Az unalom el?nyei

Az unalom el?nyei

A nyári szünet nagyjából második hetére válik az „unatkozom” a gyerekek gyakran visszatér? mondatává. Kihívás kitalálni, hogyan szórakoztassuk ?ket a nyár folyamán, és ebben persze az sem segít, hogy a közösségi média azt a látszatot kelti, hogy minden napnak különlegesnek és mindig másnak kell lennie.

Az igazság az, hogy a gyerekek nyugodtan unatkozhatnak. S?t, az unalom segít számos értékes készség fejlesztésében, mondja Stephanie Lee klinikai szakpszichológus. Az unalom segít toleranciát kialakítani a kevésbé ideális tapasztalatokkal szemben. Az életben sokszor találkozunk olyan helyzettel, mikor a dolgok nem úgy mennek, ahogy szeretnénk, és az ezzel járó frusztrációnkat, érzelmeinket szabályozni szükséges. Az unalom, az unatkozás remek módja annak, hogy a gyerekek elsajátítsák ezt a készséget. Az unalom továbbá segít a tervezési stratégiák, a problémamegoldó készségek, a rugalmasság és a szervez?képesség fejlesztésében is – ezek olyan kulcsfontosságú képességek, melyeket azok a gyerekek, akiknek élete általában (túl) er?sen strukturált, nehezebben tanulnak meg.

Hirdetés

Tulajdonképpen nem maga az unalom segít elsajátítani ezeket a képességeket – hanem az, hogy mit kezdünk ezzel a helyzettel. A gyerekek általában nem tervezik meg lépésr?l lépésre a mindennapjaikat, de amikor kitalálnak maguknak valamilyen id?kitölt? elfoglaltságot, akkor tervet kell készíteni, össze kell szervezni a lépéseket, és problémákat kell megoldani. Emellett az unalom?zés el?segíti a kreativitást, az önbecsülést és az eredeti gondolkodást. Hogyan? A kulcs az, hogy segítsünk a gyerekeknek megtanulni, hogyan kezeljék az unalmukat, ezáltal fejleszthessék a függetlenségüket, és érezzék, hogy saját boldogságuk, jókedvük és jóllétük felett ?k rendelkeznek.

De hogyan tehetik ezt meg a szül?k?

Amikor egy gyerek azt mondja, „unatkozom”, az számos különböz? dologra utalhat. Lehet, hogy éhes, figyelmet szeretne, kíváncsi arra, hogy mi mit csinálunk, vagy keres valamit, ami leköti az idejét, figyelmét. Bár fontos, hogy lássuk, valójában mire vonatkozik ez a „panaszkodás”, lehet?leg óvatosan reagáljunk. Ha mindent rögtön eldobunk, hogy enyhítsünk az unalmán, nem fogja megtanulni, hogyan foglalja le magát. Ha minden alkalommal, mikor unatkozni látjuk, mi kezdünk el mindenféle új tevékenységen gondolkozni, akkor nem kap esélyt arra, hogy saját új ötletekkel álljon el?. Reaktivitás helyett tehát legyünk inkább proaktívak, ha az unalom?z? lehet?ségekr?l van szó. Dr. Lee azt javasolja a szül?knek, szánjanak egy kis id?t arra, hogy a gyerekkel közösen összeállítsanak egy listát élvezetes tevékenységekr?l, néhány szórakoztatónak t?n? kihívásról vagy hosszabb távú projektekr?l. Ideális esetben ez a szül? és a gyerek közös ötletelése, mely ötletekb?l ezután készíthetnek egy tevékenységtáblázatot (kisebb gyerekek esetében akár képekkel illusztrálva), melyhez a gyerek újra és újra visszatérhet, ha unatkozni kezdene. Egy ilyen eszköz már az összeállításnál ösztönzi a gyereket az ötletelésre, kreativitásra, és ahelyett hogy teljesen magára lenne utalva egy-egy üresjárat során, segít neki abban, hogy egyre önállóbban tudja strukturálni az idejét.

Segítenünk kell a gyerekeknek abban is, hogy elfogadják a kudarcot – ez az unalom másik el?nye. Elkerülhetetlen, hogy egy tevékenység, játék, kézm?veskedés nem úgy sikerül, ahogyan eltervezte, de a kudarc megélése is rendkívül fontos. A kudarc a frusztrációt?rést, a kitartást és a bátorságot fejleszti. Világítsunk rá, hogy a kudarcot nem kell valamiféle szörny?ségnek tekinteni.

Ha segítünk a gyerekeknek abban, hogy az unalmat lehet?ségnek tekintsék arra, hogy csináljanak valamit, az mindenki számára el?nyös lesz. Új tevékenységeket próbálnak ki, jobb frusztrációt?r? képességet fejlesztenek ki, megtanulnak kezdeményezni és szórakoztatni, tervezési stratégiákat és problémamegoldó készségeket sajátítanak el, kitartást fejlesztenek, n? az önbizalmuk, és jobban megismerik önmagukat. Az unatkozásra vonatkozó panaszok pedig remélhet?leg ritkábbak lesznek. Legközelebb, amikor gyermekünk azt mondja: „Unatkozom”, válaszoljunk így: „Ez nagyszer?! Alig várom, hogy lássam, mit fogsz csinálni!”