Dietetikai megfontolások a COVID-19 járvány idején, 2021-ben

Frissítve: 2023. 02. 20.

Az optimális táplálkozás az egészség egyik legmeghatározóbb eleme.

Dietetikai megfontolások a COVID-19 járvány idején, 2021-ben

legalább napi 5 adag zöldség és gyümölcs fogyasztása javasolt

A megfelel? étrend összefüggésbe hozható a COVID-19 által okozott súlyos akut tünetek megjelenésének (SARS-CoV-2) mérséklésével is. A kutatások alapján megállapítható, hogy az elhízás f?leg akkor járt magasabb számú kórházi tartózkodással, ha minél fiatalabbakat érintett. Az id?sebb feln?tt korosztályban inkább a krónikus betegségek megléte fokozta a COVID-19 okozta súlyos tüneteket, ami összefügg az életmódunkkal. Életmódváltoztatással a gyakoribb krónikus állapotok, mint például a cukorbetegség, a magas vérnyomás és az elhízás mérsékelhet?k vagy megel?zhet?k. Az általam feldolgozott kutatás 48 dokumentumot tekintett át, ami a COVID-19 és a táplálkozás kapcsolatával foglalkozott. Ezeket különböz? táplálkozástudományi és egyéb orvosi szakmai szervezetek állították össze.

Hirdetés

Étrendi megfontolások

A dokumentumok 70 százaléka legalább napi 5 adag zöldség és gyümölcs fogyasztását javasolta. Különösen a citrusfélék, a zöld és narancssárga szín? növények fogyasztása indokolt, emellett érdemes beiktatni napi egy zárt marék diófélét is, mint száraz gyümölcsöt. Ezáltal fokozottan tudjuk fedezni szervezetünk A, C, D, E, B komplex és cink-, szelénszükségletét, amik immunrendszerünk fontos modulátorai. Továbbá a gyümölcsök és zöldségek magas folyadék-, antioxidáns- és rosttartalmuknál fogva szerepet játszanak a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a súlygyarapodás kontrollálásában, amik a COVID-19 szöv?dményeinek legsúlyosabb faktorai között szerepelnek. Az A, B6, B12, C, D, E vitamin, a cink és a szelén hatással vannak az immunsejtek érésére, fejl?désére, s elengedhetetlenek a T és B limfociták normális m?ködéséhez. Befolyásolják az antitest-termelést és m?ködést, a sejtes immunválasz során is szükségesek, ami a kórokozók felismerését és elpusztítását jelenti. Az el?z?ekben felsorolt tápanyagok emellett közvetlenül kórokozóellenes hatással is rendelkeznek és mérséklik a gyulladásos reakciókat. A dokumentumok egyharmada különös hangsúlyt fektetett a cinkre és a C, A és D vitaminra.. Ezek nagyobb mennyiségben megtalálhatóak a húsokban, halakban, salátafélékben, hüvelyesekben, tejtermékekben, olajos magvakban, tojásban, citrusfélékben, kiwiben, eperben, brokkoliban, karfiolban, süt?tökben, sóskában, spenótban, édes burgonyában és répában stb. A friss zöldség-gyümölcs után a tápanyagok számára a legkímél?bb tartósítási forma a gyorsfagyasztás, majd ezután a szárítás és végül a konzerves-üveges eljárás következik. Érdemesebb els?sorban az otthon készített ételekben gondolkodni, és nem az el?re (félig-teljesen) elkészített termékekben.

Sokszor már-már elcsépelten hangzik a vízfogyasztás fontosságára felhívni a figyelmet. Azonban 1-2 dl vízcsökkenés nemcsak a koncentrációt és a fizikai teljesít? képességet rontja, hanem az immunm?ködést is. A szervezet nyálkahártyáján (szájüreg, orr, szem stb.) lév? véd?vonal megfelel? testnedv-kiválasztás esetén tartalmazza a kell? mennyiség? immunsejteket. A megfelel? típusú zsírsavak, mint az omega 3 és omega 6 – amelyek bizonyos növényi olajokban és a tengeri halakban fordulnak el? jelent?sebben – szükséges mértékben történ? fogyasztása mérsékli a légutak gyulladásos citokinjeinek felszabadulását..

