A természet játszótere

Frissítve: 2023. 02. 28.

Ha nagyszüleink saját életükr?l mesélnek, biztosak lehetünk benne, hogy történeteiket átitatja a természet.

A sarazás a gyerekekben a világgal való egység érzését kelti és a felfedezés örömével társul.

Vagy azért, mert mindennap gyalog tették meg az utat az otthonuk és az iskola között talán épp egy földúton poroszkálva, vagy mert a játék számukra egyet jelentett a szabad ég alatt eltöltött id?vel, vagy azért, mert szüleik ?ket is bevonták a földek megm?velésébe, a háztáji állatok gondozásába, a kert rendben tartásába.

Míg a természettel való kapcsolatteremtés generációkon át elkerülhetetlen és alapvet? része volt a családok életének, addig napjainkban sokkal inkább egy tervezett program a nap vagy a hétvége folyamán. Ma már sokkal tudatosabb odafigyeléssel kell – s?t muszáj – életünk részévé tennünk a természetet.

Hirdetés

Ha kisgyerek van a családban, magunk is tapasztalhatjuk, micsoda élvezettel veti bele magát a természet „játékaiba”: leveleket gy?jt, pocsolyában játszik, pillangókat kerget, bogarakat tanulmányoz. Az emberben veleszületett érdekl?dés van az él? környezet, a növények és állatok megismerése iránt, hiszen az ?sid?kben évezredekig, s?t évmilliókig ez volt az életterünk. A túléléshez ismernünk kellett a környezet jelzéseit, az él?lények sajátosságait, viselkedését. Olyan szimbiózis volt ez, amely mindkét fél számára el?nyökkel bírt, ezért ez a kapcsolat kölcsönös tiszteleten alapult. Ma sokan csak eszközként gondolnak a természetre, pedig bizonyos értelemben még mindig a túlélésünket szolgálja: táplálékkal, vízzel lát el, számtalan használati tárgyunkhoz szolgáltat alapanyagot, gondoskodik róla, hogy télen is meleg legyen az otthonunkban, s?t, akár energiát is termel számunkra – gondoljunk a szél- vagy a napenergiára. De ami még fontosabb: megtanít az életre!

Ha a család együtt tud id?t szánni a természet felfedezésére, akkor önmagukról is rengeteget tanulhatnak. A természet megannyi témát vet fel: születés, élet, elmúlás, a világban betöltött helyünk, gondoskodás, együttm?ködés, tisztelet. A szabadban töltött id?, az ott tapasztalt jelenségek spontán módon nyújtanak lehet?séget arra, hogy ezekkel a témákkal foglalkozhassunk. A gyerekek sokkal fogékonyabbak a tapasztalati tanulásra, szemben a verbális magyarázatokkal. A természetben pedig talán még inkább érvényesül Konfuciusz mondata: „Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; hagyd, hogy csináljam és megértem”. A természetes környezet millió lehet?séget biztosít a cselekedve tanulásra – f?ként, ha ebben a szül? is partner tud lenni.

Az angol nyelvben a „dirt” szó egyszerre jelent piszkot és term?földet. Bár a magyarban nincs ilyen nyelvi fricska, mégis hajlamosak vagyunk piszkosnak titulálni és rászólni a gyerekre, ha sáros vagy földes lesz a keze. Pedig az anyafölddel való kapcsolat, a sarazás vagy egyszer?en csak a föld túrása, szétmorzsolása a gyerekekben a világgal való egység érzését kelti és a felfedezés örömével társul. Feln?ttként talán már mi is temettük be a lábunkat a tengerpart homokjába vagy markoltunk balatoni iszapot, nem is beszélve a kertészkedésr?l. Ezekb?l már tudhatjuk, hogy a földdel, vízzel, napfénnyel való közvetlen kapcsolat valami mélyr?l jöv? jóérzést indít el bennünk.

