Tippek egy sikeres nyári szünethez, hogy az mindenki számára pihentet? legyen

Míg egy átlagos gyerek izgatottan várja az iskolaév végét, a szül?k számára a nyári szünet nem mindig ilyen egyértelm?en örömteli id?szak. A hosszú szünet igazi kihívás lehet, különösen az érzelmi, viselkedési nehézségekkel küzd? vagy fejl?dési sajátosságokkal él? gyermeket nevel? szül?knek. Ezeknek a gyerekeknek az iskola biztosítja a szükséges struktúrát és rutint, amely nélkül hajlamosabbak a szorongásra, dacosabb magatartásra, indulatkezelési és érzelemszabályozási nehézségekre. Néhány stratégiával azonban megkönnyíthet? a ráhangolódás a nyárra, hogy az elkövetkezend? hónapok a gyerekek és szül?k számára egyaránt élvezetesek és pihentet?k tudjanak lenni.

1. Tartsuk meg a napi rutint!

Fontos, hogy a nyári szünetben is minél jobban megtartsuk az év közben megszokott napi rutint, beleértve az étkezési id?ket vagy a lefekvés id?pontját. Bár csábító lehet hagyni, hogy a gyerekek kés?n feküdjenek és keljenek, a rendszeresség fenntartása hosszú távon kifizet?d?. Így nem esnek ki a megszokott rutinból, ezáltal az együttm?ködésüket is könnyebb lesz elnyerni. Az otthoni napirendet próbáljuk utazás közben is nagyjából követni.

2. Készítsünk vizuális id?beosztást, napirendet!

Sok gyerek számára megnyugtató a kiszámíthatóság, és jelent?s szorongást okozhatnak a hirtelen változások, váltások. A napi tevékenységeket fotókkal vagy illusztrációkkal bemutató táblázatok vagy napirendi kártyák segítségével részletesen meg tudjuk jeleníteni, hogy mi fog történni a nap folyamán. Az olyan tevékenységeket is el?re lehet jelezni velük, amelyek esetleg a megszokott rutinban nem szerepelnek (pl. ebéd után játszótér helyett ma strandra megyünk, vagy hétvégén vendégek jönnek hozzánk). Az ilyen táblázatok nemcsak a gyerekek számára hasznosak, hanem a szül?knek is segítenek átlátni a napot és megszervezni a teend?ket. Ha a napi tevékenységeket el?re megtervezzük, és ezekr?l a gyerekeket is id?ben tájékoztatjuk, akkor a váltások okozta nehézségek könnyebben áthidalhatóvá válhatnak.

Hirdetés

3. Ne tervezzünk túl!

Sok szül? érezheti a nyomást, hogy a nyári szünet alatt a lehet? legtöbb programot szervezze meg a gyerekeinek. A táborok, napközik lehet?ségeinek tárháza valóban végtelen, de arról sem érdemes megfeledkezni, hogy egy kis üresjárat, s?t akár egy kis unalom is számos fejl?dési lehet?séget tartogat magában. Nem szükséges a nap 24 óráját kitölteni a gyerek számára, hagyjuk, hogy legyenek olyan napok, id?szakok, amikor saját magát kell elfoglalnia. Talán nem is gondolnánk, de az unalom mentén a gyerekek számos készséget sajátíthatnak el. Kutatások szerint új tevékenységeket próbálnak ki, jobb frusztrációt?r? képességet fejlesztenek ki, megtanulnak kezdeményezni és szórakoztatni, tervezési stratégiákat és problémamegoldó készségeket sajátítanak el, n? az önbizalmuk és a kitartásuk, és végs? soron jobban megismerik önmagukat. Arról nem is beszélve, hogy a szül? válláról is lekerül egy jó nagy teher, ha nem kell állandóan azon törnie a fejét, hogy miként szórakoztassa gyermekét a szünet alatt.

4. Gondoljuk át: készen áll a táborokra?

A tábori élmény – otthontól való távolmaradás és társakkal való együttlét – segíthet a gyerekeknek társas készségeik, illetve az önállóság és az alkalmazkodóképesség fejl?désében. Általában 10-12 éves kor körül állnak készen egy hosszabb ottalvós táborra, bár a felkészültség életkor, tapasztalat és temperamentum függvényében változhat. A tábori plakátokon mosolygós-nevet?s gyereksereg köszön vissza ránk, a képeken ritkán jelenik meg a szorongás, amely a többnapos, akár többhetes különválás természetes reakciója. Az esetek többségében az izgalom felülmúlja az idegességet, de néhány gyereknél a szorongás oly mérték?vé válhat, ami megakadályozza ?ket abban, hogy élvezzék ezt a szórakoztató és személyiségformáló élményt.

A kulcs ahhoz, hogy segítsünk a gyerekeknek legy?zni a tábor el?tti szorongást, az, hogy ismerjük el az érzéseiket, és adjunk nekik eszközöket a kezelésére. Ehhez elengedhetetlen, hogy megértsük, mi okozza a szorongását, és hogyan tudunk segíteni neki szembenézni ezekkel az aggodalmakkal. Ha például a külön alvás, új emberek vagy egy új tevékenység miatt aggódik, próbáljuk meg ne hirtelen, hanem fokozatosan bevezetni ezeket az új élményeket, hogy könnyebben hozzájuk szokhasson. Aludjon néhány éjszakát a nagyszül?nél, menjen olyan táborba vagy napközibe, ahol már esetleg ismer másokat is. A programok kiválasztásába szerencsés ?ket is bevonni, hogy legyen beleszólásuk, hova, milyen hosszú id?re szeretnének kiszakadni a megszokott környezetb?l. A mai világ nagy el?nye, hogy egy telefonhívásnyira vagyunk egymástól, így meg lehet beszélni egy fix id?pontot minden napra, amikor a család felhívja a kis táborozót.

Ha úgy látjuk, hogy minden figyelmességünk és törekvésünk ellenére is szorong a gyerek, gondoljuk át, eljött-e az ideje, hogy ennyi id?t külön töltsön t?lünk. Ne er?ltessünk semmit, jöv?re is meg lehet próbálni!

Pihentet? nyarat kívánunk minden kedves olvasónak!