A jó apa pénzt keres, míg anya babázik?

Miközben a gyermekek vágynak arra, hogy min?ségi érzelmi kapcsolatot alakítsanak ki apjukkal, társadalmi szinten valahogy mégis az anyát tekintjük els?dleges gondozónak

a köt?dést és szenzitív odafordulást segít? hormonális változások az apákban is végbemennek

Nem túl régóta dolgozom iskolában és családsegít?ben pszichológusként, mégis, szinte azonnal világossá vált, hogy az apák mennyire fontos szerepet töltenek be gyermekeik lelki fejl?désében. Többnyire az apai bevonódás hiánya szembeötl?. Miközben a gyermekek vágynak arra, hogy min?ségi érzelmi kapcsolatot alakítsanak ki apjukkal, társadalmi szinten valahogy mégis az anyát tekintjük els?dleges gondozónak. Az apáknál elfogadjuk, ha családfenntartókként otthon inkább pihenésre vágynak a gyermekkel töltött id? helyett. Lehet, hogy szemléletváltásra van szükségünk…

Hirdetés

Az apai szerep

Korszakonként és kultúránként mást jelent apának lenni. Voltak már az apák mindenható pátriárka, erkölcsi irányt?, kenyérkeres?, férfi példakép, s?t az anyával egyenérték? gondozó szerepben is a történelem folyamán. Azt, hogy az apa mint egyén melyik szerepet tekinti magára érvényesnek, számos tényez? befolyásolja, amelyek közül sok a megélt tapasztalatokból táplálkozik. Ezek eredhetnek hozott családi mintákból, óvodából, iskolából, munkából, de a partner, vagy épp a társadalom elvárásaiból is. Utóbbit tükrözik hazánkban a családok helyzetének könnyítését célzó politikai intézkedések, amelyek nagyban meghatározzák, melyik szül? mennyire tud aktív résztvev?jévé válni a család életének.

Segítség a családnak

A Magyar Államkincstár leírása alapján minden keres? anya igénybe vehet szülés után 24 hét szabadságot, ebb?l 2 hét kötelez? (az apák 5 napot vehetnek ki). Ez alatt igényelhet Csecsem?gondozási díjat (CSED), amelynek összege 2021 júliusa óta a naptári napi jövedelem 100 százalékából számítandó. A vér szerinti apa csak abban az esetben veheti igénybe a támogatást, ha az anya meghalt, ha egészségi állapota miatt igazoltan kikerült a háztartásból, vagy ha megsz?nik a felügyeleti joga. Természetesen az anya jelenléte, amennyiben szoptat, rendkívül fontos a gyermek számára, de érdekes adalék, hogy a csecsem?gondozási díj az örökbefogadásnál is els?sorban az anyát illeti meg, csak a feltüntetett feltételek esetén veheti igénybe az örökbefogadó apa.

A díjazásra csak az a szül? jogosult, aki annak id?tartama alatt nem végez keres?tevékenységet. Aki az els? félévben keres?tevékenységet folytat, vagy a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el, a Gyermekgondozást segít? ellátás (GYES) igénybevételét?l is elesik. Mind a CSED, mind a GYES hatalmas segítség a b?vül? családnak – ám ha élnek vele, az azt jelenti, hogy miközben az apa dolgozik, az anya otthon marad a csecsem?vel, és legalább fél évig nem folytathat keres?tevékenységet. Ez olyan családi felosztáshoz vezethet, amelyben az egyik fél, jelen esetben az apa több er?forrást termel a család részére, a család fejévé válik, és kevésbé vesz részt a csecsem? gondozásában. Mindez azt jelenti, hogy – legalább a szülést követ? fél évben – a családi szerepek a magyar családok többségénél a hagyományos családmodellt követik. S általában ez kés?bb is megmarad…

