Mire figyeljünk iskolaválasztásnál?

Ilyentájt, év elején a kisgyermekes szül?kre új feladatok várnak: az iskolaválasztás. Nemcsak az óvoda után kell valahogy kiigazodni a számtalan lehet?ség közt, de általános iskola után, közben is felmerül a kérdés: hova tovább? Egy jól kiválasztott iskola szuper élményeket, barátságokat hozhat a gyerekeknek, és a tanuláshoz való hozzáállást is meghatározhatja egy életre.

Els? találkozásunk az iskolaválasztás kérdésével az óvoda nagycsoportjában történik. Itt a kérdés mindenekel?tt az, hogy gyermekünk megérett-e az iskolakezdésre. A magyar jogszabályok szerint az a gyerek, aki az adott év augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. Indokolt esetben azonban a szül? kérelmet nyújthat be az Oktatási Hivatalnak, és ha ez támogatja a kérést, a gyerek további egy évig maradhat az óvodában. Ezenkívül a pedagógiai szakszolgálat (korábban: nevelési tanácsadó) is megállapíthatja egy kisgyerek sajátos nevelési igényét (SNI), illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségét (BTMN), és javasolhatja a további egy óvodai évet (ebben az esetben szül?i kérelem benyújtására sincsen szükség). Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy gyerekünk menjen-e iskolába, kérjük ki nyugodtan az óvón?k véleményét is, hiszen ?k azok, akik nap mint nap látják ?t különböz? feladat- és játékhelyzetek során, meglátásaik sokat segíthetnek a döntésben.

Hirdetés

A következ? nagy kérdés, hogy melyik iskolát válasszuk. Mik azok a szempontok, amiket érdemes figyelembe vennünk a döntés meghozatalakor?

Triviális, de annál fontosabb alapelv: a gyereknek választjuk az iskolát, nem magunknak. Persze nagyon fontos, hogy a szül? olyan iskolába járassa a gyerekét, ami neki is tetszik, de végs? soron a gyerek az, aki a hét nagy részét a választott iskola falai között fogja tölteni. Rengeteg olyan tényez? van, amit természetesen nem tudunk el?re megjósolni, de azért van néhány szempont, amit érdemes átgondolni.

• Ki lesz a tanítója, milyen tanárok fogják tanítani? Iskolai nyílt napokon az ismerkedésre is van lehet?ség. Egy ilyen alkalom során képet kaphatunk arról, milyen típusú személyiség a tanító, milyen tanítási elveket alkalmaz, mennyire elkötelezett, hogyan beszél a diákokról, és mennyire illik a habitusa a gyerekünkhöz. Ha a találkozás során nem érezzük úgy, hogy szívesen rábíznánk a gyerekünket, érdemes tovább keresgélni. Ha van rá lehet?ség, a nyílt napokon vegyenek részt a gyerekek is, ismerkedjenek meg ?k is a tanítókkal, tanárokkal. Látva azt, hogy ?k hogyan érzik magukat egy adott iskolában, könnyebb lehet a szül?k számára is a döntés. Nagyobb gyerekek, kamaszok esetében még lényegesebb bevonni ?ket a döntéshozatalba. Az ? korukban nagyon fontos tapasztalat, hogy meghallgatják és figyelembe veszik ?ket az ilyen döntésekben, nem pedig a fejük felett történik minden fontos elhatározás.

• Miket szeret csinálni a gyerek? Ha tehetséges valamilyen területen (zene, rajzolás, sport), akkor el lehet gondolkozni speciális, tagozatos iskolákon. Ne feledkezzünk meg arról, hogy gyakran ezekre a helyekre külön felvételi szükséges, tájékozódjunk id?ben! A két tannyelv? iskolákban jellemz?en túljelentkezés van, érdemes tehát minél hamarabb utánanézni, mikor és hogyan kell felvételizni ezekbe az intézményekbe.

• Mennyire siker- és teljesítményorientált az iskola? Sok gyereket a versenyhelyzet és a magas elvárások kifejezetten motiválnak, de vannak olyanok is, akikb?l ez a fajta hozzáállás szorongást vált ki.

• Természetesen a gyerek igényei mellett nagyon fontosak a mi benyomásaink is. Ha úgy érezzük, nem járnánk szívesen egy adott iskolába, akkor ?t is nehéz lesz a hét öt napján ott hagyni.

• Nem árt még a beiratkozás el?tt körbejárni az iskolákat, kicsit megtapasztalni az ottani atmoszférát. Van udvar, elég tér a gyerekeknek a játékhoz? A falak fehérek, vagy sok-sok gyerekrajz díszíti ?ket? Mit látunk a már ott tanuló gyerekeken: élvezik az ottlétüket, vagy inkább frusztráltak, szorongók?

• Fontos szempont lehet, hogy az iskola ne legyen túl nagy távolságra az otthonunktól. Járjunk utána, melyik iskola tartozik körzetileg hozzánk, érdemes el?ször azt az iskolát jobban megismerni.

• Állami/alternatív fenntartású/egyházi iskolák?

Hiba lenne azt feltételezni, hogy egy állami iskola nem nyújthat ugyanolyan min?séget, mint egy magániskola. Végs? soron a pedagógusok azok, akik életet visznek egy tanórába, és ez nem a magániskolák kiváltsága.

Jelenleg körülbelül 40 modern alternatív iskola m?ködik Magyarországon. A legismertebb reformpedagógiai iskolák a Waldorf és a Montessori. Az alternatív iskolák többsége magánfenntartó (alapítvány vagy egyesület) kezében van, így a szül?knek havonta/félévente tandíjat kell fizetni. Ugyanez a helyzet a nemzetközi iskoláknál is. Bár minden pedagógiai irányzat és alternatív iskolai program más és más, közös bennük a gyerekközpontú nevelési szemlélet és a pedagógiai differenciálás, vagyis az iskola alkalmazkodik a gyerekek egyéni igényeihez. Ha ilyen iskolákban gondolkozunk, a budapesti családok el?nyben vannak: a f?városban m?ködik a magán- és alapítványi iskolák 37 százaléka.

Összességében: tájékozódjunk több forrásból, de tartsuk szem el?tt, hogy nincs két ugyanolyan gyerek: ami az egyiknek bevált, nem biztos, hogy a másiknak is beválik.

Hasznos linkek:

https://www.oktatas.hu/kozneveles/tankotelezettseg/tankotelezettseg_halasztasa

http://02.fpsz.hu/iskolaerettsegi-vizsgalat/

Hesz Rebaka pszichológus