Az árstop hatása a vásárlói magatartásra

Az ársapkaalapú szabályozás olyan rendszer, melynek során maximálják a fogyasztóktól beszedhet? bevétel összegét. Röviden egyfajta maximált hatósági árat jelent. Az els? ársapkás termékek körét – többek között a kristálycukor, a búzaliszt és a csirke far-hát maximált árát – 2021 ?szén hirdették ki.

Az els? kört tavaly novemberben újabb követte, a bevezetett módszer április 30-ig érvényes. Habár a fogyasztók által leggyakrabban vásárolt, alapvet? élelmiszerek kapcsán igyekeztek visszafogni a drágulást, ezt csupán közvetlen módon sikerült megoldani, hiszen a kiesést a többi termék árába igyekeztek beépíteni a keresked?k. Nem csoda tehát, hogy vásárlói szokásaink az elmúlt id?szakban átalakultak.

Készletfelhalmozás és hiány

Ahogyan az 2021 és 2022 ?szén is tapasztalható volt, egy-egy bejelentés rendkívüli módon befolyásolja a vásárlói szokásokat. Így lehet például, hogy a korábban biztosnak tekintett ellátás a kristálycukor kapcsán hirtelen megsemmisült, és azóta sem állt helyre. A hiány oka leginkább azzal magyarázható, hogy amikor hirtelen befagyasztják egy termék árát, a fogyasztók jelent?s része akkor is megvásárolja azt, ha korábban abszolút nem tette. Így például „boldog-boldogtalan” csirkemellet eszik hónapok óta, vagy 2,8%-os tejjel issza a reggeli kávét. Mindennek az oka visszavezethet? arra, hogy ezek a fogyasztók sokkal árérzékenyebbek, döntéseiket inkább az ár, és nem maga a termék befolyásolja. Náluk valószín?leg hegyekben áll a kristálycukor és a finomított étolaj, miközben mások csak az ötödik üzletben találnak bel?lük a heti szükségleteikhez. Természetesen a kiskeresked?k beszerzési politikája is hozzájárul a hiányhoz, de sokkal kisebb mértékben. Ez azonban teljesen érthet?, hiszen miért érné meg nekik az egyre magasabb beszerzési áron megvett terméket kevesebbért értékesíteni? Bár a mennyiségi korlátozás némileg kordában tartja a korábban említett fogyasztók készletfelhalmozását, és ezáltal csökkenti a készlethiány mértékét is, ám teljes mértékig a probléma nem lesz megoldható.

Hirdetés

Érzékelt inflációs mérték

Az elmúlt évben a legnagyobb mértékben az élelmiszerek ára növekedett. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a hatósági áras termékeken „megspórolt” összegeket olykor kamatostól megfizetjük a többi terméken. Nem mellesleg az árak emelkedését a ténylegesnél is magasabbnak érzékelhetjük, hiszen minden fogyasztó eltér? szokásokkal rendelkezik. El?fordulhat, hogy valaki korábban is kizárólag az ársapkás alapvet? élelmiszereket vásárolta, a többség azonban nem. Felmérések szerint az élelmiszerek köre csupán a havi kiadások kisebb részét teszi ki, ezen belül pedig még kisebb részt tudhatnak magukénak a hatósági áras termékek. Ráadásul az infláció mértéke sem érint egyformán mindenkit. Nem véletlen tehát, hogy a fogyasztók jelent?s része sokkal magasabbnak érezheti a drágulást a tényleges adatoknál.

Ugyanazt, csak másként?

A közelmúlt magas inflációs értékét sajnos a jövedelmek növekedésének mértéke meg sem közelíti. A családok reáljövedelme egyre sz?kösebb a havi kiadások fedezésére, ami a korábbi szokások átalakításához vezet. A kevésbé nehéz helyzetben lév?knek elegend? csupán a termékek árkategóriájában változtatni, például az áruházláncok saját márkás termékeit vásárolni a felkapottabb márkákkal szemben. Súlyosabb esetben azonban olyan termékekr?l kell lemondani, amelyek korábban a bevásárlás alapját képezték. A drágulások következtében egyes családok ugyanazon értékért kevesebb élelmiszert vásárolnak, míg mások kosarának értéke jelent?s mértékben növekedett, pedig ugyanazon termékek vannak benne, mint korábban. Mindez úgy, hogy legtöbb esetben a nagyobb havi bevásárlásokat több kisebb körre kell bontani, hiszen az ársapkás termékekre vonatkozó mennyiségi korlátozás miatt többször vissza kell térni az üzletbe.

Forrás: creditline.hu