Jobb anyagi-társadalmi helyzet – sikeresebb gyógyulás?

Frissítve: 2019. 04. 29.

Az orvossal való együtt m?ködés hiánya és ennek következményei jelent?s anyagi terhet rónak az egészségügyi ellátórendszerre és ezzel együtt a közösségre.

Jobb anyagi-társadalmi helyzet – sikeresebb gyógyulás?

A magánegészségügyi ellátórendszerben az orvosok több id?t tudnak eltölteni betegeikkel egy-egy konzultáció során

A fejl?d? országokban ez a hatás megsokszorozódik. Számos faktor – így az életkor, a nem, az iskolázottság, az anyagi helyzet egyaránt kapcsolatba hozható az orvossal való együttm?ködéssel. Felmérések támasztják alá, hogy az alacsonyabb szociális státuszúak egészségi állapota és gyógyulási esélye kedvez?tlenebb az el?nyösebb társadalmi helyzetben lév?kénél. Körükben magasabb a morbiditási és mortalitási ráta – mindazon törekvések, er?feszítések ellenére, amelyek a kedvez? és a kevésbé kedvez? anyagi helyzetben él?k közötti szakadék áthidalására irányulnak.

Hirdetés

Mégis, mi állhat ennek a hátterében? Társadalmi kirekesztettség, az egészségügyi intézmények elérhetetlensége, az egészségkárosító hatásoknak való kitettség vagy a szegénység? Bizonyított, hogy az alacsony és a magas társadalmi helyzet egyaránt befolyásolja a beteg együttm?ködési készségét, arról azonban az elmúlt néhány évtizedig semmilyen adat nem állt rendelkezésre, hogy az orvos ténylegesen értékeli-e a beteg szociális-társadalmi helyzetét, miel?tt terápiát javasol neki.

A kutatás részletei

Dr. Ayesha Ashfaq és munkatársai a kutatást egy állami (Jinnah Hospital, Lahore) és egy magánkórházban (Shalimar Hospital, Lahore) végezték el, Pakisztánban. Az orvos-beteg találkozókat rögzítették, és megfigyelték, hogy az orvos rákérdez-e a páciens foglalkozására, jövedelmére és a vele egy háztartásban él?k számára. E három szempontot figyelembe véve az orvos tudakozódását megfelel?nek/nem megfelel?nek/teljesen hiányzónak min?sítették. Azt találták, hogy az orvosok az esetek 72 százalékában egyáltalán nem tettek fel kérdéseket a páciens anyagi helyzetével kapcsolatban, 27,5 százalékban pedig az erre irányuló kérdésfeltevés nem volt kielégít?. Csupán a páciensek 0,5 százalékától tudakolt meg az orvosuk minden lényeges információt.

Az esetek jelent?s részében tehát az orvosok nem alkottak átfogó képet betegeik anyagi helyzetér?l, annak ellenére, hogy ez rendkívül fontos tényez? a betegek együttm?ködésében. Ez a megközelítés azonban meglehet?sen kockázatos, tekintve, hogy így az el?írt terápia nincsen a páciensek igényeihez és lehet?ségeihez igazítva, így nagy valószín?séggel a doktor javaslatait nem fogják megfogadni. A magánkórházban az orvosok tettek lépéseket afelé, hogy képet kapjanak betegeik társadalmi helyzetér?l, szemben az állami kórházban dolgozókkal.

A kutatási eredmények értelmezése dióhéjban

Az eredményeknek jó néhány magyarázata lehet. El?ször is, az orvosok a betegek szociális hátterét felmérhetik a beteg öltözködésének, magatartásának, beszédmódjának megfigyelésével. A közegészségügyben dolgozók viselkedésére is van magyarázat: úgy gondolják, hogy aki állami egészségügyi szolgáltatásokat vesz igénybe, az nagy valószín?séggel csak alacsonyabb társadalmi státuszú lehet. Ám tagadhatatlan, hogy a magánegészségügyi ellátórendszerben az orvosok több id?t tudnak eltölteni betegeikkel egy-egy konzultáció során, így a páciensek körülményeire, lehet?ségeire is fény derülhet.

Magasabb fizetés = részletesebb tájékoztatás?

A társadalmi státusz azonban más téren is kihat az orvos-beteg konzultációra. Egy, az Oxford University és a University of New South Wales által végzett kutatás világított rá arra, hogy a konzultáció hossza, a betegeknek átadott információ és a társadalmi helyzet között pozitív összefüggés tapasztalható. A magasabb szociális helyzetben lév? betegek (kifejezetten a hölgyek) több kérdést tettek fel orvosaiknak, hosszabb és részletesebb magyarázatot sikerült kicsikarniuk. Az orvosok azonban maguktól is jóval több információt adtak át tanultabbnak, módosabbnak t?n? betegeiknek. Bizonyított tény, hogy az orvossal való együttm?ködés záloga az orvos-beteg konzultációval való elégedettség, amely az orvos által önként átadott információk, magyarázatok arányától függ. Ha az orvos meggy?z?dött arról, hogy a beteg valóban mindent megértett-e, és kérdésfeltevésre bátorított, ez növelte a páciens elégedettségét az orvos-beteg találkozóval. Hatékonyabb kooperációt eredményezett továbbá az is, ha az orvosok figyelembe vették betegeik eltér? kommunikációs képességeit, és saját beszédmódjukat is ehhez igyekeztek igazítani.

Krónikus betegségek kezelése

Különösen próbára teszi az orvosok kommunikációs készségeit a krónikus betegségek kezelése, mivel ez esetben az addigi életmódjuk feladására kell rábírniuk pácienseiket. Például egy krónikus magas vérnyomásban szenved? beteget meg kell gy?zniük arról, hogy hosszú évek után tegye le a cigarettát, és kezdjen el rendszeresen mozogni. Az alacsonyabb és magasabb társadalmi helyzet? páciensek orvossal való együttm?ködésében az életmódváltással kapcsolatosan élez?dnek ki igazán az ellentétek. Az alacsonyabb egészségértés? betegek mindenképpen nagyobb odafigyelést igényelnek az orvos részér?l, érdemes a legszükségesebb információkat írásos formában is átadni nekik.

Önök mit várnak el orvosuktól? Mit szólnának hozzá, ha egy orvosi tanácsadás folyamán a keresetükre terel?dne a szó? El mernék mondani, hogy a kiválasztott kezelés meghaladja pénzügyi kereteiket?

Szepesi Gabriella orvostanhallgató, SE ÁOK

Lektorálta: Dr. Pilling János pszichiáter, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet

Forrás:
Pendleton, David A., and Stephen Bochner. "The communication of medical information in general practice consultations as a function of patients' social class.", Social Science & Medicine. Part A: Medical Psychology & Medical Sociology 14.6 (1980): 669-673.
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0271712380800770

ASHFAQ, AYESHA, et al. "ASSESSMENT OF SOCIO-ECONOMIC STATUS OF PATIENTS." The Professional Medical Journal 15.02 (2008): 270-272.
https://www.researchgate.net/publication/216866726_Assessment_of_socio-economic_status_of_patients

Verlinde, Evelyn, et al. "The social gradient in doctor-patient communication." International journal for equity in health 11.1 (2012): 12.
https://equityhealthj.biomedcentral.com/articles/10.1186/1475-9276-11-12

MIPSZI hírlevél

Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.

Feliratkozom