Veszekedés vagy zaklatás?

Frissítve: 2023. 03. 11.

Sajnálatos módon az iskolán belüli er?szak vagy zaklatás nagyon sok esetben fellelhet? az egyes intézményekben, gyakran azonban mind a szül?k, mind a pedagógusok alábecsülik a helyzet súlyosságát.

Id?nként egy-egy áldozat csak úgy „belecsöppen” szerepébe, mert éppen rossz id?ben van rossz helyen.

Ennek hátterében a leterheltség mellett az is állhat, hogy egy-egy ilyen szituációt mindennapos konfliktusnak értékelnek, s ezzel tompítják annak fontosságát, mondván, „mindenki szokott vitázni”. Éppen ezért nagyon fontos meglátni azt, hogy mégis mi a különbség egy-egy konfliktus vagy vitás helyzet, illetve az iskolai bántalmazás között.

Az iskolai bántalmazás (vagy ahogy ma már a magyar szakirodalom is utal rá, bullying) minden esetben egy ismétl?d? jelenség, amelyet szándékosan, el?re tervezetten hajt végre a zaklató. A gyakorlatban tehát azt látjuk, hogy van egy gyermek, akit id?r?l-id?re csúfolnak, megvernek vagy kiközösítenek. A bántalmazás hátterében elképzelhetetlenül sokféle jellemz? állhat. Bántják, mert ? az „új gyerek”, a „legfiatalabb gyerek”, a „gazdag gyerek”, a „szegény gyerek”, a „magas gyerek” vagy éppen az „alacsony gyerek”. De gyakran válik áldozattá az az iskolás is, aki tehetséges, mert ezáltal kiemelkedik a többiek közül, vagy aki zárkózott, csendes, hisz ? pedig „furának” számíthat a többiek szemében. Az okok skálája tehát végtelen, és gyakorlatilag kimondható, hogy id?nként egy-egy áldozat csak úgy „belecsöppen” szerepébe, mert éppen rossz id?ben van rossz helyen.

Hirdetés

A veszekedést és a zaklatást meg lehet különböztetni egymástól annak mentén is, hogy a felek milyen intenzív érzelmeket élnek át. Jellemz?en egy konfliktus esetén mindkét résztvev? azonos intenzitású érzelmeket él meg, például mindketten egyformán dühösek egymásra a vitás kérdés kapcsán. Ezzel szemben a bullying esetén az érzelmek sokkal intenzívebben jelennek meg az áldozatnál. Tehát a bántalmazott gyermek érzései – például a szomorúság, a düh vagy akár a szégyen – hosszú id?n át és nagyon er?teljesen állhatnak fenn.

Szintén nagy különbség van abban, hogy kinek mi a célja. Míg a mindennapos konfliktus során a felek arra törekszenek, hogy megoldást találjanak a helyzetre, addig bullying esetén a bántalmazó célja, hogy kontrollt gyakoroljon áldozata felett. El?bbi helyzetben a történtekért mindkét fél vállalja a felel?sséget, míg utóbbinál jellemz?en az áldozat hibáztatása jelenik meg. Egy nagyon egyszer? példával szemléltetve ezt: képzeljük el, hogy látunk két gyermeket a nagyszünetben vitázni azon, hogy fogócskát vagy bújócskát játsszanak. Elkezdjük megfigyelni ?ket, és mivel nem tudjuk az el?zményeket, így csak arra tudunk hagyatkozni, amit aktuálisan látunk. Amennyiben a gyermekek az összeveszés után keresni kezdik a kompromisszumot, tehát gondolkodnak rajta, hogy milyen játék lehetne az, amihez mindkett?jüknek kedve van, akkor minden bizonnyal egy mindennapos konfliktusnak lehetettünk szemtanúi. Ha azonban azt látjuk, hogy az egyik fél fölényben van, szinte nem is engedi szóhoz jutni a másikat, ráer?lteti akaratát a játékot illet?en, majd kérd?re vonás esetén az áldozatát jelöli meg felel?sként a vitáért, akkor el?fordulhat, hogy egy bántalmazó kapcsolat egy részletébe nyertünk betekintést. Ez természetesen további beavatkozásokat igényel a feln?tt részér?l.

Amint tehát látható, alapvet? különbségek vannak az iskolában megjelen? bántalmazás és a gyermekek közti, id?nként kialakuló konfliktusok között. Ezek ismeretében sokkal hatékonyabban be lehet avatkozni bántalmazás esetén, csökkentve ezzel annak rövid- és hosszú távú káros hatásait.

Felhasznált irodalom:

Coloroso, B. (2014). Zaklatók, áldozatok, szemlél?k: az iskolai er?szak - Óvodától középiskoláig: hogyan szakíthatja meg a szül? és a pedagógus az er?szak körforgását? Budapest: Harmat Kiadói Alapítvány.

Dr. Jármi É. (2015). Iskolai bántalmazás megel?zésére és bántalmazást elutasító csoportnorma kialakítására irányuló gyakorlatsor és alkalmazási útmutató. Oktatáskutató és Fejleszt? Intézet.

MIPSZI hírlevél

Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.

Feliratkozom