Miért elégedettebbek a konzervatívok?

Korunk politikai helyzete rendkívül megosztott képet mutat szerte a világon. Az olyan demokráciákban is, mint Németország, Franciaország vagy az Egyesült Államok, látszólag egyre inkább polarizálódó társadalmak rajzolódnak ki. Ebben leginkább olyan országok vannak érintve, amelyekre a kétpártrendszer, azaz két párt váltakozó hatalma jellemz?.

A polarizációhoz feltehet?en er?sen hozzájárul a média, a pártok és politikai szerepl?k – akár közvetett – támogatását élvez? televíziók, internetes hírportálok, valamint a közösségi média is. Ezt több, az elmúlt öt évben végzett kutatás is alátámasztja. Persze a legtöbb közösségi médium olyan algoritmus alapján épült fel, amely a felhasználók számára a nekik feltehet?en pozitív érzelmeket okozó tartalmakat részesíti el?nyben. Ez egyrészt lehet pozitív is, hiszen mindamellett, hogy növeli a használati élményt, javíthat a mentális egészségen azáltal, hogy a felhasználó egyáltalán nem vagy ritkábban találkozik olyan tartalommal, amely negatív érzelmeket váltana ki bel?le, mint düh, szomorúság vagy ingerültség. Negatív hatása lehet viszont azáltal, hogy – miután nem találkozik a sajátjától eltér? véleménnyel – növelheti a széls?ségesebb ideológiák kialakulásának veszélyét, valamint hozzájárulhat a fent említett társadalmi polarizációhoz.

Hirdetés

Korunk polarizáltsága jellemz?en a liberális-konzervatív tengelyen értelmezhet?. Bár kétségkívül több, a társadalmat er?sen elválasztó vonalat találhatunk különböz? aspektusok alapján, mégis ez az, ami leginkább meghatározza a mindennapok politikai közbeszédét.

Az elmúlt évtizedekben több olyan kutatás is született, amely azt vizsgálja, hogyan válik valaki liberálissá vagy konzervatívvá, mi befolyásolja politikai nézeteink kialakulását. Jelen cikk azzal foglalkozik, van-e bármilyen mérhet? különbség a „két oldal” pszichológiai jellemz?i között mentális egészség, elégedettség, illetve boldogság terén. A cikkben csakis az ideológiai befolyástól teljesen független, tudományos eszközökkel végzett kutatások eredményeiben megjelen? információkat dolgoztuk fel a hiteles és objektív konzekvenciák érdekében.

Egy 2020-ban megjelent kutatás pontosan a tárgyalt kérdést vizsgálta, így mindenképpen jó kiindulópontot jelenthet. Abból a hipotézisb?l indult ki, hogy a konzervatív beállítottságú emberek feltehet?en boldogabbak, mert jobb mentális alkalmazkodási képességeket fejlesztenek ki nehéz helyzetek kezelésére (pl. munkanélküliség), illetve az er?sebb önkontroll és önszabályozás pozitívan hathat a jóllétre, így várhatóan magasabb pontszámokat adnak majd a szubjektív jóllét meghatározásánál.

A vizsgálat eredménye alátámasztotta ezt a hipotézist: az eredmények alapján a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a konzervatívok szubjektíven meghatározott mentális állapota jobb a liberálisokénál, aminek okaként f?leg a célok felé való el?rehaladáshoz kapcsolódó attit?döt és az ún. „dispositional flow”-t (megfelel? el?rehaladás okozta pozitív érzések átélésének valószín?sége) nevezik meg. Ezzel összefüggésben kiemelik a célok eléréséhez vezet? úton való nagyobb önszabályozást és önfegyelmet, melyek el?segítik ezen célok elérését.

Egy másik, 2018-ban publikált amerikai kutatás is a fenti eredményeket támasztja alá, bár a különbség nem tekinthet? jelent?snek. A vizsgálat szerint a konzervatívok magasabb elégedettségszintjére, vagyis az ún. „happiness gap”-re az adhat magyarázatot, hogy életük alakulását inkább egy jelent?s cél vagy értelem eszménye körül élik meg, ami kétségkívül pozitív hatással lehet a hosszú távú boldogságra és elégedettségre. Erre az eredményre jutott egy jóval korábbi, 2008-as kutatás is, bár ott megjegyzik, hogy a konzervatívok magasabb elégedettségszintje kapcsolódhat az ún. rendszerigazolás elméletéhez, azaz ahhoz, hogy a rendszert az egyenl?tlenségek ellenére nagymértékben igazságosnak és legitimnek gondolják, és ez tompítja a társadalmi igazságtalanságok által okozott negatív érzéseket.

A konzervatívok szinte minden kutatásban mért magasabb elégedettségszintjét azonban érdemes összetetten vizsgálni, méghozzá abból a szempontból, hogy a saját életükkel való elégedettségük mellett milyen hatással van politikai ideológiájuk mások vagy a társadalom mentális jóllétére. Miután az elégedettség érzését gyakran egy valláshoz vagy nemzethez való er?s identitásbeli köt?dés is el?segíti (az értelmet és célt gyakran ezek is adhatják), ennek negatív oldalaként megjelenhet a sajátjuktól eltér? vallásokkal, kultúrákkal és etnikai csoportokkal szembeni ellenségesebb attit?d (ez kiemelten nem a mérsékelt, hanem a széls?ségesen konzervatív emberek esetében jelenik meg). Ezt támasztja alá egy 2022-ben megjelent kutatás, amely szerint a konzervatívok jellemz?en negatív viszonyulást tanúsítanak a bevándorlók, a kisebbségi jogok kérdése, illetve összefoglalva a küls? csoportok irányába. Több tanulmány is leszögezi, hogy a diszkrimináció és a kirekesztés jelent?s negatív hatással lehet az azt elszenved?k mentális állapotára.

A fenti kutatások eredményeit elemezve elmondható, hogy a konzervatív beállítottságú emberek jellemz?en elégedettebbek saját életük alakulásával, aminek f? oka a célokhoz való, hatásosságot tekintve pozitívabb hozzáállás, a nehéz helyzetekre kialakított alkalmazkodási képességek, illetve a status quóról alkotott pozitívabb kép. A társadalom jóllétére, boldogságára azonban a radikálisabb konzervatív ideológia negatívan hathat, amennyiben kevés figyelmet fordít a kisebbségi csoportok szempontjaira.