Éjszakai agymosás
Frissítve: 2020. 06. 10.
Még ma sem értjük teljesen, mi történik ilyenkor a szervezetünkben, s?t az sem egészen világos, hogy miért van egyáltalán szükségünk alvásra…
Egy tanulmány, mely a Science cím? folyóiratban jelent meg néhány héttel ezel?tt, olyan szempontot vet föl, melyre eddig talán még senki nem gondolt: az éjszakai alvás során nagytakarítás zajlik agyunkban. Ez egyáltalán nem képletesen értend?, hanem szó szerint, ugyanis az idegsejtek m?ködése során keletkez? anyagcsere-végtermékeket, melyek gyakran mérgez?ek, el kell távolítani az agyból. Ez az egyik feladata az agy és a gerincvel? szövetállományát körülvev? agy-gerincvel?i folyadéknak. A köznyelvben agyvíznek is nevezett folyadék az agykamrákban termel?dik, majd miután körüljárta a központi idegrendszert, visszaszívódik a véráramba. Az agyvíz keringése lassúnak, egyenletesnek t?nik, ám a legújabb fMRI-technika – mely minden eddiginél finomabban képes megjeleníteni a folyadékok áramlását –, láthatóvá tette, hogy egyáltalán nem ez a helyzet.
Laura Lewis, a Boston University kutatója munkatársaival együtt 13 egészséges, alvó ember agyát figyelve egyszerre rögzítette az EEG-hullámokat, valamint a vérkeringés és az agyfolyadék áramlásának adatait. Az eddig is ismert volt, hogy az alvás lassú EEG-hullámokkal jellemezhet?, gyors szemmozgás nélküli szakaszaiban a vérnyomás csökken. Azt azonban most el?ször sikerült megfigyelni, hogy ezzel egyid?ben az agyfolyadék áramlása felgyorsul. Ennek roppant egyszer? fizikai magyarázata van: ha a vérnyomás csökken, az erek összehúzódnak és az agy térfogata valamivel kisebb lesz. Mivel a koponya zárt tér, az agy összehúzódása vákuumhatást eredményez, ami mintegy kiszivattyúzza a friss agyfolyadékot az agykamrákból. A kiáramló folyadék azután hullámszer?en végigszalad az agy körül és átmossa az idegszövetet, eltávolítva a káros salakanyagokat.
A mindennapi, hatékony „agymosásnak” óriási jelent?sége lehet, hiszen vannak olyan betegségek, melyeket éppen a mérgez? anyagok felhalmozódása vált ki. Az Alzheimer-kór esetében például béta-amiloidok rakódnak le az agyban – és csakugyan megfigyelhet?, hogy az e betegségben szenved?knél az alvás során kevesebb a lassú hullámú szakasz.
A kutatócsoport következ? lépésként egereken végzett kísérletekkel szeretné ellen?rizni, hogy a lassú EEG-hullámok valóban felgyorsítják az agyfolyadék áramlását. Ha az összefüggés beigazolódik, azt is lehetségesnek tartják, hogy a távolabbi jöv?ben elektromágneses ingerléssel azoknál az embereknél is el lehet érni a lassú hullámú szakaszok kialakulását, akiknél ez nem jelentkezik megfelel? mértékben az alvás során. Így talán eljön az id?, amikor egyszer? módszerekkel aktiválni lehet az agy öntisztító mechanizmusait, és több súlyos betegség megel?zhet?vé válik.
Agyalgó
A nyomtatott kiadást keresse a nagyobb újságárusoknál 2026. november 19-ig, vagy rendelje házhoz közvetlenül honlapunkon keresztül!
Értesüljön következő lapszámunk megjelenésekor.
Küldünk egy rövid értesítést, amikor megjelenik az új MIPSZI lapszám és elérhetők a friss magazinos tartalmak.
Értesítést kérekHogyan olvasnál?
Online olvasható e-magazinok és letölthető termékek
A digitális termékek és e-magazin tartalmak gyűjtőoldala.
Nyomtatott termékek, print magazin
A nyomtatott termékek és print magazin tartalmak gyűjtőoldala.
Tematikus tartalmak
Magyarország elismert szakemberei által írt tematikus cikkgyűjtemények.
