COVID-19: delírium és demencia?

Frissítve: 2021. 10. 19.

Noha a legtöbben már nagyon unják a koronavírust, sajnos még mindig nagyon sok a megválaszolatlan kérdés vele kapcsolatban.

A beteg dezorientált, nem tudja, hogy hol van és azt sem, hogy miért

Ezek között a legkényelmetlenebbek a vírusfert?zés hosszú távú hatásaira vonatkoznak. Azt már biztosra vehetjük, hogy a súlyos lefolyású fert?zés rendkívül gyakran jár együtt delíriummal. A delírium tulajdonképpen a tudatállapot hirtelen leromlása, a beteg viselkedése ilyenkor zavarttá válik, nem tudja orientálni magát térben és id?ben. Az intenzív osztályra került koronavírus fert?zöttek több mint felénél jellemz?, ami leginkább azért rémiszt?, mert az utóbbi évek eredményei alapján úgy t?nik, hogy a delíriumot átélt személyek között jóval magasabb a demencia kialakulásának valószín?sége.

Hirdetés

Delírium az intenzív osztályon

Bizonyára mindenki hallotta már, hogy a koronavírus által okozott betegség súlyossága nagyon széles határok között változhat. Van, aki enyhe megfázásként éli meg az esetet, viszont a kevésbé szerencsések intenzív osztályra kerülnek, mesterséges lélegeztetésre szorulnak. A mesterséges lélegeztetés már önmagában is épp elég aggasztó, azonban tovább rontja a helyzetet, hogy ennek komoly pszichológiai és neurológiai következményei is lehetnek. A korai felmérések arra utaltak, hogy az intenzív osztályon kezelt betegek akár 80%-ánál alakulhat ki delírium, de az újabb, nagyobb elemszámmal készült, megbízhatóbb vizsgálatok is 55%-ra teszik ezt a számot.

A delírium tulajdonképpen egy tudatállapotra utal, ami hirtelen lép fel és a legf?bb ismérve a zavarodottság. A beteg dezorientált, nem tudja, hogy hol van és azt sem, hogy miért. A környezetének csak részleteit észleli, hallucinációk és téveszmék is jelentkezhetnek. Utóbbiak talán épp az észlelés hiányosságainak áthidalása miatt alakulnak ki. A betegek gyakran sejtenek ártó szándékot a környezetükben. Egy beteg például meg volt róla gy?z?dve, hogy a n?vérek lef?részelték a végtagjait, és meg akarják ölni ?t. Volt, aki gyíkokat látott a szobája falán, és állandóan a b?züket érezte. Akadt olyan is, aki azt képzelte, hogy zuhan, és vegytiszta rettegéssel várta a földet érést.

Miért olyan gyakori a COVID-os betegeknél a delírium?

A legújabb adatok tükrében úgy t?nik, hogy az intenzív osztályon kezelt koronavírusos betegek több mint fele él át delíriumot. Az intenzív osztályon egyébként sem ritka a delírium, de átlagosan csak a betegek körülbelül harmada érintett. A COVID esetében mutatkozó nagyobb arányra többféle magyarázattal próbálkoztak a szakért?k.

A delírium neurofiziológiai hátterét egyel?re nem teljesen értik a kutatók. Igen valószín?, hogy az éberséget szabályozó agytörzsi hálózat, a felszálló ébreszt? rendszer m?ködésének zavara felel?s érte. Ezt akár maga a koronavírus (SARS-CoV-2) is okozhatja, hiszen egyel?re nem kizárt, hogy bejuthat az agyba. Ha kifejezetten a vírus élettani hatásának következménye a delírium, akkor valószín?bb, hogy a keringés és a légzés akadályozásával csökkenti az agyba jutó oxigén mennyiségét és ezzel okoz zavart az idegrendszer m?ködésében.

Elképzelhet? azonban az is, hogy a mesterséges lélegeztetés miatt szükséges szedatívok okozzák a delíriumot. Noha a szedatívok els?dleges funkciója a légcs?be helyezett cs? által kiváltott reflexes köhögés megakadályozása és a fájdalom enyhítése, a szedatív gyógyszerek mindegyike hatással van a felszálló ébreszt? rendszerre. A súlyos koronavírusos betegek a szokásostól hosszabb id?re szorulnak mesterséges lélegeztetésre. Ezalatt folyamatosan adagolják nekik ezeket a gyógyszereket, ezzel talán növelve a delírium kialakulásának valószín?ségét is.

A járvány ugyanakkor megnehezíti azoknak a módszereknek az alkalmazását is, melyekkel akár 40%-kal is csökkenthet? a delírium kialakulásának valószín?sége. Ezek közül a legfontosabb az lenne, hogy a beteg rendszeresen láthassa szeretteit, mivel az emberi kontaktus segít orientálódni térben és id?ben, és az ismer?s arcok látványa megnyugtató lehet. Ez viszont a járványhelyzetben nem megoldható.

Milyen következményei lehetnek a delíriumnak?

