesen ha valaki csak egy-két állítással ért egyet, az még nem öncsalás, de ha mind a tízzel, akkor gyanús, hogy önámításról van szó.)

A kérdés: Mindig tudom, miért szeretem a dolgokat

A válaszok: határozottan nem értek egyet: 7 f? (2,3%), nem értek egyet: 78 f? (25,5%), egyet is értek, meg nem is: 83 f? (27,1%), egyetértek: 104 f? (34,0%), határozottan egyetértek: 34 f? (11,1%)

MIPSZI hírlevél

Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.

Feliratkozom