Számos kutatás mutatott rá arra, hogy bár a n?k egyre növekv? mértékben vesznek részt a munkaer?piacon, ami növeli a családi kasszához való pénzügyi hozzájárulásukat, még mindig másodlagos keres?knek számítanak. Bérük általában alacsonyabb, mint partnerüké, és kereseti erejük nem feltétlenül biztosítja a megfelel? er?forrásokat a kapcsolatban. Ezáltal az anya visszatérése a munka világába sokszor nem jelenti a családi feladatok újrafelosztását. Kialakul a „második m?szak”, amikor továbbra is az anya végzi az otthoni teend?ket – munka után. Az apa szerepe tehát továbbra is a család fenntartása, és bár az anya is dolgozik, az ? feladata marad a háztartás és a gyerekek ellátása. Holott az apai gondozás, az egészséges apa-gyermek köt?dés számos kutatás szerint meghatározó a gyermek fejl?dése szempontjából.

Mi a helyzet az apa-gyermek kapcsolattal?

A fejl?déslélektani kutatásokban a nyolcvanas évekt?l kezdve a bevonódó, gondozó apák kapták a f?szerepet. Az eredmények meglep?en egységesek voltak. A hagyományos – kenyérkeres? apából és gondozó anyából álló – családokból érkez?khöz képest az apjukkal meleg, szeret? kapcsolatot ápoló gyermekek magasabb empátiát és jobb kognitív képességeket mutattak. Kevésbé gondolkodtak nemi sztereotípiák mentén, és inkább hitték, hogy ?k, nem pedig kontrollálhatatlan küls? tényez?k irányítják az életüket. Michael Lamb, a fejl?déslélektan ma is aktív kutatója szerint ezek a különbségek több okra vezethet?k vissza. El?ször is, ha a szül?k sem a klasszikus, nemi szerepeik szerinti felosztást követik, a gyermek sem fogja. Másodszor, a kognitív el?ny onnan származhat, hogy a bevonódó apa mellett általában egy gondozó anya is jelen van, így a gyermek két szül?t?l kap ingereket, melyek fejlesztik gondolkodási képességeit. Harmadszor, a szül?k boldogabbak és a kapcsolatukkal is elégedettebbek, ha megosztják feladataikat. A bevonódó apa közelebb kerülhet gyermekéhez, az anyának pedig jut ideje magára. Mivel a család egy rendszer, a szül?k elégedettsége a gyermekre is kihat.

Modernebb kutatások az apai empátia pozitív hatásait hangsúlyozzák. Ehhez el?ször érdemes tisztázni, mi is az empátia. Alfred Adler úgy fogalmazott, hogy „empatizálni valakivel annyi, mint látni a szemével, hallani a fülével és érezni a szívével” – és tényleg ennyi.

Eyal Abraham, a Columbia Egyetem professzora és munkatársai longitudinális kutatásukban bizonyították, hogy ha az apa empatikus a kisgyermekkel, az kés?bb, 5 éves korban jobb érzelemszabályozáshoz vezet. Az empatikus apa érzékenyen reagál gyermeke megnyilvánulásaira, esetleges problémáira, ez pedig rendkívül jelent?s szerepet játszik a biztonságos apa-gyermek köt?dés kialakulásában.

Ugyanígy az empátia számos kutatás szerint hozzájárul a szül?k közötti kiegyensúlyozott kapcsolathoz is. A romantikus kapcsolat min?ségének javítása érdekében a párterápia egyes megközelítései is gyakran fókuszálnak az empátiára, amely tehát elengedhetetlen készség a jó szül?vé és jó társsá váláshoz egyaránt. Szerencsére fejleszthet? is…

Apa is lehet empatikus?

Az apai empátia a tudományos világban csak a közelmúltban kapott figyelmet. Ennek egyik oka az empátiás készség terén a férfiak és n?k között feltételezett különbségben keresend?. Az, hogy ez mennyire a társas hatások és mennyire a nemi eltérések következménye, még nem „lejátszott meccs”. Az azonban biztos, hogy mind az apákban, mind az anyákban a gyermek születését?l számított 6-8 hétben meghatározó hormonális és agyi változások mennek végbe, s empatikusabbá válnak. Ez az id?szak a szóbeli kommunikáció hiánya miatt kritikusnak számít a csecsem? szükségleteinek felismerése és kezelése szempontjából, így itt van a legnagyobb szükség és lehet?ség az empátia fejl?désére.

