Kevesebbet keresnek, kevésbé mobilisak, kevésbé kényelmesek
N?k a munka világában
Frissítve: 2023. 02. 20.
Az Eurostat legutóbbi, 2017-re vonatkozó adatai alapján még mindig jelent?s eltérések vannak a férfiak és a n?k fizetései között. A jelenség nem egyedi, az Európai Unió országaiban átlagosan 16 százalékkal kisebb a n?k keresete a férfiakéhoz képest. A legkisebb, 10 % alatti eltéréseket Luxemburgban, Belgiumban, Szlovéniában és Lengyelországban találták, míg a legnagyobb bérszakadék Észtországban, Csehországban, Nagy-Britanniában és Ausztriában tapasztalható, ahol az 20 százaléknál is nagyobb. Hazánk az átlag közelében található 14 százalékkal.
Hazánkban a vezet?k mindössze harmada n?
Az okok mögött els?sorban a nemek közötti foglalkozási és szektorok szerinti szegregáció, valamint a n?i karrierépítéshez és a családi kötelezettségekhez való viszonyulások húzódnak meg. Emellett sajnos még mindig gyakori a hátrányos megkülönböztetés, ám a diszkrimináció ténye nehezen bizonyítható, s ezáltal nehezen mérhet?. „Jellemz?en a magasabb bérkategóriákban a legnagyobb a bérkülönbség, valamint az is jellemz?, hogy a n?k sokkal kisebb arányban válnak (fels?)vezet?kké, mint a férfiak. Kutatásaink alapján itthon a vezet?k csupán harmada n?, a cégméret növekedésével pedig még tovább csökken a n?k aránya a vezetésben. Míg a legkisebb vállalkozásoknál 34 % a n?i vezet?k aránya, addig a legnagyobb, 250 f? feletti cégeknél már csak 15 %. Ez azonban nem csak hazánkat jellemzi” - magyarázza Ríz Ádám, az EMPX Solutions tanácsadó cég ügyvezet?je.
Átlagosan 50-60 000 forint a bérszakadék a férfiak és a n?k között
A kutatás szerint 2018-ban a fizikai dolgozók körében 54 000 forint volt az átlagos nettó bérek közötti különbség (224 000 forint a válaszadó férfiak és 170 000 forint a n?k esetében), ám az irodai munkát végz? megkérdezettek körében még látványosabb a bérszakadék: a férfiak nettó átlagkeresetéhez képest a n?k átlagosan 50 ezer forinttal kevesebbet visznek haza. Érdekesség, hogy az ideális bér esetében is jelentkezik a nemek közötti különbség: a fizikai dolgozóknál míg a férfiak 371 000 forinttal lennének elégedettek, addig a n?k már 249 ezerrel beérnék. Az irodai dolgozóknál hasonlóan különbséget mutatnak a számok: a mintában szerepl? n?k 309 000 forintos bért szeretnének, míg a férfi válaszadók 432 000 forintos juttatásra tartanának igényt.
A magasabb jövedelem fontos, de nem egyedüli motiváció
A kutatás felmérte a munkahelyváltás okait is. A fizikai dolgozóknál toplistás a magasabb jövedelem: mindkét nem esetében ez a leggyakrabban szerepet játszó tényez? (férfiak 35%, n?k 37%). Ezt követi a rugalmasabb munkaid?, a munkahely biztonsága és kiszámíthatósága, a munkakörnyezet min?sége, ám a nemek között eltér? arányokkal: a férfiak nagyobb arányban jelölték meg a munkakörnyezet és a kiszámíthatóság fontosságát, valamint a leggyakoribb 5 tényez? közé esetükben a kihívás és fejl?dési lehet?ség került be, míg a n?k top 5-ös listáján a jobb beosztás szerepel plusz elemként.
Az irodai dolgozóknál a szakmailag vonzóbb lehet?ség szerepel els? helyen, ám a férfiak szempontjából ez fontosabb tényez? a n?khöz képest: a férfiak 24 százaléka jelölte meg, míg a n?knél a dobogó második helyére szorult 17 százalékkal. Náluk maradt els? helyen a magasabb jövedelem 20 százalékos említési aránnyal (férfiak esetében ez a faktor 21százalékot kapott), míg a fentieket követte a rugalmasabb munkaid? (11%), a munkahely biztonsága/kiszámíthatósága (10%) és a kevesebb munkahelyi stressz (8%). A jobb elhelyezkedést, a bejutás kényelmét inkább a férfiak helyezték el?térbe a munkahelyváltás során, náluk 10 % jelölte meg els?dleges szempontként, míg a n?k csupán 5 százaléka.