A természetben eltöltött id? nem csak a lelkünkre van jó hatással, de bizonyítottan segít a testi egészség meg?rzésében is. John Lettsome brit orvos már a 18. században azt hirdette, hogy a napfény és a friss leveg? gyógyító hatással bír. A legújabb tudományos kutatások szerint a napfény kifejezetten fert?tlenít, hiszen a leveg?ben terjed? betegségeket okozó mikrobák jelent?s részét elpusztítja. A szell?ztetés, vagyis a friss leveg? jótékony hatásait pedig a WHO is elismeri. Már 2009-ben alapelvei között fektette le, hogy az egészségügyi intézményekben elengedhetetlen a szell?ztetés, minthogy az csökkenti a fert?zések kialakulását. A gyerekek egészséges fejl?désében is elengedhetetlen a friss leveg?, hiszen a fejl?dés intenzívebb szakaszaiban jelent?sen megn? az oxigénszükséglet.

Nem kérdés tehát, hogy a természetben töltött id? nemcsak remek kikapcsolódás a család számára, de a testi-lelki egészség és a szoros családi kötelékek kialakításának is nagyszer? terepe.

S ha kicsik és nagyok készen állnak a közös játékra, néhány egyszer? játékötlettel is szolgálunk!

ZÖLDVADÁSZAT

Tegyünk egy sétát a kertben, egy parkban, az erd?ben vagy akár az utcán. Meséljük el, hogy épp kincsvadászaton vagyunk, a kincs pedig a zöld szín. Igyekezzünk a kicsikkel együtt minél több zöldet találni a természetben (falevél, f?, lóhere, stb.). Felhívhatjuk a figyelmét a zöld különböz? árnyalataira és elmagyarázhatjuk, hogy a zöld szín hogyan segít a növényeknek, hogy energiát nyerjenek a napból, épp úgy, ahogy mi is energiát nyerünk, amikor eszünk.

Mit fejleszt? – koncentráció, megfigyel?képesség

TÓCSAPARTI

Egy es?s nap után keressünk egy tócsát, és vizsgáljuk meg közelebbr?l: egy bottal mérjük meg a mélységét, ugorjunk bele páros lábbal és a lehet? leghangosabb csobbanással, dobáljunk bele különböz? dolgokat (kavics, levél, toboz, stb.) és figyeljük meg, melyik mekkorát csobban, elmerül-e vagy sem, nézzük meg a tükörképünket a víz felszínén, és nézzük meg, mi történik, ha közben valamit a tócsába dobunk. Látogassuk meg a tócsát egy, két, három nappal kés?bb: változott a mérete, alakja?

Mit fejleszt? – felfedez?kedv, lelkesedés

KAVICS BINGÓ

Gy?jtsünk kavicsokat, de nem ám akármilyeneket! Legyen köztük egy éles, egy lapos, egy dundi, egy sima felszín?, egy érdes, egy egyszín?, egy sokszín?, egy apró és egy óriási. Kinek gy?lik össze els?ként a teljes készlet?

Mit fejleszt? – felfedez?kedv, megfigyel?képesség

CSILLAGLES

Nyáron, ha tiszta az égbolt, lessük meg együtt a csillagokat! Aki talál egy csillagot az égbolton, kívánhat valamit. Keressük meg a csillagképeket és meséljünk a csillagokról. Vajon minden csillag egyforma? Miért t?nnek ilyen aprónak? Honnan tudjuk, hogy milyen messze vannak?

Mit fejleszt? – megfigyel?készség, képzel?er?

FELH?UTAZÁS

Ha kerek bárányfelh?k úsznak az égen, feküdjünk le a f?be és kérjük meg a gyerekeket, hogy képzeljék magukat egy felh? tetejére. Melyik felh?t választaná? Hova utazna? Mit nézne meg? Milyen érzés lehet egy felh?n utazni? Mesélhetünk a felh?k keletkezésér?l is.

Mit fejleszt? – relaxáció, képzel?er?, kíváncsiság

MIPSZI hírlevél

Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.

Feliratkozom