A kutyaagy képes különbséget tenni a nyelvek között

Frissítve: 2022. 10. 18.

A világon most el?ször sikerült kimutatni, hogy egy nem emberi agy is meg tud különböztetni egymástól két nyelvet. Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói legújabb agyi képalkotásos vizsgálatukban azt találták, hogy a kutyaagy érzékeli, ha emberi beszédet hall, és más-más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán. A kutatás a NeuroImage c. folyóiratban jelent meg*.

A kutyaagy képes különbséget tenni a nyelvek között

Vajon a kutyáknak is felt?nnek a nyelvek közötti különbségek?

"Pár éve költöztem Magyarországra Mexikóból, hogy az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoportjánál kezdjem meg a posztdoktori munkámat. A kutyám, Kun-kun is velem jött. Mikor megérkeztünk Budapestre, elgondolkodtam, vajon felt?nik-e neki, hogy itt más nyelven beszélnek az emberek, hiszen addig lényegében csak a spanyol nyelvvel találkozott” — meséli Laura V. Cuaya, a cikk els? szerz?je. “Tudjuk, hogy az emberek már csecsem?korban, még miel?tt megtanulnának beszélni, képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket. De vajon a kutyáknak is felt?nnek a nyelvek közötti különbségek? Hiszen nem tanítjuk ?ket kifejezetten arra, hogy hogyan hangzik egy adott nyelv. Ennek kiderítésére egy agyi képalkotásos kísérletet terveztünk, amiben Kun-kun és 17 másik kutya vett részt. A kutyák mind ki lettek képezve arra, hogy képesek legyenek mozdulatlanul feküdni az MR készülékben a vizsgálat alatt. Minden résztvev? kutya csak egy nyelvet hallott a gazdájától egész életében: a magyart vagy a spanyolt. A kísérlet során A kis hercegb?l játszottunk le nekik részleteket magyarul és spanyolul, hogy összehasonlítsuk az agyi válaszaikat az általuk ismert és nem ismert nyelvre. Továbbá a szövegrészleteket egészen rövid szeletekre darabolva és összekeverve természetellenes ingereket is el?állítottunk. Ezeket az ingereket arra használtuk, hogy megnézzük, a kutyák egyáltalán felismerik-e a különbséget a beszéd és a nem-beszéd között.”

Hirdetés

A kutatók azt találták, hogy a kutyák beszédre és nem-beszédre adott agyi válaszainak mintázata különbözött az els?dleges hallókéregben, függetlenül attól, hogy az ismert vagy az ismeretlen nyelvb?l származtak az ingerek. A kutatók ugyanakkor arra nem találtak bizonyítékot, hogy a kutyaagy el?nyben részesítené a beszédet a nem-beszéddel szemben. "A kutyaagy, hasonlóan az emberek agyához, képes elkülöníteni a beszédet a nem-beszédt?l. Ugyanakkor a beszédszer?ség érzékelésének mechanizmusa más lehet, mint emberek esetében: míg az emberi agy különös becsben tartja a beszédet, addig a kutyák agya feltehet?en egyszer?en a hanginger természetességét érzékeli" — magyarázza Raúl Hernández-Pérez, a cikk társszerz?je.

A kutatás másik fontos eredménye az volt, hogy a kutyák agya a magyar és a spanyol nyelvet is képes volt megkülönböztetni. Erre abból következtettek a kutatók, hogy egy másik agyterületen, a másodlagos hallókéregben eltér? mintázatokat találtak az agyi válaszokban a két nyelvre. Ráadásul minél id?sebb volt egy kutya, az agya annál jobban el tudta különíteni a két nyelvet. “Minden nyelvnek megvannak a saját hangzásbeli jellegzetességei. Az eredményeink arra utalnak, hogy a kutyák életük során egyre jobban megtanulják, hogy hogyan hangzik a gazdájuk nyelve” — folytatja Hernández-Pérez.

“El?ször sikerült kimutatnunk, hogy egy nem emberi agy is képes megkülönböztetni egymástól az emberi nyelveket. Ez a felfedezés azért izgalmas, mert megmutatja, hogy nem csak az ember tudja számon tartani a nyelvek hangzásbeli sajátosságait. Azt azonban továbbra sem tudjuk, hogy minderre csak a kutyák képesek-e, vagy más fajok is. Vajon az ember közelében töltött több tízezer év során lezajlott agyi változások hozzájárultak ahhoz, hogy a kutyák ma ért?bb füllel hallgassák a beszédet? Ennek megválaszolására további kísérletekre van szükség" — összegzi Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezet?je.**

“Az érdekl?d?knek pedig azt is elárulhatom, hogy Kun-kun ugyanolyan jól érzi magát itt, mint Mexikóvárosban. Életében el?ször látott havat és imád a Dunában úszni. Reméljük, hogy a többi kutyatársával együtt továbbra is segít majd nekünk abban, hogy egyre jobban megértsük a beszédészlelés evolúcióját” — mondja Cuaya.

Forrás: ELTE Etológia Tanszék sajtóközleménye

Fotók: Kubinyi Enik?. Raúl Hernández

----

*Speech naturalness detection and language representation in the dog brain (szerz?k: Laura V. Cuaya, Raúl Hernández-Pérez, Boros Marianna, Deme Andrea és Andics Attila).

** Galériánk 7. képén dr. Andics Attila Barackkal

Dr. Csányi Vilmos kommentárja

"Kutyás el?adásaim, beszélgetéseim során gyakran kérdezik t?lem, hogy mikor fognak beszélni a kutyák. Általában 50 évet mondok, már vagy húsz éve. Ez persze humor. Régi tanítványaim hallani sem akarnak err?l a lehet?ségr?l, köti ?ket a tudományos munkák értékelésének fegyelme. Én már szabad vagyok és azt látom, hogy egyre több olyan adat kerül el?, ami a beszél? kutya irányába mutat, és ebb?l a legtöbbet éppen az Etológiai Tanszéken fedezték fel. A beszámolóból kiderült, hogy a kutyák megkülönböztetik a különböz? nyelveket, egy korábbi kísérletb?l az derült ki, hogy a kutyák, akárcsak a gyerekek, a hallott hangfolyamból képesek a szavakat leválasztani. Ezek a kísérletek persze nem a beszéd képességér?l szólnak, de el?feltételei annak. A legfontosabb el?feltétel az, hogy valaki képes legyen az egyszer? nyelvi közlést megérteni. A kutyák biztosan nem értik a komplex gondolatokat, de sok kisebb szót igen, err?l minden kutyatulajdonos beszámolhat. A megértés után jöhet a saját nyelvszer? hangadás. Janka kutyám számos egyszer? hangot hallat, aminek sajátos jelentése van, be akar jönni, öt óra van, el kéne indulni, abból a finom falatból szeretnék egyet, megjött kutyabarátja és hasonlóak. Annak idején az ember is ilyen egyszer?en kezdhette. A mai id?kben meg némi genetikai segítséggel fel is gyorsíthatnánk a folyamatot. Én bizakodó vagyok, ötven év…"

MIPSZI hírlevél

Kérje a friss cikkeket és szakmai újdonságokat e-mailben.

Feliratkozom