Zooszadizmus

Zooszadizmus

Frissítve: 2023. 02. 20.

Az utóbbi id?ben két szörny? állatkínzás híre is bejárta a hazai sajtót.

Hogyan lehet képes valaki ilyen állatkínzásra?

Az egyik néhány hónappal ezel?tt keltett felháborodást, amikor egy fiatal n? az állatkertben kivett egy tekn?st a kifutójából, majd egy k?vel agyonütötte. A másik állatgyilkosság a napokban történt: egy 68 éves, tanyán él? n? úgy büntette meg kutyáját, hogy az autója után kötötte, elindult, majd amikor a kutya már nem tudta futva tartani a tempót és elesett, kilométereken át a földön vonszolta tovább.

Sokakban felmerül a kérdés: hogyan lehet képes valaki ilyen állatkínzásra? Nos, erre a pszichológia is keresi a választ…

Az állatkínzás nem egységes jelenség, többféle ok is állhat mögötte, és a két említett hazai eset két nagyon különböz? pszichológiai hátteret sejtet. Az elkövet?k ismeretének hiányában személyükkel kapcsolatban természetesen nem állíthatunk semmit, de nem is ?k maguk lényegesek, hanem az esetekkel kapcsolatos lehetséges lélektani mechanizmusok.

Hirdetés

A tekn?s megölésében talán nem is az állatkínzás a legfontosabb elem. A legfelt?n?bb a viselkedés bizarrsága, mely különféle pszichés zavarok tünete vagy akár tudatmódosító szer használatának következménye is lehet. Noha valóban állatkínzás történt, ezt csak az elkövet? pszichés állapotának ismeretében lehetne érdemben értelmezni. Nem véletlen, hogy amikor a fiatal n? a nyilvánosság elé állt és zavartan viselkedett, a sajtó érdekl?dése azonnal meg is sz?nt az ügy iránt. Egyértelm?vé vált, hogy els?sorban nem állatbántalmazásról, hanem valamiféle összetettebb személyes tragédiáról van szó.

És hogy kik szoktak olyasmit véghez vinni, ami az említett kutyával történt? A válasz eléggé egyszer? és határozott: a pszichopaták. Azok az antiszociális személyiségzavarban szenved? emberek, akik nem nagyon éreznek sem empátiát, sem szeretetet, sem megbánást. ?náluk az ilyen jelleg? viselkedés nem pillanatnyi „rendszerhiba”, hanem alapm?ködés.

Az állatok kínzása emellett szexuális élvezetet is okozhat, ezt nevezik zooszadizmusnak. Aki ismeri Csáth Géza Anyagyilkosság cím? novelláját, emlékezhet, hogy a Witman fiúk rengeteg állatot kínoznak halálra, majd megölik anyjukat is. A lélektani ábrázolás pontos, és talán nemcsak amiatt, mert Csáth Géza pszichiáter volt, hanem mert maga is narkomániás feleséggyilkosként végezte. Mindenesetre a novellában leírt pszichológiai folyamat nagyon valóságos, ma már sokszorosan bizonyított tény, hogy a gyilkosok, sorozatgyilkosok el?életében gyakran szerepel a gyermekkori állatkínzás.

Er?s figyelmeztet? jel, ha gyermekkorban az állatkínzás rendszeres ágybavizeléssel és kényszeres gyújtogatással társul. Ez a három tünet a „gyilkos hármas”, melynek megléte a kutatások szerint jelent?sen megnöveli annak a valószín?ségét, hogy a személy feln?tt korában emberölést fog elkövetni.

MIPSZI hírlevél

Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.

Feliratkozom