Az adatok összességében azt mutatják, hogy a fizikai területeken dolgozó n?k egy hajszálnyival bár, de elégedettebbek férfi társaiknál. A megkérdezettek egy 5 pontból álló skálán jelölhették meg, mik a legfontosabb tényez?k egy munkahelynél, amelyekben változást szeretnének látni. Mindkét nemr?l elmondható, hogy az összes szempontot közepes körüli fontosságúnak értékelték: az adható 5 pontból a legmagasabb átlag a férfiak esetében 3,9, a n?knél pedig 3,6 volt – a jövedelem tekintetében várnak változást leginkább. További fontos szempontnak bizonyult a n?k számára a feladatok egyértelm?sége és a szervezettség (3,2 pont), a bejelentett munkaviszony megléte (3,2 pont), a munkabeosztás (3,1 pont) és a fejl?dési, el?relépési lehet?ség (3,1 pont).
Bátrabbak a férfiak, ha munkahelyváltásról van szó
A felmérés kitért a munkahelyváltási hajlandóságra is: a fizikai munkát végz? n?k és férfiak egyaránt 10 százaléka tervez 1 éven belül munkahelyet váltani, azonban a n?k összességében kicsivel kevésbé „mobilisabbak”: míg a férfiak 79 százaléka, a n?k 84 százaléka válaszolta azt, hogy egyáltalán nem tervezi a váltást. Ami a külföldi munkavállalást illeti, a megkérdezett n?k 68 százaléka semmiképp nem váltana országot, és 23 % is csak akkor, ha kénytelen lenne. Az irodai dolgozók között a férfiak 16 százaléka szeretne egy éven belül munkahelyet váltani, ehhez képest a n?k 12 százaléka tervez így, míg a munkahelyváltástól elzárkózók aránya a n?k esetében 82 százalékos, a férfiaknál csak 73 %.
Összességében tehát elmondható, hogy hazánk sem tudott szembemenni a nemzetközi trenddel, miszerint a n?k ugyanabban a munkakörben esetenként akár 15-20 százalékkal kevesebb bérért dolgoznak. Igaz ez a fizikai- és a szellemi munkakörökre egyaránt, noha a fizikai területeken dolgozó n?k egy hajszálnyival bár, de elégedettebbek férfi társaiknál. A magasabb jövedelem bár vonzó, de nem az egyedüli motiváció: a szellemi munkakörökben a szakmailag vonzóbb lehet?ség a legfontosabb tényez? a n?i munkavállalók számára. A munkahelyváltási hajlandóság némileg magasabb a férfiak körében - a kutatás szerint a n?k kevésbé mobilak e tekintetben, azonban nem megfelel? munkahelyi körülmények, a vezet?vel kapcsolatos kedvez?tlen viszony esetén mindkét nem tagjai hajlandóak váltani.
Ezért is alapvet?, hogy a cégek kell? figyelmet fordítsanak a munkaszervezésre, az emberi kapcsolatok és a fizikai környezet min?ségére egyaránt. Ezek a nem anyagi szempontok a n?i munkavállalók esetében talán még fontosabbak, hiszen az optimális fizetési szint elérése után másféle tényez?kkel szükséges fenntartani és megszilárdítani a motivációt, nem elegend? pusztán a pénzbeli juttatások növelése.
Lélek és gépek
A nyomtatott kiadás február 22-én jelent meg az újságárusoknál, de az idei év els? lapszámát regisztrált felhasználóként már online is olvashatja fiókjából! Legyen mindig kéznél a ...
Értesüljön következő lapszámunk megjelenésekor.
Küldünk egy rövid értesítést, amikor megjelenik az új MIPSZI lapszám és elérhetők a friss magazinos tartalmak.
Értesítést kérekHogyan olvasnál?
Digitális magazin
A Mipszi lapszámai digitális formában is elérhetők. Válaszd az online olvasást, ha gyorsan szeretnél hozzáférni az aktuális és korábbi tartalmakhoz.
Nyomtatott magazin
Rendeld meg a Mipszi nyomtatott lapszámait, ha kézbe vehető kiadványként szeretnéd olvasni a magazint, vagy egy-egy konkrét lapszámot vásárolnál meg.
Tematikus magazinok
Válogatott tematikus csomagok egy-egy pszichológiai témára rendezve. Akkor hasznos, ha célzottan egy témakör cikkeihez szeretnél hozzáférni.
