"Ne felejts!" - Alzheimer Világnap

ALZHEIMER VILÁGNAP ÉS ALZHEIMER VILÁGHÓNAP

Minden év szeptember 21-én, Ausztráliától Zimbabwéig emberek tömegei vesznek részt olyan eseményeken, amelyek segítségével felhívhatják a figyelmet az Alzheimer Világnapra, és kifejezhetik szolidaritásukat a globális ügy mellett. Az ADI és a helyi Alzheimer Társaságok szeptemberben tartják az Alzheimer Világhónapot immáron hatodik éve. A globális kampány célja, hogy felhívják a figyelmet a demenciával él?k drasztikusan növekv? számára, és a betegség globális stigmatizációjára.

Az idei kampány szlogenje: „Ne felejts!”.  Témája a demencia korai felismerésére, a korai diagnózisra és a megel?zésre fókuszál.

A HAZAI ALZHEIMER VILÁGNAP MEGRENDEZÉSÉNEK LEGF?BB CÉLJA:

1. 1.     Össztársadalmi szinten eljuttatni azt az üzenetet, hogy nagyon fontos a demencia korai felismerése és a korai diagnózis.

1. 2.     Tudatosítani a lakosság széles körében, hogy egészséges életmód követésével nagy eséllyel el?zhet? meg az id?sebb korban kialakuló demencia. 

1. 3.     Felhívni a kormányzat és az ellátórendszerek résztvev?inek figyelmét a betegek számának drasztikus emelkedésére, és a családokat súlyosan terhel? problémákra.

1. 4.     Elérni, hogy a döntéshozók, a szakma és a civilek között miel?bb elkezd?djön a közös gondolkodás és párbeszéd a Nemzeti Demencia Stratégiáról, az Alzheimer-betegek egészségügyi és szociális ellátási problémáinak hosszú távú megoldása érdekében.

Bízunk abban, hogy a Nemzetközi Alzheimer Társaság és a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága szervezésében Budapesten megrendezett 2016. évi Alzheimer Világkonferencia el?relépést jelent abban a folyamatban, hogy hazánkban is elkészüljön a Stratégia. A társaság el?ször 2012. szeptember 21-én küldte el Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya részére a brit teljes Nemzeti Demencia Stratégia „Nyílt Hozzáférés? Vezet?i Összefoglalójának”magyar adaptációját,amely a brit Egészségügyi Minisztérium (Department of Health) hozzájárulásával, a társaság által került elkészítésre.

FONTOS TOVÁBBI CÉLOK:

• A korai diagnózis el?segítése a lakosság demenciával kapcsolatos ismereteinek b?vítésévelA társadalom érzékenyitése a demencia, illetve a demenciával él?k elfogadására széles kör? társadalmiedukációval.

• Prevenciós céllal AgyBarát Közösségek létrehozása.

• Sz?réssel egybekötött lakossági felvilágosító kampány indítása.

• Iskolai oktatópogram során a demenciával kapcsolatos tudnivalók és a megel?zési módok megismertetése a fiatalokkal.

• Konkrét üzenetek eljuttatása a családorvosokhoz és más szakemberekhez, hogy megfelel? segítséget tudjanak nyújtani a demens-betegeknek és gondozóiknak. A családorvos fontos szerepet tölthet be az egészségnevelésben és egészségügyi felvilágosításban.
• Érzékenyít? program indítása a közszféra dolgozói (hivatásos gondnokok, rend?rök, polgár?rök, t?zoltók, postások stb.), pénzintézeti és kereskedelemi dolgozók, egyházak tagjai részére.  Demenciával kapcsolatos információkkal való ellátásuk segítséget jelenthet a betegséggel él?kkel történ? kommunikációjukban. 

• A demenciával kapcsolatos tévhitek megdöntése, minthogy a demencia az öregedés szükségszer? következménye, ha demens leszek, azon nem lehet segíteni, a memóriazavar az öregedés folyamatának velejárója.

• Küzdeni a megbélyegzés, és a betegséget körülvev? stigmák ellen.

• Alkalmat teremteni arra, hogy a média reális és pozitív képet terjesszen a demenciáról.

• Tudatosítani  társaságunk jelenlétét a társadalomban.

