A pszichiátriai betegek is merjenek segítséget kérni – és legyen elérhet? segítség!

Frissítve: 2023. 02. 20.

A pandémia hatásaként a közeljöv?ben a korábbi el?rejelzéseknél is nagyobb arányban növekszik a major depresszióban szenved? betegek száma.

A pszichiátriai betegek is merjenek segítséget kérni – és legyen elérhet? segítség!

A depressziós betegek gyakran nem fordulnak szakemberhez, állapotuk egyre romlik

A major depresszió a mentális zavarok közé tartozik, mely a gyermekek 1-2 százalékát, a serdül?k 4-8 százalékát, míg a feln?ttek 15 százalékát érinti élete során¹. Megfelel? kezelés nélkül a major depresszió súlyos funkciókárosodással járhat, mely a mindennapokra is rányomja bélyegét: negatív hatással van a munkára, a tanulásra, a társas kapcsolatokra, jelent?sen rontja az életmin?séget és fokozhatja az öngyilkosság rizikóját². A WHO 2030-ra a major depresszió társadalmi-gazdasági terheinek jelent?s emelkedését prognosztizálja⁴. A pandémia ezt az el?rejelzést felülírhatja, hiszen a szakemberek szerint a közeljöv?ben gyorsabban növekszik majd a depressziós betegek száma.

Hirdetés

„A major depresszió egy kezelend? pszichiátriai betegség, amit akkor tudunk gyógyítani, ha a depressziós beteg eljut hozzánk, szakemberekhez. Ha a páciens megkapja a megfelel? kezelést – pszichoterápiát és súlyosabb esetben kombinált kezelést, ami pszichoterápia és gyógyszeres kezelés együttesen – akkor újra „jól lesz”, ami azt jelenti, hogy ismét el tudja végezni a feladatait és tud kikapcsolódni is, ahogy a betegsége el?tt, tehát újra lesz öröme, kedve, ereje, önbizalma és tervei, hogy vigye az életét – mondta el Prof. Dr. Balázs Judit, gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.

Abban az esetben, ha a depresszióban szenved? személyek közvetlen közelében él?k megkérd?jelezik a betegség valódiságát és csupán gyengeségnek tartják azt, a betegek önbizalma és önértékelése tovább csökkenhet, ami depresszió fennállása esetén amúgy is alacsony. Mindezek miatt pedig a depressziós betegek gyakran nem fordulnak szakemberhez, állapotuk egyre romlik és a kezeletlen depresszió legsúlyosabb kimenetele, az öngyilkosság is bekövetkezhet.

„Jelent?sen segíti az érintettek szakemberhez jutását, ha a társadalomban ismert, hogy a major depresszió egy betegség, és az is, hogy milyen tünetei lehetnek, illetve, hogy kezelhet? ez a betegség. Ebben az edukálásban nekünk, pszichiátereknek nagy szerepünk van. Lényeges az is, hogy az ellátás könnyen elérhet? legyen a betegek számára, valamint természetesen az, hogy korszer? pszichiátriai ellátórendszer m?ködjön jól képzett, elegend? szakemberrel. Továbbá azt gondolom, hogy mindehhez szükséges, hogy a társadalmunkban alapérték legyen az egymás iránti tolerancia és tisztelet, és így ne jelentsen stigmát az sem, ha fennáll valakinél pszichiátriai betegség” – mondta el Prof. Dr. Balázs Judit.

A pandémia megnehezíti, súlyosbítja a depressziós vagy arra hajlamos gyermekek és feln?ttek életét. A lassan egy éve tartó bizonytalanság, a folyamatosan jelen lév? stressz, számos korlátozás és az esetlegesen megélt veszteségek (családtag, barát, de akár munkahely és biztos megélhetés elvesztése) még az egészséges embereket is megviselik.

„Fontos, hogy ebben a nehéz id?szakban még jobban figyeljünk magunkra és a környezetünkben él?kre, és ismerjük fel, ha azt érezzük magunkon, vagy látjuk egy családtagunknál, barátunknál, kollegánknál, hogy „nincs jól”. Sokat segítenek a depresszió megel?zésében is az egészséges életmóddal kapcsolatos, tehát bárkinek szóló tanácsok: egészséges étkezés, megfelel? mennyiség? alvás, napi ritmus kialakítása, mozgás és a szabadban, természetes fényben töltött minél több id?. Amennyiben pedig továbbra is fennáll a rosszkedv, az ingerlékenység, az alvászavar, a kilátástalanság-érzés, akkor forduljunk szakemberhez” – tanácsolja Prof. Dr. Balázs Judit.

A szakember a továbbiakban elmondja, hogy a gyermek- és fiatalkorban is kialakulhat abetegség, tehát ezt a korosztályt is figyelemmel kell kísérni, mert már ezekben az életkorokban is el?fordulhat a depresszió. Ráadásul a tüneteket mindkét korosztályban gyakran nehéz felismerni: a gyermekek még kevésbé tudják megfogalmazni ezeket az érzéseiket, gyakran a magatartásuk változik meg, míg serdül?k esetében egészséges esetben is „belefér”, hogy magába forduló, vagy széls?séges érzelmei vannak. Itt is sokat tud tenni a környezet, ha észreveszi a szül?, a pedagógus, egy barát, hogy a gyermek vagy a fiatal nem olyan, mint korábban. A fiataloknál, és különösen a depressziós fiataloknál is már megjelenhet az alkohol- illetve/vagy más szerhasználat. Mindezek pedig növelik az öngyilkosság rizikóját, ami a közlekedési balesetek után a második leggyakoribb halálok a 18 évnél fiatalabbak körében³.

„Jelenleg a pszichiátria is részt vesz a Covid-19 betegek ellátásában. A pandémia hosszú távú társadalmi hatása ma még teljességében megbecsülhetetlen, de folynak nemzetközi és hazai vizsgálatok is arra vonatkozóan, milyen hatással van a világjárvány a mentális betegségekre. Az eddigi vizsgálatokból úgy t?nik, hogy fel kell készülnünk a megnövekedett számú pszichiátriai, azon belül is major depressziós beteg ellátására. Fontos, hogy ekkor is megfelel? intézményrendszer és elég szakember álljon rendelkezésre” – hangsúlyozta Prof. Dr. Balázs Judit, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.

Irodalom: