Tulajdonos és alkalmazott

A mikrovállalkozások bukásának leggyakoribb oka az, hogy létrehozóik cégükre nem befektetésként tekintenek.

Míg egy munkahely legfontosabb jellemzője, hogy az egyik ember előírja a másiknak, hogy mit kell csinálnia és a legtöbbször azt is, hogy hogyan, cserébe a beosztott bankszámláján minden hónap végén ott landol a havi fizetés – akár jól megy a cég szekere, akár nem.

A tulajdonos számára azonban a vállalkozás nem munkahely, hanem pénztermelő gép. Sok friss vállalkozó nehezen tudja megemészteni a gondolatot, hogy a cégét végső soron akkor építi fel jól, ha az hosszú távon akkor is jövedelmet termel számára, ha ő maga egyetlen percet sem dolgozik benne. Érthető a kezdő vállalkozó cégéhez fűződő érzelmi viszonya: csillogó szemekkel tekint a jövőbe és minden, a cégben történő mozzanat szinte euforikus érzéssel tölti el.

Hirdetés

Az elvetett mag kicsírázik

Ha valakinek van egy marék búzája, azt megőrölheti és kenyeret tud sütni belőle: nem lesz valami nagy kenyér, de már aznap megeheti és estére már újra éhes lesz – búza nélkül. Ha azonban ezt a marék búzát elveti (azaz a későbbi jelentősen nagyobb termés reményében vállalja a kockázatot, valamint lemond a jelenbeli étkezésről egy későbbi nagyobb termés reményében), öntözi (további befektetés), gondozza (munka, tudás és idő befektetése), akkor a sokszorosát fogja visszakapni az eredetileg elvetett maréknyi búzának.

Azt is hozzá kell tenni, hogy ezt a jövőtervezésen, hosszú távon való fegyelmezett beosztáson alapuló gazdálkodást azok nem érzik konstans önsanyargatásnak, akiknek ez közel áll a személyiségéhez. Napjaink kulturális klímája ezt a vállalkozói magatartást ismeri el, így könnyen érezhetik magukat félresikerültnek azok az emberek, akik nem akarnak vagy nem képesek örökké a jövőre gondolni, számolni, beosztani, tervezni. Ráadásul nem könnyíti meg a dolgukat az az ingeráradat, mely meditáció, zen vagy éppen mindfulness címén súgja a fülükbe, hogy éljenek a mának, ragadják meg a jelen pillanatát.

Ilyen a vállalkozás természete is, mely egy befektetés, kockázatvállalás. Vállalkozni nem könnyebb, nem nehezebb, nem jobb és nem is rosszabb, mint bérért dolgozó munkavállalónak lenni, hanem más. A vállalkozó ember a biztonságot, pontosabban a biztonság érzetét áldozza fel a szabadság érzetéért cserébe.

Szerepek

Egy cégből két csatornán át juthat bevételhez a tulajdonos. Az egyik a munkabér. A tulajdonos maga is a vállalkozásban dolgozik, weboldalt szerkeszt például, vevőket hajt fel, irodát takarít. Ez mind munka, és másodlagos, hogy ő végzi-e, illetve egy fizetett alkalmazott vagy egy nem fizetett családtag.

Számolsz-e a munka bérével?

Minden munkatevékenységnek van ára (munkabér és járulékok), döntő, hogy a tulajdonos számol-e velük legalább papíron. Egy induló kis- vagy mikrovállalkozásból bár a tulajdonosok nem szoktak munkabért felvenni, azonban az első pillanattól kezdve jól teszik, ha regisztrálják, hány munkaórányi weboldal-szerkesztés, vevőfelhajtás vagy irodatakarítás történt és ezeknek a tevékenységeknek mennyi az ára. Ha ez a nyilvántartás elmaradozik, a tulajdonosoknak végül igen torz képük lesz a munkaköltségekről.

A másik csatorna a tulajdonosi pénzfelvét, amit osztaléknak neveznek. Azt figyeltem meg ügyfeleim körében, hogy míg némelyikük a tőzsde világában egészen jól eligazodva tisztában van az osztalék (dividend) fogalmával, addig saját induló kisvállalkozásuk esetében fel sem merül a jövedelemszerzés e formája.

Osztalékot akkor lehet felvenni, tehát akkor lehet a tulajdon jogán jövedelmet húzni a cégből, ha a vállalkozás nyereséges. Az osztalékfelvétel egy stratégiai döntés eredménye: a létrejött hasznot elviszi a tulajdonos a vállalkozásból vagy visszafordíthatja (retain) azt a vállalkozásba.

Az osztalékból például vásárolhat a tulajdonos csillogó sportkocsit. A sportkocsi is lehet eszköze a haszonszerzésnek, ha a vállalkozó olyan körökben forog, ahol egy következő üzleti lehetőség felcsillanása miatt döntő e státuszszimbólum megmutatása. Ám akármilyen hanyag mozdulattal száll ki a sportkocsiból, ő munkavállaló, sales-kolléga, hiszen kihasználva az autó presztízs-értékét, ő maga hozza az üzletet a cégnek – legyen az bármilyen zsíros is.

Ajánlott irodalom

Michael E. Gerber (2007): A V mítosz. Miért sikertelen a legtöbb induló vállalkozás, és mit kell tennünk saját üzletünk érdekében? Bagolyvár Kiadó, Budapest.