ID?SÖDÉS ÉS DEMENCIA

Az Alzheimer-kór és az egyéb demenciák képezik a XXI. század legkritikusabb demográfiai kihívását és legjelent?sebb egészségi és társadalmi krízisét. A betegség el?fordulása közvetlen összefüggést mutat a népesség globális elöregedésével, mivel a magas életkor az Alzheimer-kór legf?bb rizikófaktora. Jelenleg csaknem 900 millió 60 év feletti ember él a Földön (ADI, 2015). 2050-re a világ népességéb?l 2 milliárd ember lesz 60 év feletti (WHO, 2012), illetve 1,5 milliárd lesz 65 év feletti (ENSZ, 2011). Az el?rejelzések szerint 2015-2050 között a magas jövedelem? országokban él? id?sek száma 56 százalékkal fog növekedni, a közepesen magas jövedelm? országokban 138 százalékkal. A közepesen alacsony jövedelm? országok esetében ez az arány 185, míg az alacsony jövedelm? országokban 239 százalékkal emelkedik. A várható élettartam növekedés hozzájárul a számok gyors emelkedéséhez, és kapcsolatba hozható olyan gyakrabban el?forduló betegségekkel, mint például a demencia.

Magyarországon 2007-ben megváltozott a helyzet, azóta több a 60 év feletti, mint a 20 év alatti lakos. Jelenleg a lakosság már most közel ötöde 60 év feletti azaz minden ötödik ember, minden hatodik pedig 65 év feletti. A demográfusok szuperkorú társadalmakról, olyan országokról beszélnek, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka 65 év feletti. Hazánkban a 65+ évesek létszáma 2013-ban már elérte az 1,7 milliót. A népességben ennek a korcsoportnak az aránya 17 százalék. A 2016. évi KSH mikrocenzus szerint 2016-ban a 65+ évesek létszáma már meghaladta az 1,8 milliót, így a népességben az arányuk 19 százalékra n?tt. A KSH interaktív korfája szerint pedig már 2021-ben 20,45 százalék lehet a 65 év felettiek aránya. A közel 2 millió szuperkorúból várhatóan 1,2 millió lesz n? és 750 ezer férfi. 2060-ig a 65+ -osok létszáma 2,4 millió f?re emelkedik, a népességen belüli aránya pedig eléri a 30 százalékot.

A DEMENCIA GYAKORISÁGA

Az ADI becslései szerint 2017-ben 50 millió ember él demenciával. Ez a szám 20 évente csaknem megduplázódik, 2050-re eléri a 131,5 milliót, ha a hatékony kockázatcsökkentési stratégiákat és az orvostudomány új módszereit nem alkalmazzák világszerte. A demenciával él? emberek 58 százaléka a Világbank besorolása szerinti közepes vagy alacsony jövedelm? országokban él. 2050- re ötször annyi ember fog demenciával élni ezekben az országokban, mint jelenleg. Ez az arány a magas jövedelm? országokban kétszer annyi lesz.

A DEMENCIA EL?FORDULÁSA VILÁGSZERTE

Becslések szerint évente 10 millióan betegszenek meg, ami 3 másodpercenként jelent egy új esetet. Ez a becslés majdnem 30 százalékkal magasabb, mint a WHO 2012. évi  Demencia Jelentésében (Dementia: a public health priority) közölt becslés. Az Európai Unióban jelenleg 10,5 millióra tehet? a demenciával él?k száma, 2050-re eléri a 18.7 milliót. Magyarországon 250 ezerre tehet? a betegek száma, de a betegségben érintett családtagoké – vagyis szül?ké, nagyszül?ké, testvéreké, unokáké és közvetlen hozzátartozóké a többszöröse –, akiknek életét gyökeresen változtatja meg a betegség. A demencia nem válogat és nincsenek társadalmi, gazdasági, földrajzi, etnikai határai, így bárki áldozatává válhat, társadalmi körülményekt?l, szociális és kulturális háttért?l függetlenül mindenkit érinthet, így egyre többünk családtagjait és barátait is.

A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amely a demencia esetek 50-60 százalékát okozza. Az Alzheimer-kór és más demenciák a betegek életvitelének minden aspektusát károsan befolyásolják, csakúgy, mint a környezetük, els?sorban a gondozóik életét. Az ADI 2011. évi adatai szerint a gondozók 40-75 százaléka jelent?s pszichológiai betegséggel küzd, 15-32 százaléka depresszióval.

