Miért játszunk?

Miért játszunk?

Beköszöntött a nyár: az id? melegebb, a nappalok hosszabbak, az iskolatáskák szép lassan a szekrény mélyére kerülnek. Megtelnek gyerekekkel a strandok és játszóterek, itt a várva várt nyári szünet, megkezd?dhet a végeláthatatlan játék… Legalábbis szeptemberig biztosan. De nem csak a gyerekek játszanak odakint. Bárki, akinek volt már kutyája, macskája, nyuszija, madara, tudja, hogy az emberekhez hasonlóan az állatok is játszanak. A tudósokat is évtizedek óta foglalkoztatja az állatok játéktevékenysége, és legutóbb egy egészen meglep? faj esetében fedezték fel a játékot: a poszméheknél.

Egy 2022-es kutatásban, Dona és munkatársai a poszméhek viselkedését figyelték meg, ahogy a kaptárukból élelemszerz? útra indulnak, majd vissza. A két helyszín mellett azonban egy harmadik területre is ellátogathattak, itt több, fából készült golyót találtak. A kutatók kérdése egyszer? volt: megállnak-e a méhek, hogy játsszanak a labdákkal, vagy figyelmen kívül hagyják ?ket, és kizárólag a táplálékvadászatra összpontosítanak. A megfigyelés meglep? eredményt hozott: a méhek valóban leálltak egy kis játékra, és különösebb ok nélkül, csupán szórakozásból gurítgatni kezdték a golyókat.

Hirdetés

De mi alapján is min?síthet? egy állat viselkedése “játéknak”? A kutatók négy kritérium alapján határozták ezt meg: 1) a tevékenységnek önmagában is jutalmazónak kell lennie, és nem kapcsolódhat semmilyen túlélési stratégiához; 2) el kell térnie a megszokott, táplálékkal kapcsolatos viselkedésmintáktól; 3) nem egyszeri el?fordulásról van szó, hanem a viselkedés újra és újra megtörténik; valamint 4) stresszmentes helyzetben lett kezdeményezve a viselkedés.

A poszméheknél megfigyelt viselkedés mindezen feltételeket kimerítette, ráadásul a méhek életkora és neme alapján is olyan különbségek mutatkoztak, melyek más fajok játéktevékenységére is jellemz?ek - nevezetesen, hogy a játék gyakrabban fordult el? fiatalabb, valamint hím egyedeknél. A méhek tehát egyértelm?en játszottak.

De miért is történik mindez? Miért játszanak a különböz? fajok fiatalabb egyedei? Bár a kérdést mai napig heves szakmai viták lengik körül, az egyetlen dolog, amiben a viselkedéskutatók egyetértenek, hogy a játéknak nincs egy meghatározott, közvetlen célja - pusztán azért történik, mert élvezetet jelent. Mivel azonban a játék számos faj közös sajátossága, felmerül a kérdés, hogy létezik-e mégis valamilyen általánosabb cél, amit a játék szolgálhat?

Sokan úgy vélik, hogy a játék segít elsajátítani olyan készségeket, melyekre a kés?bbi életkorokban lesz szükségünk. Rengeteg féle játék létezik, melyek mindegyike más-más készség, funkció elsajátítását szolgálhatja. Az állatoknál (f?leg hímeknél) leggyakrabban el?forduló formája a “fizikai” játék, amely lehet?séget adhat az állatoknak a fizikai erejük növelésére, dominanciájuk gyakorlására. A tárgyi játék - mint például a golyók gurítgatása a méheknél - a mozgáskoordinációt, nagy- és finommotoros készségeket fejleszti. A fantáziajáték ugyanakkor egy kifejezetten emberi sajátosság, aminek jelei a kés?i kisgyermekkorban és az óvodáskor elején kezdenek el megmutatkozni. A fantázia kibontakozása, különböz? szerepekbe való belebújás, ezáltal számos társas készség elsajátítása, mind-mind fontos mérföldkövei egy gyermek érzelmi és szociális fejl?désének.

https://www.psychologytoday.com/us/blog/the-baby-scientist/202304/why-do-children-and-animals-play