Abraham egy kutatásában els?dleges gondozó anyák és apák hormonális és agyi változásait figyelte. Eredményei azt mutatják, hogy a köt?dést és szenzitív odafordulást segít? hormonális változások az apákban is végbemennek, az empátiás agyi aktiváció is er?södik – csakúgy, mint az anyákban. A változás azoknál az apáknál a leger?sebb, akik aktívan részt vesznek a csecsem? ellátásában. Amikor napi rendszerességgel gondozzák, ugyanúgy ráhangolódnak, ugyanolyan érzékenyek a csecsem? jelzéseire, mint az anyák. Ebb?l arra következtethetünk, hogy a hormonális változás ugyan „megágyaz” az apai empátiának, de a gondozói magatartás mélyíti el igazán. . Az apa és a csecsem? között leginkább a fizikai kontaktus a meghatározó. Egy másik kutatás eredménye alapján ugyanis azok az apák, akik a szülés után aktívan részt vesznek a gondozási tevékenységekben, táplálják az újszülöttet vagy segítenek a szoptatásban, inkább mutatnak köt?d? magatartást, például a csecsem?t a kezükben úgy helyezik el, hogy lássák az arcát, illetve gyakrabban beszélgetnek a babával.

Mit mutat saját kutatásunk?

Online kutatásunk során 41 apa empátiás készségét mértük fel els? gyermekük születése el?tt, majd a születés után 2-3 hónappal. Feltevésünk az volt, hogy az empátia fejl?désében nem önmagában a születés, hanem a csecsem? gondozása lehet a kulcstényez?.. Ezt úgy tudtuk mérni, hogy a gyermek születése el?tt arról kérdeztük az apukákat, szerintük milyen gyakran kellene egy apának részt vennie különböz? gondozói tevékenységekben, mint például a fürdetés, a pelus cseréje, vagy épp a babával való játék. Kés?bb pedig arra voltunk kíváncsiak, mennyire aktívan kapcsolódnak be ezekbe a feladatokba. Bár a felsoroltak elég változatos tevékenységek, a rájuk adott válaszokat együttesen, a gyermekkel töltött id?, a vele való foglalkozás mutatójaként kezeltük, hisz a cél annak felmérése volt, ki mennyi id?t tölt a kisded mellett.

Eredményeink alapján azok az apukák, akik eredetileg fontosnak tartották, hogy bevonódjanak a csecsem? gondozásába, és aktívan részt is vesznek abban, valóban magasabb empátiát mutatnak. Azoknál az apáknál azonban, akik nem tartották fontos apai feladatnak a gondozást, de kés?bb mégis részt vesznek benne, csökken az empátia. Sok oka lehet ennek, de azt nem nehéz elképzelni, hogy ha ezt kényszernek élik meg, akkor a baba jelzéseit sem nyitottan, empatikus odafordulással, inkább jelent?s stresszforrásként kezelik.

Itt kezd?dik a mi felel?sségünk. Mert a gyermeknek szüksége van az egészséges köt?désre mindkét szül?vel. Tehát miel?bb meg kell kezdenünk a szemléletformálást. Az egyén hozzáállása ugyanis, ahogy arról már szó volt, a megélt tapasztalatokból táplálkozik – és ezek a tapasztalatok jöhetnek az iskolából, a családból, a partnert?l. Ha a családpolitikai intézkedések nem is teszik lehet?vé, hogy a fiúk és férfiak felismerjék, milyen meghatározó az apai szerep, a pedagógusok, a pszichológusok, a szül?k és az élettársak segíthetnek ebben.