Az 50 millió beteg 75 százalékát hivatalosan nem diagnosztizálták, 4-b?l 3 esetben nincs hivatalos diagnózis, ezért sokan nem kapnak gyógykezelést, tájékoztatást, ápolást vagy támogatást.

VILÁGMÉRET? KIADÁSOK

A 2016. évi Alzheimer Világjelentésben található becsült globális társadalmi és gazdasági költségek a 2010. évi Alzheimer Világjelentés felfogását követik. Minden országban személyre lebontva becsültük meg a költségeket, ezt megszoroztuk a feltehet?en demenciában szenved?ek számával az adott országban. A személyenkénti költségeket 3 alkategóriába sorolták:

-    az orvosi ellátás közvetlen költségei

-    a szociális ellátások költségei (fizetett otthoni szakápolás, ápoló otthonban történ? gondozás-ápolás)

-    az informális, családi ápolás költségei

A demencia várható globális költsége 2018-ban eléri az egymilliárd dollárt, és ez meghaladja a világ legnagyobb vállalatainak, köztük a Google, az Exxon és az Apple piaci értékét is. A költségek eloszlása a három alkategóriában (orvosi ellátás, szociális ellátás, otthoni ápolás) nem változott alapjában véve. Az orvosi ellátás körülbelül 20 százaléka a világméret? demencia-költségeknek, amíg a szociális ellátások és az otthoni ápolás költségei 40-40 százalékot tesznek ki. A relatív hozzájárulás az otthoni ápolás költségeihez a legnagyobb az afrikai régiókban, a legkisebb Észak- Amerikában, Nyugat-Európában és néhány dél-amerikai országban. A szociális ellátásra vonatkozóan pont az ellentéte igaz a fentieknek: az afrikai régiókban a legkisebb a hozzájárulás, míg a legnagyobb Észak-Amerikában és Nyugat-Európában.

TRENDEK AZ EL?FORDULÁSBAN ÉS GYAKORISÁGBAN

Szinte az összes járványméret? demenciát prognosztizáló jelentés feltételezi, hogy a demencia kor- és nem-függ? gyakorisága nem változik id?vel, illetve hogy csak a társadalom elöregedése irányítja a várható növekedést. Nem várható, hogy a trend ugyanaz lesz a világ összes régiójában vagy egy országon belül a népesség különböz? alcsoportjaiban. Ezt a tapasztalatok számos betegség esetében igazolják, ilyenek például a szívbetegség, elhízás, cukorbetegség vagy a rák esetében. A krónikus betegségeket illet?en a hosszú távú tendencia nagymérték? változatossága a közegészségügy fejlesztésében, az egészségügy jobb elérhet?ségében és az er?söd? egészségi rendszerekben és szolgáltatásokban tett el?relépések különböz?ségét tükrözi. (World Alzheimer Report 2015, a teljes Alzheimer Világjelentés letölthet? az ADI weboldaláról: www.alz.co.uk/worldreport2015).

KORAI FELISMERÉS ÉS DIAGNÓZIS

• A demencia megel?zése és korai diagnózisa pénzt megtakarítást jelent a kormányoknak: csökkenti a rendkívüli vészhelyzet és az elkerülhet? egészségügyi beavatkozások költségeit, javítja az ellátás min?ségét, és növeli a szociális, közösségi és egyéb gondozási szolgáltatások hatékonyságát.

• Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) demenciára vonatkozó globális tervének célkit?zései által a kormányoknak esélyük és felel?sségük van a demencia ismertségének nagymérték? növelése, annak felismerése és diagnosztizálása tekintetében.

• Fontos a demencia korai felismerése,mert feloldja a betegséget körülvev? titokzatosságot és megbélyegzettséget, lehet?séget ad a kezelési módok és azok igénybevételére vonatkozó információk megismerésére, javítja a beteg és az ápolója életmin?ségét, és több id?t biztosít a betegnek és a családjának a jöv? megtervezéséhez.

• Az alacsony jövedelm? országokban csak minden tizedik demenciával él? személy kerül diagnosztizálásra. Sokan ezért nem kapnak gyógykezelést, tájékoztatást, ápolást vagy támogatást. A betegek részére nagyobb szakorvosi hozzáférést kell biztosítani, hogy id?ben hozzájuthassanak a diagnózishoz és a támogatásokhoz.

