Árt-e a kamaszoknak a sok netezés?

Frissítve: 2023. 03. 11.

Egy hosszú távú vizsgálat alapján egyáltalán nem olyan vészes a helyzet, mint ahogyan azt a korábbi kutatások alapján a közvélemény hiszi.

napi 5-7 órát töltenek a digitális eszközök használatával

Egy hosszú távú vizsgálat alapján egyáltalán nem olyan vészes a helyzet, mint ahogyan azt a korábbi kutatások alapján a közvélemény hiszi.

Az élelmiszerekkel kapcsolatban már megszokhattuk, hogy id?r?l id?re hírt kapunk olyan kutatásokról, melyek kiderítik, hogy amit eddig ártalmatlannak hittünk, az súlyos betegséget okoz – vagy éppen fordítva. Az egymásnak ellentmondó eredmények általában a kutatások eltér? módszertanára vezethet?k vissza.

Hasonló, „vissza az egész” jelleg? üzenetek a pszichológiában is felbukkannak. Eddig például mindenki magától értet?d?nek tartotta, hogy ha egy gyerek sok id?t tölt a különféle digitális kommunikációs eszközök – mobiltelefon, tablet, laptop – használatával, akkor az károsan hat a lelki egészségére, többek között valószín?bbé teszi a depressziós hangulat kialakulását és fokozza a szorongást.

Hirdetés

A hosszas netezés ártalmas hatása már csak azért is hihet?, mert a kamaszok az USA-ban ijeszt?en sokat, napi 5-7 órát töltenek a digitális eszközök használatával, és az adatok Magyarországon is hasonlóak. Azonban egy új kutatás szerint, melyr?l a Clinical Psychological Science cím? szaklapban jelent meg beszámoló, egyáltalán nem olyan vészes a helyzet, mint ahogyan azt a korábbi kutatások alapján a közvélemény hiszi.

Candice Odgers, a tanulmány egyik szerz?je szerint a korábbi kutatások, melyeknek alapján megkongatták a vészharangot, nem túl megbízható módszerrel készültek. A kutatók általában csak megkérdezték a kamaszokat, mennyit szoktak netezni, és milyen gyakran éreznek szorongást, letörtséget. Ezek a visszatekint? jelleg?, „önbevallásos” adatok nem éppen a legpontosabbak, és ez olyankor sokat számít, amikor kismérték? hatás kimutatásáról van szó.

Az új kutatás alapvet?en más módszerrel zajlott: 388 tíz-tizennégy éves serdül? adatait rögzítették 2015-ben, majd a következ? két évben újra és újra megkérdezték ?ket aktuális lelkiállapotukról. A hosszú távú vizsgálat során ily módon 13 017 megfigyelés gy?lt össze, és ennek alapján már megbízhatóan ki lehet jelenteni, hogy a kamaszok körében semmiféle összefüggés nincs a netezéssel töltött id? és az olyan lelki problémák között, mint amilyen a szorongás és a depresszió.

Két lehetséges félreértést azonban tisztázni kell. A kutatási eredmények nem azt jelentik, hogy a kamaszok körében ne jelente problémát a szorongás, a depresszió vagy az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok felbukkanása. Ezek valóban léteznek és kiemelt figyelmet érdemelnek, csak éppen megjelenésüknek nincs köze ahhoz, hogy valaki mennyi id?t tölt netezéssel.

Másrészt pedig szó sincs arról, hogy a naponta sok órán át tartó netezésnek ne lennének kedvez?tlen hatásai. Könnyen elszigetelheti egymástól az egy lakásban tartózkodó, de éppen más-más virtuális világban kalandozó családtagokat, és ezáltal csökkenti a min?ségi együttléttel töltött id?t. Ha valaki nem tud elszakadni digitális eszközeit?l, az az alvásid? rovására mehet, s?t a netezés közben szinte rutinszer?vé váló nassolás elhízást eredményezhet.

Ám a hosszú idej? netezés önmagában nem rontja a mentális egészséget. Az egyetlen gond az lehet, ha a szül? – a korábbi figyelmeztetések ismeretében – szorongani kezd, mert félti a lelki zavaroktól sokat netez? gyermekét.

MIPSZI hírlevél

Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.

Feliratkozom