Egyéni és kollektív traumáink

Egy esemény akkor is traumatikus lehet, ha nem vagyunk közvetlenül érintettek. S?t, azokra a generációkra is hatást gyakorolhat – akár tudattalanul –, amelyeknek tagjai leszármazottjai az elszenved?nek. Ha azonban készen állunk rá, az emlékezés, illetve mások számunkra is er?t adó történetei lehet?séget adnak a közös gyógyulásra.

A megtörtént események által inspirált Anne Frank bújtatója cím? minisorozat május 2-án debütált a Disney+ csatornán, és Miep Gies inspiráló történetét mutatja be, aki kulcsszerepet játszott a Frank család elrejtésében. ? volt az, aki megtalálta és meg?rizte a fiatal lány naplóját. Dienes Angéla pszichológus ennek kapcsán beszélt arról, hogyan kezelhet?ek az átélt vagy örökölt traumák hatásai.

Kutatások szerint a traumák hatása úgy is eljuthat a következ? generációkhoz, hogy a stresszhormonok szabályozásában érintett gének m?ködését befolyásolja még azok szervezetében is, akik közvetlenül nem voltak részesei az eseménynek. Egyfajta traumaátvitel történik, s mindez hatást gyakorolhat arra, miként lesznek képesek köt?dni, érzelmeiket kifejezni, bízni a világban és embertársaikban. Ráadásul a társadalomban mindez hosszú távon is kollektív traumatizációt okozhat.

Hirdetés

A tünetek sokfélék lehetnek, és az érzelmi, viselkedésbeli reakciók széles skáláján mozoghatnak. El?fordulhatnak alvásproblémák, szorongás, pánikrohamok, ingerlékenység, függ?ségek, csakúgy, mint depresszió, illetve különböz? egyéb érzelmi és testi panaszok. Az egyik legfontosabb sajátos kihívás a holokauszt kapcsán, hogy a veszteségfeldolgozás többréteg?: a szeretett személyek elvesztésével, illetve az ? nehézségeikkel, veszteségeikkel kapcsolatos gyász mellett megjelenik a kihívás, miként lehet szembenézni az emberi m?ködés ilyen szint? mélységeivel, ami magától értet?d? módon szülhet mérhetetlen indulatot, mély szomorúságot és további nehéz érzéseket. Amennyiben készen állunk rá, az emlékezés, illetve mások számunkra is er?t adó történetei lehet?séget adnak arra, hogy újra nyugtázzuk bizonyos események elfogadhatatlanságát, és arra is, hogy ezekb?l közösen gyógyulhassunk.

Nemcsak az egyéni utak, de a család és a kulturális közeg is fontos szempont. Egyéni terápiában a pszichológusok mélyreható interjúval kezdik a munkát, melynek során nem csupán az illet? saját élettörténetével kapcsolatban tesznek fel kérdéseket. Megjelenhetnek fontos családi történetek is, amelyek alapot adhatnak arra, hogy a transzgenerációs trauma kérdéseivel foglalkozzunk.

De a gyógyulásban a közösségi összekapaszkodásnak is hatalmas szerepe lehet. Ha lehetséges, és úgy érezzük, készen állunk erre, mindenki érzelmi igényeinek és érzelmi határainak megfelel?en beszélgessünk családtagokkal, hogyan gondolkodnak, éreznek a múlttal kapcsolatban. Óriási támogató ereje van annak, ha megosztjuk az érzéseinket, gondolatainkat valamilyen közösségben is, hiszen így átélhet?, hogy nem vagyunk egyedül a fájdalmunkkal. A tabu, a hallgatás azáltal traumatizál, hogy érezzük a jelenlétét valamilyen nagyon nehéz tartalomnak, esetleg szenvedünk a hatásaitól, de nem feltétlenül tudunk vagy beszélünk róla. Ugyanakkor nem mindegy, mikor és milyen formában vagyunk képesek magunkban átdolgozni bizonyos traumatikus tartalmakat. Szintén inspiráló lehet, ha olyanok – ez esetben például holokauszttúlél?k – történetét hallgatjuk, akik éppen saját megküzdésükön és gyógyulásukon keresztül segíthetnek bennünket is közelebb kerülni saját er?forrásainkhoz.

Egy fiatal lány naplója, ami a történelem és a kultúra része lett

A naplóírás hatékony eszköz érzelmek kifejezésére, gondolatok strukturálására és a minket ér? események feldolgozására. Segíti a feszültségoldást azáltal, hogy az érzelmek, gondolatok papírra kerülnek, tehát segíti az egyént a terheivel való megküzdésben. Anne Frank esetében még egy speciális tényez? is szerepet játszott: saját, egzisztenciális szorongással teli világában talált egy célt, hogy valami jelentéssel teli tartalmat hozzon létre, ami egyben segít neki az események feldolgozásában és egy reményteli jöv?kép kialakításában. Mindez végül nemcsak az ?, de mások számára is több szempontból hatalmas értéket teremtett. Az ilyen és ehhez hasonló kulturális értékek áttekintése és továbbadása nagyon fontos lehet a kollektív feldolgozás folyamatában. Kiemelt szerepük lehet abban, miként tudunk a kultúrából er?t meríteni, és megragadni a számunkra legfontosabb értékeket, majd ezeket hogyan adjuk tovább a következ? generációknak.

Anne Frank története a világon szinte mindenkinek ismer?s lehet, azt azonban már kevesebben tudják, hogy kik segítettek több mint két évig bújtatni a „hátsó traktusban” lakó családokat. A megtörtént események által inspirált, National Geographic gyártásában készült Anne Frank bújtatója cím? minisorozatból ez is kiderül. Miep Gies inspiráló története – aki kulcsszerepet játszott Anne Frank és családja elrejtésében – mindenki számára er?t adó példa lehet.