• A demencia diagnosztizálása gyakran kés?n történik meg. A korai diagnózis nagyon fontos, hogy a demenciával él?k és gondozóik is hosszabb ideig tartalmasabb és produktívabb életet élhessenek, illetve megkaphassák a szükséges támogatást. A korai diagnózis továbbá lehet?vé teszi, hogy a beteg és családtagjai felkészültebbek legyenek a betegség el?rehaladtával.

• A korai diagnózis jelent?sen megváltoztatja a demenciáról alkotott elképzeléseket, megmutatva, hogy támogatással, tiszteletettel, és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításával a lehet? legjobb életmin?ség érhet? el.

• A demenciával diagnosztizált betegeknek egyedülálló lehet?ségük van arra, hogy részt vegyenek a demencia kutatásban, amely új kezeléseket, új gyógymódokat, illetve az ellátás javítását szolgálhatja.

PREVENCIÓ

A2014. évi Alzheimer Világjelentésmármeggy?z? bizonyítékot közölt a demencia rizikójának csökkentésére. A népesség számára fennálló demencia kozkázatokat csökkenteni lehet a dohányipar ellen?rzésével, a hatékonyabb megel?zéssel, a magas vérnyomás és a cukorbetegség felismerésével és ellen?rzésével. A Jelentésben a londoni King’s College professzora, Martin Prince hangsúlyozza, hogy a demenciát még kés?i életkorokban is ugyanúgy potenciálisan csökkentheti a cukorbetegség és a magas vérnyomás féken tartása,mint a dohányzás beszüntetésére és a szív-érrendszeri megbetegedések csökkentésére tett intézkedések. Megállapitotta, hogy a cukorbetegség 50 százalékkal emelheti a demencia rizikóját. Mivel a túlsúlyosság és a fizikai aktivitás hiánya fontos kockázati tényez?k a cukorbetegség és a magas vérnyomás kialakulásában, emiatt szintén célterületek. Míg a magas jövedelm? országokban az emberek szív-érrendszeri egészségállapota javul, sok alacsony- és közepes-jövedelem? ország állampolgárai növekv? mértékben vannak kitéve szív-érrendszeri rizikó tényez?knek, emelkedik esetükben a cukorbetegség, a szívbetegség és az infarktusok el?fordulási mutatója.A Jelentés rávilágít arra, hogy a dohányzás elhagyása er?s korrelációt mutat a demencia kockázat csökkenésével. Azok a tanulmányok, amelyek a 65 éves és id?sebb korosztályban vizsgálták a demencia el?fordulást, azt mutatják, hogy a volt dohányosok is hasonló rizikóval számolhatnak, mint a nemdohányzók, míg azok, akik továbbra is dohányoznak, sokkal magasabb rizikót vállalnak. Hangsúlyozza, hogy ha id?skorunkat egészségesebb aggyal érjük meg, valószín?leg tovább élünk boldogabb és önállóbb életet és sokkal kisebb az esélyünk arra, hogy kifejl?dik a demencia. Az agy egészségének támogatása egész életen át fontos, de különösen fontos a középkorúak esetében, mert az agyi elváltozások már évtizedekkel a tünetek megjelenése el?tt elkezd?dhetnek. Az egészségesebb életvezetés pozitív lépés afelé, hogy megel?zzünk számos hosszú távú betegséget, beleértve a rákot, a szívbetegséget, az infarktust és a cukorbetegséget. Soha nem kés? változtatni!

