És Te, hogy vagy?

És Te, hogy vagy?

Frissítve: 2023. 02. 17.

A minap úgy köszönt rám telefonon az egyik barátom, hogy: „Helló, hogy van az interneted? Bírja még”?

Mi van akkor, ha olyan információk érnek a médián keresztül, amelyek félelemkelt?ek?

„Jól vagyunk, köszi, bírjuk, bírjuk” – válaszoltam, félve a laptopomra pillantottam, és arra gondoltam, hogy milyen igaz: tényleg így élünk most, az internetbe kapaszkodva. Kezembe vettem az eszközt, nem forrósodott-e fel a mértéken felüli használattól, van-e még benne elég fényer?? Mindent rendben találtam, megnyugodtam. Nincs veszélyben a karanténban jól berendezett életem, nincs itt semmi baj: továbbra is tarthatom a skype- terápiákat, hallgatója, néz?je lehetek a FB-on közvetített „él?zéseknek”, jógaóráknak, felolvasásoknak, f?z?tanfolyamoknak, levelezhetek, csetelhetek, posztolhatok, „lájkolhatok”, böngészhetek, csemegézhetek a hírek között, kutakodhatok bármir?l, nézegethetem a feltöltött fotókat osztálytalálkozókról, esküv?kr?l, hajókirándulásokról, a barcelonai halpiac színes, szagos kavalkádjáról, nézhetem, ahogy a tengerbe nyel?d? hullámok magukkal viszik a homokban hagyott lábnyomokat…

Hirdetés

De mi van akkor, ha – szándékom ellenére – olyan információk érnek a médián keresztül, amelyek félelemkelt?ek, és inkább csak összezavarnak?

Ebben a paranoiditással átsz?tt id?szakban (mindenki gyanús, aki él és mozog, az ellenség láthatatlan, nem tudjuk, honnan l?nek ránk, merre meneküljünk), egyértelm?, világosan megfogalmazott üzenetekre van szükségünk, akárcsak krízishelyzetben. Valaki mondja meg, mit csináljuk és azt is, hogy mi lesz velünk. Leginkább a védekezés lehet?ségeire vonatkozó kétértelm? üzeneteknek van feszültségkelt? hatásuk: kell-e maszk vagy sem, hány méter a biztonságos távolság: másfél, három, vagy inkább öt? És széllel szemben, mennyi?

Bármennyire is törekszünk arra, hogy hivatalos forrásból szerezzük be értesüléseinket, sosem lehet teljes a tudásunk egy ilyen helyzetben, ami újdonságánál fogva még orvosszakmai szempontól is hézagos. A hiányzó, értelmezhetetlen részek miatt keletkez? feszültség idegrendszerünket a teljes kép megalkotására készteti, ezért önkéntelenül is a saját fantáziaképeinkkel pótoljuk a hiányzó részleteket. Egyértelm? üzenetek hiányában torzított valóságtartalmakat hozunk létre. Úgy keltünk félrevezet? vagy akár rémhíreket, hogy nem is tudunk róla. Információéhségünkben a hírek folyamatos utánpótlására van szükség, egyre sokkolóbb események kellenek ahhoz, hogy elérjék az érdekl?dés ingerküszöbét. Így tartja fenn magát a félelem.

Mindannyiunk feladata és felel?ssége a pontos tájékozódás és tájékoztatás, de a jótékony hatásukon túl ne feledkezzünk meg a szavak félelemkelt? erejér?l sem!

MIPSZI hírlevél

Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.

Feliratkozom