Mi történik a Z generáció mentális egészségével?

A mentális betegségek – melyeket gyakran megbélyegzések sora kísér – rendkívül felülreprezentáltnak t?nhetnek a fiatalabb generációkban. A Z generáció (az 1996 és 2010 közt születettek) mentális nehézségeire sokszor ignorálóan, rosszabb esetben megvet?en reagálnak az id?sebb generációk.

A negatív hozzáállás okai közt két dolog hangsúlyos: egyrészt a kevesebb látenciában maradt mentális betegség miatt úgy t?nhet, manapság a fiatalok „problémásabbak”, másrészt er?teljesen él az a közvélekedés, hogy az elmúlt évtizedekhez képest jobb anyagi körülmények ellenére megjelen? mentális problémák a „hálátlanság” vagy az „elkényeztetés” megnyilvánulásai.

A Z generáció tagjai sokak szerint szerencsésnek érezhetik magukat, miután minden mutató javuló életkilátásokról számol be. Szüleik generációja (általában X generáció) a korábbi korosztályokhoz képest jelent?sebb megtakarítással rendelkezik. A nevelési szokások liberálisabbá és elfogadóbbá váltak, az otthoni környezet emiatt gyakran nyugodtabb, a mentális egészségre nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint régen. Csökkent a szül?-gyerek viszonyban megjelen? hierarchia, a tekintélyelv?ség jelent?sége, a gyerekeknek több beleszólásuk van a család ügyeibe, a tervekbe, célokba. Minden bizonnyal fontosabbnak gondolják a teljes kör? önmegvalósítást, mint régen, kevésbé kezelik negatívan az elhúzódó tanulmányi éveket, tovább lakhatnak otthon. Mégis mi lehet az oka, hogy a Z generáció mentális állapotának mutatói nem javultak úgy, ahogy az a fentebb leírtak miatt elvárható lenne?

Hirdetés

Az Amerikai Pszichológiai Társaság (American Psychological Association) 2019-ben megjelent beszámolója szerint a Z generáció tagjainak mindössze 45%-a nyilatkozott pozitívan a saját mentális egészségér?l, ez a szám a „millennial” (1981–1996) generációnál 56%, az X generációnál 51%, egyes id?sebb korosztályoknál pedig meghaladja a 70%-ot.

A fiatalokat most sokkal jobban megviselik a negatív hírek, információk. Amíg ezeket közülük több mint 50% jelent?s stresszforrásnak min?sítette, addig a feln?ttek esetében a válaszolók alig 40%-a gondolta annak. A média felel?ssége itt megmutatkozik: a lájkvadász, clickbait tartalmak akár mentális egészségromlást is okozhatnak.

A legnagyobb gond a stressz és a szorongás. A WHO adatai szerint a fiatalok csaknem 5%-a szenved valamilyen szorongásos zavarban (pl. generalizált szorongás), ami, még ha nem is t?nik úgy, valójában magas szám, ráadásul nem jelenti azt, hogy a többi 95% egyáltalán ne lenne érintett. Egyes felmérések szerint ugyanis az említett generáció körülbelül fele tapasztal esetenként er?s szorongást.

Az amerikai Mentális Betegségek Elleni Nemzeti Szövetség (National Alliance on Mental Illness) felmérésében a fiatal feln?ttek 11, a középiskolások 20%-a számolt be valaha felmerült komoly öngyilkossági gondolatokról, és az utóbbi korosztály 9%-a öngyilkossági kísérletr?l. Ez pedig ijeszt?en magas szám. Egy szintén amerikai, egészségügyi statisztikákkal foglalkozó központ adatai szerint a 2000-es évek végét?l növekedés figyelhet? meg a fiatalok által elkövetett öngyilkosságok számában, a növekedés a 15–19 évesek között a legnagyobb. A kutatások arról is beszámolnak, hogy a világban bekövetkez? negatív változások: az anyagi bizonytalanság, a növekv? költségek miatt kialakuló kilátástalanság, a klímaváltozás vagy a b?nözés er?szakos megnyilvánulásainak növekedése (terrorizmus, lövöldözések) kétségkívül tényez?k a fiatalok mentális állapotának negatív tendenciáiban. De ide tartozik a tanulmányokkal, az ezt körülvev? magas elvárásokkal kapcsolatos szorongás és stressz is. Nem segít a rendkívül megnövekedett közösségimédia- és telefonhasználat sem, ami több kutatás szerint is negatívan hathat a mentális egészségre. A Covid-járvány alatti elszigeteltség és bizonytalanság pedig szintén rontott a fiatal generáció mentális egészségén.

A szül?k nagy része az X generáció tagja, amely a korábbi korosztályoknál ritkábban házasodott, illetve a házasságaik gyakrabban értek véget válással, és ez bizonytalanabb családi légkört idéz el?. A karrier, a munka megnövekedett jelent?sége és a rohanó életmód miatt a gyerekekre is kevesebb id? jut, a komoly, mély beszélgetések elmaradhatnak, a figyelem, az odafigyelés csökkenhet. A Z generációban sok gyerek n? fel apa nélkül, ennek negatív következményeir?l rengeteg statisztika számol be, kiemelve, hogy ez akár többszörösére növelheti az öngyilkosság, a depresszió, a kés?bbi hajléktalanná válás, a szegénység és a b?nözés kockázatát is. A harmonikus otthoni légkör, a szül?k mentális egészsége, az ?szinte beszélgetések mind segítenek megel?zni a kés?bbi mentális problémák kialakulását.

Vannak reményt kelt?, pozitív tendenciák is. A Verywell cikke szerint a Z generáció tagjai sokkal nyíltabban beszélnek mentális problémáikról, így csökken a megbélyegzés, és az is egyre inkább elfogadást és pozitív visszajelzéseket kap a társadalomtól, aki segítséget kér ilyen jelleg? problémái kezelésében. Ráadásul a professzionális segítség is gyakrabban valósul meg, mint a korábbi generációknál, a mentális problémák ritkábban maradnak diagnosztizálatlanul.

Tudatossággal, beszélgetéssel, segítséggel és odafigyeléssel hatalmas változásokat lehet elérni, éppen ezért kiemelten fontos az érzelmekr?l való kommunikáció és ennek prioritásként való kezelése.

Fülöp Ádám – pszichológushallgató, Pécsi Tudományegyetem