Külföldön a koronavírus idején

A sikeres alkalmazkodás során új képességekre tehetünk szert, nagyobb önismeretet és komoly sikerélményt nyerhetünk. Egy krízishelyzetet mindenki máshogy él meg, az egyén pillanatnyi helyzetét?l, a korábbi –akár a családban korábban megélt hasonló – tapasztalatoktól és a rendelkezésre álló er?forrásoktól függ?en. Az alábbiakban leírt lehetséges nehézségek vagy könnyebbségek közül természetesen nem mindegyik vonatkozik mindenkire, és a lista tovább is b?víthet?.

Amikor ezt írom, a korlátozások sok helyen már csökkennek. Ez különböz? országokban eltér? lehet, annak minden el?nyével és hátrányával. Lehet, hogy ahol vagyunk, ott még szigorúbbak, vagy épp lazábbak a korlátozások, mint az otthon maradt családunk, szeretteink környezetében. Ez elbizonytalaníthat, feler?sítheti a távolság érzését. De segíthet is tudatosítani, hogy fizikailag hol vagyunk most valójában. Fontos, hogy továbbra is felel?sségteljesen járjunk el, de ne legyen b?ntudatunk a távolság okozta különbségek miatt!

Ahogy a krízishelyzet kezd elmúlni, kezdünk az új körülményekhez hozzászokni, illetve a „régihez” visszatérni –ez jelenthet megkönnyebbülést, de újabb er?próbát is. Lehetséges, hogy a felgyülemlett feszültség, szorongás most csapódik le, akár anélkül, hogy ezt tudatosan észlelnénk. Ez megjelenhet ingerlékenység, fáradtság, szorongás formájában, kellemetlen gondolatokként, vagy más formában is. Legyünk saját magunkkal és a körülöttünk lév?kkel türelmesek! Ha van rá módunk, beszélgessünk, írjuk le, próbáljuk feldolgozni, ami történt és történik, és ha szükség van rá, kérjünk segítséget.

Lehetséges problémák

Kett?s bezártság

A külföldi létnek legtöbbször egyik eleme az az érzés, hogy az ember nem magától értet?d?en része a körülötte lév? közösségnek. Ez a távolság-érzés feler?södhet a fizikai távolságtartás miatt, ami egy „kett?s bezártság” érzéséhez vezethet: egyrészt fizikailag vagyunk a lakáshoz kötve, másrészt feler?södik az eddigi, jól ismert közösségt?l (család, barátok, kollégák) való távolság érzése. Ez ijeszt? lehet, ha egyébként a jelenlegi, külföldi közösségben már otthonosan éreztük magunkat, és most hirtelen elkezdünk a korábbi közeg után vágyódni. Krízishelyzetekben hajlamosak vagyunk regresszióval, egy korábbi fejl?dési állapotra való visszatéréssel reagálni – mint ahogy a kisgyerek, ha kisebb testvér születik, hajlamos visszatérni korábbi, már kin?tt viselkedésformákhoz. Id?vel, ahogy az új helyzethez alkalmazkodunk, és találunk új, kreatív megoldásokat, általában a honvágy is mérsékl?dik.

Új kapcsolatok kialakítása

Egy új helyen mindig fontos az új kapcsolatok kialakítása. Ezek lehetnek barátok, de akár csak az, hogy tudom, ki lakik a szomszédban, vagy felismerem a kasszást a boltban. A valahová tartozás és a közösség iránti igény alapvet? emberi szükséglet. A fert?zést?l való félelem, az izoláció és a maszkhordás ezeknek nem kedvez. Jó, ha van már meglév? ismeretség, amire lehet építeni és tudatosítani: lehet, hogy a másik fél is tart  a fert?zésveszélyt?l, de neki is ugyanolyan nehéz a fizikai távolságtartás. Az is segíthet, ha van online lehet?ség felvenni, ápolni a kapcsolatot helyi ismer?sökkel, közösségekkel.