Szervezetünk egyik fontos enzimje az ACE2 (angiotenzin-konvertáló enzim 2), ami a tüd?, a szív, a vese és az emészt?szervek sejtjeinek membránjához kapcsolódik. Az ACE2 révén csökken a vérnyomás. Egyes vírusok – mint például a COVID-19 – f?leg ezen az ACE2-n keresztül tudnak bejutni a sejtbe. Az étrend befolyásolja a vérben kering? ACE szintjét, így a feltételezések szerint a fehérjékben gazdagabb ételek, a fermentált (erjesztett) tejtermékek, a savanyú káposzta gátlólag hatnak a COVID-19 vírus sejten való megköt?désében. Ezzel szemben az egyszeresen telített zsírsavak, mint például az állati zsírok és a pálmazsír kedvez?tlenek. Ezzel összefüggésben állhat, hogy a dél-német régióban magas volt a COVID-19 által bekövetkezett halálozás, ahol magas zsírtartalmú étrendet követnek, szemben az északi régiókkal. Bulgáriában, Törökországban és Romániában gyakori az erjesztett tejtermék vagy savanyú káposzta fogyasztása, és itt jóval alacsonyabb elhalálozást tapasztaltunk.

A testösszetétel hatása

Az elhízás megnöveli a súlyos tüd?gyulladással járó szöv?dmények kockázatát, ami kórházi ellátással jár együtt. Az elhízás els?sorban a fiatalabbak körében járt együtt magasabb kórházi szöv?dménnyel, id?sebbek esetében meghatározóbb volt a krónikus betegségek megléte, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség. A nem megfelel?en összeállított testsúlycsökkent? étrend olyan mérték? energiamegszorítással járhat együtt, ami nemcsak az immunm?ködést ronthatja, hanem a szükséges egyéb vitamin és ásványianyag-bevitelt is súlyosan veszélyezteti. Az alapanyagcserénknél kevesebb energiabevitel pedig a közismert jojó-effektushoz vezet.

Étrendkiegészít?k

A megadózisú vitaminok és ásványi anyagok toxikusak lehetnek, továbbá kölcsönhatásba kerülhetnek egyes gyógyszerekkel. A túlzott bevitel – még ha a gyakorta emlegetett „a felesleg úgyis kiürül” eszmét nézzük is – problémás lehet. Sokszor ugyanúgy hozzászokáshoz vezethet a magasabb dózis, mivel a szervezet alkalmazkodik az irreálisan magas bevitelhez, így rontja a bélb?l való felszívódását és fokozza a kiürülési útvonalakat. Az étrendkiegészít?b?l történ? vitaminbevitel nem helyettesíti az egészséges táplálkozást, ezt a gyártók nem véletlenül írják rá a termékekre. A kutatások arra is rávilágítanak, hogy a természetes ételekkel elfogyasztott vitaminok másképp viselkedhetnek, mint kapszulázott társaik. A zöldségekben és gyümölcsökben el?forduló természetes színanyagok is gyulladáscsökkent?, daganatellenes hatással bírnak, ami azonban étrendkiegészít?kben egyértelm?en nem igazolt.

Csomagolás

A COVID-19 ételekkel történ? terjedésére nincsenek bizonyítékok. Egyértelm?en nagyobb probléma a boltokban gyakran tapogatott felületekkel – mint például a mérlegek gombjaival, bevásárlókocsikkal – való érintkezés. A COVID-19 fém- és m?anyag-felületeken 3 napig aktív.

***

A COVID-19 súlyos szöv?dményeinek elkerüléséért tehát életmódunkkal is tehetünk, amit nemzetközi tudományos kutatások is alátámasztanak. Egyrészt az immunm?ködéshez szükséges tápanyagok biztosításával, gyulladáscsökkent? anyagok megfelel? bevitelével, továbbá egy kedvez?bb testsúly kialakításával. A már meglév? krónikus betegségek, mint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szakszer? étrendterápiával el?nyösen befolyásolhatók, ez pedig nemcsak az alapbetegséget és lehetséges szöv?dményeit, hanem a kórházi ellátást okozó tüd?gyulladás kialakulásának veszélyét is csökkenti. Az életmódváltás gyakorlati megvalósítása érdekében – különösen betegségek esetén – dietetikus szakember bevonása javasolt.

MIPSZI hírlevél

Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.

Feliratkozom