A legtöbb ember nincs tudatában azoknak a tényez?knek és tevékenységeknek, amelyek potenciálisan csökkentik a demencia kockázatát. Hat emberb?l alig egy (17%) tudta, hogy a barátokkal és a családdal való szociális kapcsolata csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. Az embereknek csak negyede (25%) azonosította mint lehetséges tényez?t a túlsúlyosságot és ötb?l csak egy (23%) mondta, hogy a fizikai aktivitás csökkenti a kockázatot, segít a memória meg?rzésében. A felmérés azt is feltárta, hogy több mint kétharmada a megkérdezetteknek (68%) aggódik, hogy kés?bbi életszakaszában demenssé válik. Martin Princeprofesszor szerint számos tanulmányból már most is van bizonyíték arra, hogy a demencia el?fordulása csökken? tendenciát mutat a magas jövedelm? országokban, amely a lakosság rendszeres oktatásával, a növekv? tudatossággal, a javuló szív- és érrendszeri egészségi állapotával hozható összefüggésbe. A Bupa Nemzetközi igazgatója, Graham Stokes professzor szerint az életkorkor és a génállomány a betegség rizikófaktorai, de a nemdohányzás, az egészségesebb étkezés, a sport, a jó oktatás, az ember agyának aktívan tartása és tornáztatása is közrejátszik a demencia kialakulási esélyeinek minimalizálásában. Ezek a jó gyakorlatok lassíthatják a betegség el?rehaladását azok esetében is, akik már demenciával élnek vagy akiknek tünetei vannak. Az egészséges életmód nagyobb hangsúlyt kap a magas-jövedelm? országokban, mint az alacsony- és közepes-jövedelm? országokban.

AGYBARÁT KÖZÖSSÉG

Els?ként a Veszprém megyei Jásdon hozzuk létre a Jásd Agybarát Közösséget, prevenciós céllal.  A jó hír az, hogy az elmúlt évek kutatási eredményei igazolják, nagy jelent?sége van a megel?zésnek. Az agyunk egészségét támogató szellemi és fizikai aktivitással, az egészségesebb életmód követésével, csökkenthet? az agyi rendellenességek kialakulásának kockázata! De tudni kell, hogy már fiatalon fel kell készülni arra, hogy agyunk egészséges és m?köd?képes maradjon életünk végéig!

Az Agybarát Közösségen keresztül, iskolázottságtól és életkortól függetlenül tudatosítani szeretnénk a Jásdon és Veszprém megye más területén él? emberekben, hogy szellemi épségünk, emberi méltóságunk, önálló életvitelre való képességünk fenntartásához saját érdekünk meg?rizni agyunk frissességét. Azt gondoljuk, hogy ha az emberek, szervezetek, közösségek, szóval mindazok, akik tudatosan és felel?sségteljesen tesznek vagy tenni akarnak agyuk egészségéért, megosztják egymással a megel?zéssel kapcsolatos pozitív személyes tapasztalataikat és ismereteiket, akkor belátható id?n belül egyre többen birtokosává válunk az épül?, prevenciót támogató agyvédelmi tudásbázisnak.

ISKOLAI OKTATÓPROGRAM

Társaságunk a Magyar Vöröskereszttel közösen 2004-ben kezdte el a 6-9 éves korosztály részére kidolgozott „Nagyapa nem bolond” c. dán tananyag magyarországi kipróbálását több mint száz iskolában, többezer gyermek részvételével. Célunk, hogy a jöv?ben további iskolákat is bevonjunk az oktatóprogramunkba. Idén Jásdon folytatódik a program, amelynek már a prevenció is részét képezi.A demenciának a lakosság egyre szélesebb körében történ? elterjedése miatt sok gyerek közvetlenül is találkozik demens emberrel, vagy csak ismer ilyen valakit. Sajnos, ezeket a gyerekeket a szül?k vagy a rokonok gyakran nem tájékoztatják kell?képpen (hiszen vagy ?k maguk sincsenek tisztában azzal, hogy ezt kell tenniük, vagy egész egyszer?en problémát okoz számukra az, hogy mit és hogyan közöljenek velük), pedig ennek hiányában a betegség fölösleges félelmet válthat ki bel?lük, és meg is ronthatja a kapcsolatukat a beteggel (nagyszül?k, más rokonok). Egy biztos, hogy a gyerekek sokkal könnyebben tudják kezelni a demencia okozta viselkedés és személyiségbeli változásokat, ha idejében, és a koruknak megfelel? nyelvezettel megmagyarázzuk nekik a számukra furcsa helyzetet. Éppen ezért tartjuk szükségesnek a gyerekek életkorához, értelmi képességeihez igazított új programunk folytatását. A témát egy könnyen olvasható, színes illusztrációkkal ellátott olvasókönyv dolgozza fel, amely egy gyerek szemszögéb?l mutatja be a mindennapokban felmerül? problémákat. A könyv rövid történetei az órai beszélgetések bevezetéséhez nyújtanak segítséget, illetve további inspirációt is adnak több olyan fontos téma megvitatásához, mint a magárahagyatottság, a szégyen, a b?ntudat, a féltékenység, egy másik személy terrorizálása, a kétségbeesés, a kiábrándultság, a harag, az aggódás és a betegség miatti másság.