Utazás

A vírus miatti korlátozások közül valószín?leg az utazás korlátozása érinti legsúlyosabban a külföldön él?ket. A „hazalátogatás” lehet?sége még akkor is fontos, ha éppen nem tervezünk utazni, de tudjuk, hogy lehetséges. Ez csökkenti a szeparáció, azaz elválás miatti szorongást. B?ntudatot válthat ki, ha aggódunk az „otthon hagyott” családtagokért, ismer?sökért, esetleg valamilyen fontos eseményr?l maradunk le, vagy nem tudjuk személyesen is támogatni azt a hozzátartozót, barátot, akinek szüksége lenne rá. Fontos tudatosítani, hogy az utazás korlátozása rajtunk kívül álló tényez?, ami végs? soron a mi szeretteink egészségét is védi.

Ahogyan az utazási korlátozások enyhülnek, csábító lehet minél hamarabb megint „hazalátogatni”. El?re örülünk, hogy megint minden „visszatér a normálisba”. Ez er?t adhat, de a túlzott várakozás könnyen csalódáshoz is vezethet. A közvetlen személyes beszélgetések lehetnek mélyebbek, de sekélyesebbek is, vagy éppen feler?södhetnek a meglév? konfliktusok – f?leg, ha korábban sem volt zökken?mentes a kapcsolat, és ha a felek érzelmileg kifáradtak az elmúlt id?szakban.

Információhiány és kommunikáció

Krízishelyzetekben az információhoz jutás alapvet? fontosságú. A megfelel? tájékoztatás növeli a kiszámíthatóságot, csökkenti a kontrollvesztettség érzését és a szorongást. Biztonságot ad, ha tudjuk, mit tudunk tenni a veszély csökkentése és saját védelmünk érdekében.

Egy új helyen, új nyelvi környezetben sokszor nehezebb hozzájutni a fontos információkhoz. Nem biztos, hogy tudjuk, hogyan m?ködik a helyi egészségügyi és szociális rendszer, honnan kellene informálódnunk az aktuális szabályokkal kapcsolatban. A nyelvi akadályokat feler?sítheti a szorongás, pl. nem merünk visszakérdezni. Egy új nyelven beszélni, írni magában is fárasztóbb, nagyobb kognitív er?feszítést igényel, mint a megszokott nyelven. A szorongás, és ha nagyon fontos, hogy megértsük, amit hallunk vagy olvasunk, még fárasztóbbá teheti az idegen nyelv? kommunikációt. Segíthet, ha van olyan helyi szervezet, ami az információkat több nyelven rendelkezésre bocsátja. Nézzünk utána: mik a megbízható, jól érthet? és könnyen elérhet? információforrások, milyen hírportálokat, hírleveleket, ismer?söket követünk figyelemmel! A törvényi keretekr?l és aktuális szabályozásokról a konzulátus/követség honlapja is jó információforrás lehet.

Segítség helyben

A kiszámíthatóság mellett a biztonság iránti igény szintén alapvet? emberi szükséglet. A biztonság érzését segíti, ha tudjuk, hogy szükség esetén van segítség, van kihez fordulni, tudjuk, mit kell tenni – ez szintén a kontrollvesztés érzését csökkenti. Ezért fontos tudni, hogy milyen problémával kihez fordulhatunk. Érdemes egy nyugodt pillanatban végiggondolni, hogy kire, milyen ismer?sökre vagy intézményekre (pl. hotline, orvos) lehet számítani. Ennek két el?nye is van. Egyrészt, ha tudjuk, hogy szükség esetén kihez fordulhatunk, akkor feszült helyzetben könnyebb meg?rizni a nyugalmunkat. Másrészt, krízishelyzetben sokszor nem tudjuk nyugodtan végiggondolni, hogy milyen lépésekre lenne szükség, kihez forduljunk, nincs elég id? az információk és elérhet?ségek hosszas keresgélésére. Ez fokozottan igaz az esetleges egészségügyi problémákra, és családon belüli er?szak esetén vagy annak megel?zésére. A legtöbb helyen van orvosi ügyelet, krízis hotline, és speciális hotline családon belüli er?szak esetére!

