Egyre több gyereket emelnek ki a családjából

Egyre kevesebb adat van, és az is egyre szomorúbb képet fest – summázza a Hintalovon Alapítvány a 2022-es évr?l megjelent Gyermekjogi jelentés lényegét.

A mostani a hetedik ilyen jelleg? munkája az alapítvány által felkért szakembercsapatnak, akik a 2022. évben hatályba lépett jogszabályok, a legfontosabb gyermekjogi és gyermekvédelmi események, valamint a tavaly publikált kutatások, statisztikák, tanulmányok és médiatartalmak alapján állították össze jelentésüket. Idén igen kevés adatból és felt?n?en kevés kutatási eredményb?l dolgozhattak. Régiók, társadalmi csoportok és egyéni élethelyzetek szerint rendkívül eltér? gyermeki sorsok vannak, és megannyi rendszerszint? tényez? befolyásolja, hogyan érezték magukat a 18 éven alattiak Magyarországon.

Hirdetés

Gyermekbántalmazás és -veszélyeztetés

2021. december 31-én 110 750 gyereket tartottak nyilván veszélyeztetettként – többségük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élt –, és 27 229 gyerek volt védelembe véve. A b?nügyi statisztika adatai szerint a 14 éven aluli gyerekek sérelmére elkövetett er?szakos b?ncselekmények száma 2021-hez képest n?tt, de 2022-ben valamelyest megn?tt a gyermekkorúak (13 évesig) által elkövetett regisztrált b?ncselekmények száma is.

Munkaer?hiány a gyermekvédelemben

A KSH adatai szerint a gyermekvédelmi szakellátásban nevelked? kiskorú gyerekek száma is tovább emelkedett. A 21 172 gyerek közül 14 035-en nevel?szül?nél éltek. 2016. december 31-ig minden, családjából kiemelt 12 éven aluli gyereket nevel?szül?nél kellett volna elhelyezni, ennek azonban Magyarország nem tudott eleget tenni: 2022-ben több mint 1500 12 évesnél fiatalabb gyerek élt gyermek- vagy lakásotthonban, még a 3 éves kor alatti, szakellátásban él? gyerekek közül is 332-en éltek gyermekotthonban, közülük 151 egyévesnél kisebb csecsem? volt. A gyermekvédelem komoly és tartós munkaer?hiánnyal küzd, a nevel?szül?k egyre több gyereket nevelnek egyidej?leg. Kutatási eredmények szerint 2022-ben átlagosan három gyerek nevelkedett egy nevel?szül?i háztartásban. Nagyrészt ugyancsak a munkaer?- és kapacitáshiány miatt a szakellátásban lév? 249 f? fogyatékossággal él? gyerek közül csupán hármat nevel nevel?szül?, a többiek mind intézményben élnek.

Nem javult az örökbefogadás helyzete sem

A KSH adatai szerint az örökbefogadásra váró gyerekek száma 2022-ben 1741, míg az örökbefogadásra alkalmas házaspárok száma 2756 volt. A várakozók túlnyomó része három év alatti gyereket szeretne örökbe fogadni, de az ilyen korú gyerekek száma a legkisebb. Tízévesnél id?sebb gyereket – akik 2022-ben 625-en várakoztak örökbefogadásra – csak a potenciális magyar szül?k 2%-a szeretne örökbe fogadni. Nagyjából minden tizedik gyereket külföldre vittek. Összességében elmondható, hogy hiába több az örökbe fogadni szándékozó szül?pár, mint ahány örökbe fogadható gyerek van, mégis sok gyerek ragad bent az állami szakellátás rendszerében, vagy kerül külföldre.

Mi van a sajátos nevelési igény? (SNI-s) gyerekekkel?

A SNI-s tanulók számának rohamos emelkedése, valamint a gyógypedagógusok hiánya egyre komolyabb gondot jelent. Már a 2021/2022-es tanévben is rendkívüli növekedés volt látható, ami a 2022/2023-as tanévben sem állt meg. A KSH el?zetes adatai szerint számuk a tavalyi évben meghaladta a 100 ezer f?t. Az óvodákba és az általános iskolákba is körülbelül 1000-rel több SNI-s gyerek járt, mint egy évvel korábban.

A Gyermekjogi jelentés (a korábbi évek anyagaival együtt) elolvasható itt .

Gyermekjogi_jelentes_2022Letöltés