A FELEDÉKENY EMBEREK HOZZÁTARTOZÓINAK TÁRSASÁGA JAVASLATAI A MAGYAR KORMÁNY RÉSZÉRE

Javasoljuk, hogy a kormányzat a demenciát tekintse kiemelt egészségügyi prioritásnak, és t?zze miel?bb napirendre a Nemzeti Demencia Stratégia elkészítését. A Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága szívesen közrem?ködik a stratégia kialakításának munkájában. 

Hangsúlyozzuk, a Nemzeti Demencia Stratégiával XXI. századhoz méltó egészségügyi és szociális szolgáltatásokat kialakításának szükségessét és igényét a demenciával él? emberek és gondozóik számára, kortól és társadalmi helyzett?l függetlenül.

Kérjük a kormányzatot, hogy az Emberi Er?forrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 2014-2020 keretén belül tegye lehet?vé az AgyBarát Közösség országos prevenciós program kezdeményezés támogatását.  Továbbá javasoljuk a min?ségi egészségügyi-szociális ellátások javítását, illetve ahol hiányzik, annak kialakítását a demenciával él? embereknek és gondozóik érdekében, az alábbi pontokban felsoroltak szerint:

1. AgyBarát Közösség: Prevencióscéllal indított kezdeményezés. Iskolázottságtól és életkortól függetlenül, tudatosítani szeretnénk az emberekben, hogy szellemi épségünk, emberi méltóságunk, önálló életvitelre való képességünk fenntartásához saját érdekünk meg?rizni agyunkfrissességét.

2. Ápolási díj: Minden súlyosan fogyatékos Alzheimer-kórral vagy más demenciával él? embert gondozó hozzátartozónak, aki 8-15 éven keresztül napi 24 órában végzi a beteg gondozását saját otthonukban, jogos igénye, hogy Ápolási díjat kapjon. Közismert, hogy az intézményi normatíva minden egyes gondozott személy után kb. havi 70 ezer forint, míg a saját otthonukban ápolt betegek után a gondozó családtagok Ápolási díjat sem kapnak. (A FEHT-hez érkezett hozzátartózóktól történt visszajelzések alapján)

3. Országos Demens Nappali ellátóhálózat m?köd?képes létrehozása: Még jelenleg is elenyész? számban vannak nappali ellátást nyújtó intézményeka demenciával él? emberek részére.

4. Demens gondozó otthonok és demens részlegek: Tekintettel a demenciával él? emberek számának növekedésére és az egyre nagyobb számban jelentkez? elhelyezési igényre, szükségesnek látjuk és javasoljuk további demens gondozó otthonok és demens részlegek létrehozását, és azok finanszírozását a demens emberek min?ségi intézményi ellátásának biztosítása érdekében.

5. Átmeneti ellátás (2-3 hetes) kórházon vagy szociális intézményen belüli biztosítása egész országra kiterjed?en: A demenciával él? emberek részére jelenleg nincsenek átmeneti ellátását nyújtó intézmények.

6. Háziorvosok demencia-képzése a betegség korai jeleinek felismerésére (tapasztalatunk szerint jelent?s az információ hiány a demenciáról).

7. Általános kórházak és szociális intézmények ápoló-gondozó személyzetének demencia-képzése a betegek emberi méltóságának megfelel? és min?ségi ellátása érdekében(tapasztalatunk szerint jelent?s az információ hiánya a demenciáról).

8. Távgondozás fejlesztése: A demenciával él? emberek otthoni és intézményi gondozásának technikai eszközökkel történ? segítése, támogatása (pl. speciális GPS eszközök a beteg elkóborlása miatt, vagy az Ápolási Otthonok gondozó személyzetének rendkívül alacsony létszáma miatt kamerás megfigyel?rendszer telepítése a betegek biztonsága érdekében, vagy a saját otthonában egyedül él? demens emberek lakásában kamerás megfigyel?rendszer telepítése).