Ahogy a korlátozások sok helyen oldódnak, az intézmények fokozatosan állnak vissza a személyes ügyfélfogadásra, rendelésre. Mindenképp érdemes el?zetesen utánanézni, hogy az adott intézménynél mik az aktuális szabályok. Lehet, hogy az orvos, pszichológus vagy szociális munkás számára is kényelmetlen az új helyzet, bizonytalan, hogy mennyire kell fizikailag távolságot tartani. A pontos információ, a helyzet közös tisztázása itt is sokat segíthet – ne féljünk erre rákérdezni!

Egészségügyi és szociális ellátás

Aki külföldön van, hajlamos összehasonlítani a helyi ellátási rendszert azzal, amit „maga mögött” hagyott. Ha a helyi egészségügyi és szociális rendszer magasabb színvonalú, az jelenthet megkönnyebbülést, de vezethet b?ntudathoz is. Fontos tudatosítani, hogy ez nem nulla-összeg? játék: attól, hogy a helyi ellátást vesszük igénybe, az nem csökkenti az otthon maradott rokonok, ismer?sök ellátásának színvonalát!

Lehetséges er?források

Fizikai távolságokat átível? kommunikáció

Aki külföldön van, az hamar kialakít különféle stratégiákat a fizikai távolságot áthidaló kapcsolattartásra. Ha gyakorlottak vagyunk a Skype, Zoom vagy más alkalmazások használatában, akkor könnyebb az átállás a fizikairól az online vagy telefonos találkozásokra. Ahogy a közösségi élet jó része is átkerül az online térbe, könnyebb ismét bekapcsolódni az „otthon hagyott” közösségek életébe is. Így a külföldön lév? fél kevésbé érzi magát elszigetelve, kizárva a közösségb?l, jobban tud (vissza-)kapcsolódni. Felemel? érzés lehet egy határokon átível? közös Zoom vagy WhatsApp hívás! Ezáltal új közösségek, új közösségi identitás is kialakulhat, pl. egy közös hobbi vagy vallási közösség körül. Ma már nem ritka, hogy egy korábbi baráti társaság „szétszóródik” a világ több országába. Az online kommunikáció feler?södése arra is lehet?séget ad, hogy most „összegy?jtsük” ezeket a szétszóródott ismer?söket. Jó ötlet lehet levél vagy képeslap küldése is – ilyenkor a várakozás izgalma, illetve az el?készítés, írás önmaga is kellemes lehet. Az élmények leírása pedig segíti azok érzelmi feldolgozását!

Online segítségnyújtás és ügyintézés

A különböz? szolgáltatások, f?leg az egészségügy és a szociális ellátás terén, gyakran nehezebben elérhet?k azok számára, akik külföldön élnek. Az online lehet?ségek b?vítése ilyen szempontból könnyebbséget jelenthet. Egyre több hivatal, orvos, de pszichológus is elérhet? anélkül, hogy fizikailag jelen kellene lenni. Ez az orvosi és pszichológiai segítségnyújtásban a nyelv miatt különösen is fontos – aki még nem érzi magát elég biztosnak egy idegen nyelven, annak nagy könnyebbség lehet, hogy az anyanyelvén tudja magát kifejezni. Az online pszichoterápia és pszichológiai tanácsadás sajátosságairól korábban e rovatban írtam.

Helyi beilleszkedés és akklimatizáció

Izoláció alatt a helyi kapcsolatok intenzitása csökken. Ezáltal lehetséges, hogy a hétköznapi problémákkal kevésbé konfrontálódunk, kevésbé érezzük, hogy külföldön vagyunk. Ha kevesebb a társas érintkezés, interakció, az önmagában több konfliktusforrást lecsökkent. Van id?nk visszahúzódni a saját magunk által kialakított környezetbe, kisebb a folyamatos megfelelési igény, jobban tudjuk szabályozni, hogy házon kívül mikor, kivel kommunikálunk. Van id?nk akár a nyelvtudásunkat fejleszteni, akár a helyi sajátosságoknak utánaolvasni. A híreken, TV-n, rádión keresztül kontrollált mennyiségben, nagyobb távolságból tudunk tájékozódni, jobban el tudjuk magunkat határolni a történésekt?l.