A lelkeket is akadálymentesíteni kell
Frissítve: 2019. 09. 25.
Ne foglalkozzunk most a szóban forgó cikk homofób, retrográd „szellemiségével” és publicisztikai „színvonalával”, inkább figyeljük meg a pszichológiai szempontból is érdekes jelenséget: a szerz? axiómának, magyarázatra nem szoruló ténynek tekinti, hogy az emberek nem szeretnek mozgássérülteket látni. Valóban így volna? És ha igen, miért?
A mozgáskorlátozottak életét megnehezít? akadályoknak csak egy része fizikai jelleg?, nagyon sokszor a többi ember hozzáállása jelenti az igazán súlyos problémát. A pszichológia már legalább fél évszázada kutatja, hogyan reagálnak a mozgássérültekre a testi fogyatékosságban nem szenved?k. Már az 1960-as években végeztek olyan kísérleteket, melyekben fizikailag ép személyeket egy speciális kerekesszék segítségével féllábúnak álcáztak, és figyelték, hogy azonos helyzetben miként viselkednek velük az emberek, ha mozgássérültnek hiszik ?ket, illetve ha nem látnak rajtuk fogyatékosságot.
A lényeg, hogy a mozgássérültek vegyes érzelmeket váltanak ki a testileg ép emberekb?l. Egyrészt megjelenik az együttérzés, a segít?készség és a sajnálat, melyek pozitívnak tekinthet?k (még ha a fogyatékkal él?k szánalomra nem is tartanak igényt), ám ugyanakkor az olyan negatív, s?t antiszociális reakciók is általánosak, mint a szorongás, a viszolygás és a mozgássérültekkel való fizikai kapcsolat kerülése.
Egy elmélet szerint ezek a negatív reakciók az evolúció során kialakult betegségelkerül? hajlam túlm?ködésének a következményei. Sok állatfajra jellemz?, hogy az egészséges egyedek elkerülik láthatóan beteg társaikat. Csak egy példa: Jane Goodall f?eml?skutató – aki épp az idei Sziget Fesztiválon tartott rövid, de nagy siker? el?adást – 1986-ban írta le megfigyelését, mely szerint egy csimpánzcsoport kiközösítette két, járványos gyermekbénulásban szenved? tagját. A biológia logikája kíméletlen, de észszer?: az az egyed, amelyik elkerüli fert?z? beteg fajtársát, nagyobb eséllyel marad életben.
Az ember is magával hozta ezt a késztetést evolúciós el?életéb?l, csakhogy a rendszer igencsak hajlamos a téves riasztásra. Ez nem is csoda, hiszen egy állat nem képes megítélni, társának megjelenése miért – fert?z? betegség következtében vagy más okból – tér el a megszokottól. Mi azonban ezt meg tudjuk állapítani, s?t arra is képesek vagyunk, hogy az állati múltunkból megörökölt hajlamainkat – ha azok már értelmetlenek, s?t károsak – felül tudjuk írni a magunk alkotta szabályokkal. Ezt nevezik emberi kultúrának, emberiességnek. Csak egy baj van vele: politikailag nem fizet elég jól.
Lélek és gépek
A nyomtatott kiadás február 22-én jelent meg az újságárusoknál, de az idei év els? lapszámát regisztrált felhasználóként már online is olvashatja fiókjából! Legyen mindig kéznél a ...
Értesüljön következő lapszámunk megjelenésekor.
Küldünk egy rövid értesítést, amikor megjelenik az új MIPSZI lapszám és elérhetők a friss magazinos tartalmak.
Értesítést kérekHogyan olvasnál?
Digitális magazin
A Mipszi lapszámai digitális formában is elérhetők. Válaszd az online olvasást, ha gyorsan szeretnél hozzáférni az aktuális és korábbi tartalmakhoz.
Nyomtatott magazin
Rendeld meg a Mipszi nyomtatott lapszámait, ha kézbe vehető kiadványként szeretnéd olvasni a magazint, vagy egy-egy konkrét lapszámot vásárolnál meg.
Tematikus magazinok
Válogatott tematikus csomagok egy-egy pszichológiai témára rendezve. Akkor hasznos, ha célzottan egy témakör cikkeihez szeretnél hozzáférni.
