Életünk apró örömei

Frissítve: 2023. 02. 17.

A boldogságra és a beteljesülésre is (hosszan) fennmaradó állapotként tekintünk. De mi a helyzet az apró, minket váratlanul meglep? és ezzel mosolyra fakasztó boldogsággal, mi okoz nekünk örömet? Ezt a kérdést tette fel fogyasztóinak az idén 90 éves Medve sajt – a beérkezett válaszok elemzésében Ráskó Eszter pszichológus volt segítségükre.

az élmények megosztása már önmagában sokszorosítja a megélt öröm mértékét

Mik azok az események, történetek, amik olyan örömforrást jelentenek, amihez nem feltétlenül kell megnyerni a lottó ötöst - egyszóval: apróságok, amik boldoggá tesznek? Erre volt kíváncsi a felmérés. A kutatást 2000 f?s mintán végezték, a célcsoportot 18-59 éves n?k és férfiak alkották. A minta a f?bb demográfiai változók mentén – mint a nem, az életkor, a végzettség, a településtípus és az országon belüli régiók – reprezentatív volt. A válaszokat öt kategóriában vizsgálták, egyrészt, hogy mib?l fakad maga az öröm, magunk generáltuk vagy mások okozták, megfogható-e vagy sem, véletlen-e, csak én vagyok a részese vagy más is, illetve, hogy otthon történik-e vagy máshol?

Hirdetés

„Arra, hogy pontosan miben leljük örömünket, rengeteg tényez? van hatással – mondja Ráskó Eszter. – A személyiségjegyeinken kívül számít az anyagi helyzetünk, az életkorunk, a családi helyzetünk, a makro- és a mikrokörnyezetünk, az átélt életeseményeink. Hogy miért? Mert ezek formálják a vágyainkat. Az anyagi gondokból fakadó tehetetlenségérzést nyilván könnyebben oldja egy váratlan pénznyeremény, míg a gyermekeit?l távol él? szül?k szívesebben társasoznának az unokákkal, egy sokgyerekes anyuka pedig igazán gyönyörködne végre egy kicsit a naplementében.”

Család és barátok

Talán nem meglep?, hogy a legtöbben - a válaszadók 43 százaléka - az apró örömök kapcsán els?ként a családra asszociálnak és a velük közösen megélt pillanatokra, mint akár egy ebéd vagy egy kirándulás. Ezek mellett kiemelked? szerep jut az olyan esszenciális örömforrásoknak, mint egy jó nevetés, egy beszélgetés vagy maga a találkozás pillanata. Érdekesség, hogy a mosoly/ölelés kimagaslóan fontos a magyarok számára. A szeretteink mosolyánál nincs is számunkra nagyobb öröm. A pszichológus szerint ennek oka talán a metakommunikációs jelentésükben rejt?zik, hiszen mindkett?vel azt üzenjük, minden rendben közöttünk, kölcsönösek az érzéseink.
A családon kívül a másik „befutó” a tágabb ismeretségi kör, azaz a barátok és ismer?sök. A felmérés eredménye jól reprezentálja, hogy az élmények megosztása másokkal már önmagában sokszorosítja a megélt öröm mértékét. Fontos azonban kiemelni, hogy nem mindenki a társas interakciókban leli örömét: a válaszadók 7 százaléka számára az öröm valamilyen nyereményt jelent, mások pedig beérik az olyan természet által generált örömforrásokkal, mint a szép id?járás vagy egy nyíló virág látványa.
A kutatás eredménye alapján a fent idézett kifejezés kissé elavultnak tekinthet?, ugyanis, ha örömr?l van szó, igenis jobban szeretünk kapni vagy önmagunknak adni. Ez els?re talán kissé önz?en hathat, ugyanakkor a szakért? szerint van ennek egy egészséges olvasata is. Hiszen aki önmagának örömet tud okozni, az nagyobb valószín?séggel tud másokat is jókedvre deríteni. A válaszadók 34 százaléka azt preferálja, ha mások szereznek neki örömöt, 33 százalékuk pedig azt, ha küls? tényez? okozza azt.
A meglepetés ereje viszont itt is számottev?, hiszen az egész mintát figyelembe véve, a válaszadók 21 százaléka a váratlan örömök rajongója. Ha nem számítunk valamire, nincsenek el?zetes elvárásaink vagy elképzeléseink az események kimenetelével kapcsolatban, könnyebben éljük meg azokat önmaguk tökéletességében, összehasonlítva azzal, mint amikor már jó el?re álmodozunk róla. Ha összefutunk egy rég nem látott ismer?ssel, vagy ha éppen egy apró, kedves meglepetést kapunk a szeretteinkt?l, az mindenki napját feldobja.
Nem vagyunk viszont anyagiasak, hiszen a kitölt?k 62 százaléka a nem megfogható élményeket részesíti el?nyben, 58 százalékuk pedig kifejezetten vágyik rá, hogy mások is a részesei legyenek örömüknek. Sokunknak egy ritka virág virágzása, vagy éppen egy jól sikerült családi ebéd legalább akkora örömet jelent, mint a legdrágább ékszer, vagy egyéb értékes ajándék. Azt is tudjuk, hogy nyerni mindenki szeret, de a nyerés ténye önmagában sokkal fontosabb, mint a tárgyiasult nyeremény értéke. Gondoljunk itt például egy jó társasjátékra, ahol már maga a játék öröm.

N?k, férfiak – és az életkor szerepe

A n?k és a férfiak sem pendülnek kifejezetten egy húron a témában, mert amíg a n?k a nem megfogható elemeket, a családot, az érzelmi központra ható eseményeket állítják a fókuszba, addig a férfiaknál gyakoribbak az önállóan megélt örömök, a maguknak szerzett élmények és a megfogható elemek, mint például a tárgyi nyeremények. „Ennek egyrészt evolúciós okai vannak, másrészt pedig a kutatás szerint a férfiak kevésbé mozognak otthonosan az elvont fogalmak verbalizálásában – f?zi hozzá Eszter – Ezért lehet, hogy szívesebben merítenek a könnyebben megfogható válaszokból. Szándékosan nem azt mondom, hogy ?k jobban kedvelik a komfortzónájukat az önismeret gyakorlásánál, de tény, hogy náluk gyakoribb volt a ’nem tudom’ kifejezés.”
A másik nagy sz?r? az életkorunk. Minden életszakaszban másra vágyunk, míg húszas éveinkben a f?szerep a barátoké, a másokra gyakorolt hatásunké és az együtt megélt váratlan élményeké, addig id?sebb korunkban már a család és az otthon történ? események a fontosak. A húszas éveinkben építjük fel identitásunkat, ilyenkor ismerjük meg önmagukat, melyhez elemi szükséglet a társas interakció, hiszen a viselkedésünkr?l és a személyiségünkr?l a legkönnyebben a mások reakcióiból tudunk következtetéseket levonni. Ahogy viszont id?södünk, egyre specifikusabbá válnak a körülményeink, igyekszünk kiépíteni a saját érzelmi biztonságot nyújtó közegünket, ennélfogva az örömeink is jobban koncentrálnak azokra.

Tanulságként mindenesetre leszögezhetjük, hogy az apró kedvességek, a szeretet legapróbb megnyilvánulásai és hasonló örömforrások megédesítik a mindennapjainkat. Ügyeljünk tehát rá, hogy minél gyakrabban legyen benne részünk, és hogy másoknak is juttassunk bel?le!