A delírium önmagában is épp elég nagy probléma, az igazi veszély viszont abból fakad, hogy hosszabb távon is megnehezítheti az egykori betegek életét. Az USA-ban poszt-intenzív terápiás szindrómaként (post-intensive care syndrome – PICS) emlegetik azt a tünetegyüttest, mely az intenzív osztályon kapott kezelést követ?en alakul ki egyes pácienseknél. Gyakran jelentkeznek érzelmi zavarok az intenzív osztály elhagyását követ?en, például depresszió, vagy poszttraumás stressz szindróma. Gyakoriak még az alvászavarok is, melyek egyébként lehetnek az érzelmi problémák komplikáció is.

Gyakorta el?fordul a kognitív hanyatlás is, ami például a figyelmi és emlékezeti funkciók leromlását takarja, és gyakran valamilyen súlyos neurodegeneratív betegség el?szeleként jelentkezik. A kognitív hanyatlással diagnosztizált személyek jelent?s részénél alakul ki id?vel demencia, ami mondjuk az Alzheimer-kórhoz vagy akár a Parkinson-kórhoz köthet?. A delírium és a demencia közötti összefüggésre az utóbbi években figyeltek fel igazán a neurológiában.

A demencia a figyelem, az emlékezet, a nyelvi képességek, az érzelmi szabályozás és motivációs folyamatok progresszív leromlását takarja, leggyakrabban id?s korban jelenik meg. Számos utánkövetéses vizsgálat mutatta ki, hogy a delíriumot átélt betegek között jóval gyakrabban alakul ki demencia. Egyes szakért?k úgy tippelik, hogy a delíriumos betegek körülbelül harmada fel sem épül tartósan, hanem folyamatosan romlik az állapota, vagyis egyes esetekben egyenes út vezet a delíriumtól a demenciáig.

Egy vizsgálatban például 560 id?s, 70 év feletti embert követtek, akiknek nagyjából a fele delíriumot élt át egy komoly orvosi beavatkozást követ? lábadozás alatt. Ezeknél a személyeknél az id?skori kognitív hanyatlás nagyjából háromszor súlyosabb volt, mint a másik csoportban. Egy brazil kutatócsoport valamivel kisebb és id?sebb mintán azt mutatta ki, hogy a delíriumot átélt páciensek 32%-ánál jelentkezett kés?bb a demencia, míg a nem delíriumos személyeknek csak 16%-ára volt igaz ugyanez. Ezzel összhangban van egy idén végzett metaanalízis is (az efféle vizsgálatok több kutatás eredményeit elemzik). A metaanalízis 23 tanulmány alapján arra a konklúzióra jutott, hogy a delíriumot átél? személyeknél megkétszerez?dik a demencia kialakulásának esélye. Végül vannak olyan tanulmányok is melyek a delírium hossza és a kés?bbi kognitív hanyatlás súlyossága között tártak fel pozitív kapcsolatot, vagyis az eredményeik arra utalnak, hogy minél hosszabbra nyúlik a delírium, annál nagyobbra n? a valószín?sége a demencia kés?bbi kialakulásának.

A delírium egyel?re egy kevéssé értett jelenség, amelynek kezelése nem kifejezetten hatékony. Egy amerikai kutatócsoport kifejlesztett egy módszertani csomagot, amivel elvileg 40%-kal csökkenthet? a demencia kialakulásának valószín?sége. A módszer lényege, hogy óvatosabban határozzák meg a szedatívok mennyiségét, állandóan monitorozzák a légzést és a tápanyagellátást, a megvilágítást a napszakhoz igazítják, naponta sétáltatják a beteget és ami talán a legfontosabb, hogy igyekeznek biztosítani a családtagok jelenlétét. Ezeket jelent?sen megnehezíti a COVID, részben valószín?leg emiatt is olyan gyakori a delírium a fert?zötteknél.

Egyel?re az is nagy kérdés, hogy milyen a delírium és a demencia között fennálló kapcsolat természete. Elképzelhet?, hogy a delírium egyszer?en nagyobb valószín?séggel alakul ki olyan személyeknél, akik egyébként is hajlamosabbak a demenciára, de az is el?fordulhat, hogy a delírium kialakulása maga hajlamosít a demenciára. Ezt a kérdést fontos lesz mihamarabb megválaszolni, hogy az egészségügy fel tudjon készülni a COVID esetleges hosszú távú következményeire. Sokan ugyanis attól tartanak, hogy a COVID következtében az elkövetkez? évtizedekben jelent?sen meg fog növekedni a demenciával él? személyek száma. Az eddigiek alapján ez a félelem nem alaptalan.

Az utóbbi néhány hónapban számos országban kezd?dtek utánkövetéses vizsgálatok, amikben az intenzív osztályon kezelt betegeket monitorozzák. Ezeknek a tanulmányoknak természetesen csak évek múlva lesz eredménye, de legalább számíthatunk rá, hogy a kutatók jobban fogják érteni a delírium és a demencia közti összefüggést, ami minden bizonnyal segíteni fogja ezen állapotok kezelését és megel?zését is.

Delírium és demencia