Megcsalásról mindenkinek

„Egyetlen személyt?l várjuk azt, amit valamikor egy egész falu lakossága nyújtott, miközben kétszer olyan sokáig élünk. Nagyon nagy elvárás ez két ember kapcsolatától” – veti fel a gondolatot Esther Perel amerikai párterapeuta az Affér – avagy gondoljuk újra a h?tlenséget cím? nagy siker? bestsellerének elején.

Hét év felméréseire és gyakorlati tapasztalataira épül a könyv, ami a h?tlenséget járja körül. Elszenved?ként vagy cselekv? félként többnyire mindenkinek van tapasztalata a megcsalásról, ha pedig nincs, véleménye akkor is van. „Minden társadalomban, minden kontinensen és minden id?ben, függetlenül a várható büntetést?l vagy egyéb baljós következményekt?l, férfiak és n?k áthágták a házasság kereteit. Az emberek majdnem mindenhol házasodnak, a monogámia az elfogadott, hivatalos norma, míg a h?tlenség tiltott, megvetend?. Szóval mit is kezdhetünk mi az afférral, ezzel az id?tálló tabuval?”

Hirdetés

Házasság és elkötelez?dés

Perel párterápiás praxisában els?sorban olyan párokkal dolgozott, akiknél az egyik vagy akár mindkét fél h?tlenkedett. A téma megihlette, és néhány évvel ezel?tt Where Should We Begin? (Hol is kezdjük?) címmel podcastsorozatot indított, betekintést engedve a terápia folyamatába a nagyközönség számára. A különleges hangvétel? sorozat a házasság, az elkötelez?dés és a társas kapcsolatok alapvet? kérdéseit járja körül. Ezen tapasztalatok sarkallták a pszichoterapeutát a könyv megírására, melynek egyik kiindulópontja, hogy hogyan vált a szerelem a házasság alapjává és így a világ egyik szervez?erejévé, hogyan változott meg alapvet?en a házasság tartalma és funkciója ahhoz képest, ahogyan kezdetben m?ködött.

Mi fokozza a kísértést a félrelépésre?

A könyv végigjárja a különféle párkapcsolati helyzeteket, felállásokat, az egyértelm?en diszfunkcionális házasságoktól a tökéletesnek t?n? kapcsolatokig. A témát számtalan szemszögb?l vizsgálva az olvasó új értelmezési, keretezési lehet?séget kap a szerz?t?l. A vélemények és néz?pontok ütköztetése megismerteti velünk a h?tlenség szerepl?inek különböz?, sokszor egymással ellentétes néz?pontját. A szakember szerint a házasság intézményének tartalmi változásai közül a romantika és az iparosodás máig tartó hatása a legjelent?sebb. Az el?bbi az érzelmeket, a szenvedélyt mint a boldogság forrását internálta a házasságba, míg az utóbbi a városi lét elszigeteltségében tette szükségessé az állandó érzelmi kapcsolódást. Mindezek mellett a 20. században a fogyasztói társadalommal együtt járó boldogságkeresés és a szexuális forradalom újabb elvárásokkal terhelte a házasság intézményét. Az eredetileg gazdasági alapú, pragmatikus sorsközösségb?l így vált érzelmi alapú, szabad akaraton múló viszony. Ez a változás azonban az el?nyei mellett hatalmas nyomást is jelent. Házasságon, párkapcsolaton belül egyszerre kellene egymásnak biztos és állandó érzelmi alapot nyújtanunk, és közben folyamatosan izgalmat árasztó szexuális lénynek is lennünk.Mindemellett a technológia elképeszt? fejl?dése, a folyamatos online jelenléttel járó csábítás, a végtelen lehet?ségek is gyengíthetik a kapcsolaton belüli köt?dést és az elkötelez?dést. Perel felhívja a figyelmet arra, hogy a kultúránk egyéni teljesítményre vonatkozó hangsúlyossága állandóan azt az üzenetet közvetíti, hogy talán lehetnénk még az aktuálisnál is boldogabbak. Ez pedig fokozza a kísértést a félrelépésre. „Azt érezzük, hogy megérdemeljük, viszont éppen ezért nemcsak lehet?ség, hanem kötelez? számunkra, hogy vágyaink nyomába eredjünk. Els?dleges kötelességünk most magunkkal szemben van, még ha szeretteink látják is a kárát.”

A boldog párok h?tlensége

A szerz? felveti a párkapcsolati elkötelez?dés kérdésében a különböz? generációk eltér? motivációját is. „Kulturálisan a fiatal feln?ttek egyre többen inkább »zárók?nek«, mintsem »sarokk?nek« tekintik a házasságot – idézi a Knot Yet projekt kutatóit a szerz?. – Ez valami olyasmi, amit azután lépnek meg, ha már az összes dologgal egyenesbe kerültek, és nem a feln?tt és szül?i lét alapjának.”A könyv talán legizgalmasabb fejezete a „boldog” párok h?tlenségét járja körül. Azokról az emberekr?l beszél, akiknek mindenük megvan a kapcsolatukon belül, boldognak t?nnek, mégis h?tlenkednek. Konkrét példákon keresztül mutatja be, hogy van olyan helyzet, amikor a megcsalás oka nem abban rejlik, hogy a megcsalt félb?l hiányzik valami, vagy hogy a másik izgalmasabb, jobb alternatívával kecsegtet. Ezekben az esetekben a szerz? értelmezése szerint az visz ki a kapcsolatból, hogy a félrelép? saját énjének egy másik változatát keresi, így nem a partnerét?l fordul el, hanem attól az önmagától, akivé a kapcsolatában vált.A könyv elénk tárja a h?tlenség komplexitását, a résztvev?k és elszenved?k eltér? motivációi, szempontjai, a kulturális kontextus bemutatásával a jelenség megértésére törekszik. A szerz? nem foglal állást, nem ítél és nem is szónokol. Terápiás tapasztalata azt mondatja vele, hogy bár van olyan eset, amikor egy viszony mint trauma jótékonyan hat egy kapcsolatra, mégis az a gyakoribb, hogy hatalmas pusztítást végez két ember között. A hozzá forduló pároknak Perel mindig elmondja, hogy egy megcsalással az addigi kapcsolatuknak véget vetettek. A közös munka során az a kérdés, hogy képesek-e új kapcsolatot építeni egymással.

Esther Perel: Lengyel származású belga pszichoterapeuta. Kilenc nyelven beszél, New Yorkban él és dolgozik. Holokauszttúlél? szül?k gyermekeként Antwerpenben n?tt fel, ahol a traumák emberi viszonyokra gyakorolt hatásait vizsgálta. Az elmúlt években els?sorban párterapeutaként dolgozik, 35 éve él férjével, két gyerekük van.

2022-03 lapszámban megtalálható